Hogyan alakul ki a heg?
Esés, harapás, égés vagy műtét: a bőrsérülések hegeket hagyhatnak. Ezek a sebgyógyulási folyamat részeként jelentkeznek: a sérülés által sérült vagy tönkrement bőrt kevésbé rugalmas hegszövet váltja fel.
Azonban nem minden seb okoz heget. Például, ha az epidermisznek csak a felső rétegei sérültek meg, de a bazális réteg – a hám legalsó rétege – ép, onnan kiindulva új bőrszövet képződhet (regeneratív sebgyógyulás).
A helyreállító sebgyógyulás hegeket hagy maga után
Ha azonban az epidermisz mellett a második bőrréteg (dermis) is megsérül, ez a fajta javítás már nem működik. A szervezetnek kötőszövettel kell „foltoznia” a sérült bőrt (reparatív sebgyógyulás): A seb széleiből új, nem túl stabil szövet (úgynevezett granulációs szövet) képződik, amelyet a szervezet kollagénnel tölt meg. Ez egy rostos fehérje, amely részt vesz a kötőszövet (bőr, szalagok, inak) kialakulásában.
A megnövekedett vérellátás miatt ez a friss heg vörösnek tűnik. A környező egészséges bőrhöz képest kissé megemelkedett. Ha a vérellátás csökken, ami hónapok vagy akár évek múlva is előfordulhat, a kollagén összehúzódik – a heg laposabbá, sápadtabbá és puhábbá válik.
A hegszövet nem pontosan az elpusztult bőrszövetnek felel meg, de más. A környező bőrhöz képest általában kevésbé rugalmas, nincs benne se izzadság, se faggyúmirigy, és nincsenek érzékszervei. Hasonlóképpen, a hegszövetből hiányoznak a pigmentképző sejtek (melanociták), amelyek általában az epidermiszben találhatók, és napfény hatására a bőr barnulását biztosítják.
Egyes hegek egy életen át jól láthatóak, míg mások (majdnem) idővel eltűnnek.
A hegek típusai
A hegek nagyon eltérően nézhetnek ki – többek között attól függően, hogy hogyan alakultak ki. A hagyományos, általában tünetmentes, sápadt, lapos, fehér bőr túlnövekedésével járó hegesedés mellett az orvos szakértők négy kóros hegtípust különböztetnek meg:
Atrófiás hegek.
Ez a fajta heg besüllyedt. Ennek az az oka, hogy túl kevés hegszövet keletkezett, így az nem tölti be teljesen a sebet. Az atrófiás hegek vagy hegdepressziók gyakran előfordulnak például súlyos akne után.
Hipertrófiás hegek
Ezek a megvastagodott, megvastagodott és gyakran viszkető hegek akkor keletkeznek, amikor túlzott mennyiségű hegszövet képződik – de csak a seb területére korlátozódik. Ez gyakran égési sérülések után vagy hajlítási pontokon (pl. térd, könyök) történik, ahol a mozgás következtében nagy vonóerő érvényesül. Néha ezek a hegek maguktól visszafejlődnek.
Keloids
További információ a kóros hegek e formájáról a Keloid cikkben.
Hegösszehúzódások
Akkor fordulnak elő, amikor a hegszövet összehúzódik és erősen megkeményedik. Az ilyen megkeményedett hegek korlátozhatják a mobilitást, különösen, ha az ízületek területén találhatók. A hegösszehúzódások gyakran égési sérülések, sebfertőzések és kiterjedt sérülések után keletkeznek.
Hegek eltávolítása
Bár a hegek általában ártalmatlanok és ritkán szaporodnak el, sok érintett személy a nagy és/vagy vörös hegeket különösen esztétikai hibaként érzékeli, és ennek megfelelően szenved. A jó hír: A gyógyulási folyamat saját és orvosi intézkedésekkel is támogatható.
A nagyon szembetűnő vagy kóros hegeket, ahol túl kevés vagy túl sok heg képződik, az orvos többféleképpen eltávolíthatja. Ez például jegesedés, kopás, lézer vagy műtét segítségével történik.
A különböző módszerekről bővebben a Hegek eltávolítása című cikkben olvashat.
Hegápolás
A heget általában nem lehet teljesen láthatatlanná tenni. Vannak azonban módok arra, hogy észrevehetetlenebbé, a szövetük pedig rugalmasabbá váljon. Például a hegek nem szeretik a napot, a hideget vagy a súrlódást. A masszázs és a rendszeres krémezés viszont jót tesz a hegszövetnek.
Erről a témáról bővebben a Hegápolás című cikkben olvashat.
Hegek: lefolyás és prognózis
A faggyú- és verejtékmirigyek hiánya, valamint a hegterület gyakran csökkent érzékenysége miatt előfordulhat, hogy az érintett személyek nem izzadnak a heg helyén, és nem számolnak be zsibbadásról.
Nagyon nagy hegek vagy hegek esetén a gyakran mozgásnak kitett területeken a mobilitás korlátozott lehet. Ennek az az oka, hogy a hegszövet kevésbé rugalmas, mint a környező bőr. Ha mozgás közben feszültségnek van kitéve, az kellemetlen vagy akár fájdalmas is lehet.
Ezenkívül hegfájdalom is előfordulhat gyulladt heg esetén.
