A hematokrit a vér érték, amely kizárólag a sejtkomponenseket tükrözi (pontosabban a vörösvértesteket) a vér. Általában, vér folyékony komponensből, a vérplazmából és sok különböző sejtből áll. Mint fent említettük, ezeket a sejteket hematokritként (Hkt rövidítésként) foglaljuk össze, ahol az érték valójában csak a vörösvértesteket.
Mivel azonban az ember sejtes részének több mint 95% -a vér áll vörösvértesteket, azaz olyan sejtek, amelyek felelősek oxigénünk vérben történő eloszlásáért a testben, a hematokrit értéket a sejtek vérértékeként határozzák meg. A vér sejttartalmának fennmaradó 5% -a a vérből áll vérlemezkék (trombociták), a megszerzett immunvédelem sejtjei (limfociták) és a veleszületett immunvédelem sejtjei (leukociták és monociták). A hematokrit értéke kicsiben és nagyban egyaránt meg van adva vérkép és fontos paraméter a vérünk összetételének leírására, és közvetetten is jelezheti vérszegénység.
A hematokrit meghatározása
A hematokrit értéket mindig az a részeként adják meg vérkép. A hematokrit érték meghatározásához vért kell venni a betegtől. Nem fontos, hogy a beteg az böjtölés (azaz nem evett vagy ivott semmit), vagy hogy a beteg ételt evett-e.
Annak érdekében, hogy csak a vér sejtrészeit kapjuk, a vért centrifugába kell helyezni, ahol a gravitáció miatt a sejtrészek (azaz az eritrociták) lefelé mozognak, miközben a folyékony vérplazma a felszínen marad. Így már szabad szemmel is meg lehet nézni, hogy pontosan hol található a határ a sejtes vérfrakció (hematokrit) és a vérplazma között. A pontosabb méréshez azonban ezután úgynevezett vérkenetet készítenek az egyes sejtek számának meghatározására. Mivel a vérnek nem szabad előzetesen összecsomósodnia (alvadni), ami automatikusan bekövetkezik a testen kívüli levegőben, az antikoaguláns EDTA ill. heparin előzetesen hozzá kell adni a vérhez.
