Gerinc idegek fontos elemei az embernek idegrendszer. Különböző betegségek korlátozhatják a gerinc működését idegek. Ha tünetek jelentkeznek, a súlyos rendellenességek elkerülése érdekében rövid időn belül orvoshoz kell fordulni.
Mik a gerincidegek?
A gerincvelői ideg a gerincvelő. A gerincideg a gerinccsatorna és felelős az információk továbbításáért a gerincvelő és perifériás idegrendszer. A perifériás idegrendszer magában foglalja mind az önkéntes, mind az önkéntelen idegrendszert:
- Akaratlan idegrendszer olyan testi funkciókat és mozgásokat foglal magában, amelyeket tudatosan nem irányítanak, mint például a szív izmokat.
- Az önkéntes idegrendszeren keresztül lehetséges, hogy az emberek bizonyos tevékenységeket saját akaratuk alapján hajtsanak végre, például a vázizmok mozgását.
Az emberek általában 31 pár gerincvel rendelkeznek idegek. Nevük a felettük elhelyezkedő csigolyák megfelelő nevéből származik. A gerincvelő összeköti a gerincidegeket a agy. A hossza az egyedi testmérettől függ. Egyenlő időközönként az ideggyökerek mindkét oldalon elhagyják a gerincvelőt. Amint elhagyják a gerincvelőt, összekötözik a gerincidegeket. A gerincidegek különböző betegségei léteznek, amelyek súlyos következményekkel járhatnak.
Anatómia és felépítés
A 31–33 pár gerincideg az intervertebrális lyukakon csúszik át, és megszakítás nélkül a háti medulláris osztódásig fut. Ennek eredményeként 8 nyaki ideg, 12 mellkasi ideg, 5 ágyéki ideg, 5 keresztcsonti ideg és egy coccygealis ideg keletkezik. A gerincidegek vegyes idegek, amelyek motoros, érzékszervi és vegetatív részeket egyaránt tartalmaznak. A párok elölről és hátulról egyaránt felépülnek ideggyökér. Ezeket efferensnek és afferensnek nevezzük. A gerincideg eredete gyakorlatilag a gerincvelő közepén helyezhető el. Amint a ideggyökér a gerinccsatorna, néhány milliméter múlva spirálideggé egyesül. A továbbiakban három-négy ág fejlődik ki a spirálidegekből. Az egyes ágak feladata a test egyes régióinak motoros vagy érzékszervi ellátásán alapul. A hátsó ideggyökér, azaz az afferens útvonal más funkcióval rendelkezik, mint az elülső ideggyök. Mivel a gerincidegek mind efferensen, mind afferensen működnek, vegyes idegek.
Funkció és feladatok
A gerincidegek feladata a központi idegrendszerből származó gerincvelőből származó információk továbbítása az érintett szervekhez, izmokhoz vagy más fizikai elemekhez. Ugyanakkor a szervektől és az izmoktól származó információ a spirális idegeken keresztül a gerincvelőbe is továbbjut. Ezt követően a gerincvelő továbbíthatja a kapott információkat a központi idegrendszerbe. Az efferens és afferens utak felelősek e két különböző feladatért. Az efferens rész átveszi az információk továbbítását a gerincvelőből a szervekbe. Az afferens részek viszont információt vesznek az izmokból vagy szervekből, és az ellenkező irányba továbbítják. Ilyen módon lehetséges például egy izom mozgása. Amint a központi idegrendszer elrendeli egy izom aktivitását, az információ eljut a gerincvelőig, majd az efferens útig. Az információt a megfelelő izomhoz juttatjuk, ekkor hajtja végre a tervezett mozgást. Ezek a feladatok magukban foglalják a test szerves funkcióinak szabályozását is. Így az idegpályák meghatározzák a bél aktivitását vagy az emésztőrendszer képződését is. A termelés vagy a funkció növekedése és csökkenése egyaránt előállítható. Az afferens idegpályában viszont olyan ingerek, mint az érintés, továbbadódnak a agy hogy az érintett személy észlelje őket. Az érintés mellett az érintés és a hőmérséklet érzékelése, fájdalom és a helyzet a központi idegrendszerre is továbbadódik. Továbbá a szervek is kifejezhetik magukat ilyen módon. A gyomorpéldául továbbíthatja a töltés mértékét. Minden spirálideg-pár felelős a test egy meghatározott régiójáért.
Betegségek és betegségek
A spirális idegek fontos funkciókat töltenek be a mindennapi életben. Amint a különböző betegségek korlátozzák őket, fontos orvoshoz fordulni. Különösen gyakran a gyökér szindrómáról van szó. Ez az ideggyökér betegség. Különböző okok biztosítják az ideggyök sérülését, amelytől csökken az információ vezetése. Számos panasz merül fel, mint pl fájdalom, insensációk, érzékszervi zavarok és izomgyengeség. Ezenkívül a test bizonyos területeinek süketsége sem zárható ki. Számos tényező képes irritálni az idegeket. Ide tartoznak például a porckorongsérv vagy gerincszűkület. Leggyakrabban a gerinc kopási betegségei miatt szűkülés következik be, ami az idegek összetörését okozza. Ez az ok különösen gyakori az alsó ágyéki régióban vagy a nyaki csigolyák régiójában. Az irritáció és a zúzás mellett vannak olyan betegségek is, amelyek közvetlenül befolyásolják a spirálideget. Az ilyen típusú betegségek a legtöbb esetben gyulladásos jellegűek. Különböző kórokozók felelős lehet egy gyulladás, például a Borrelia burgdorferi vagy övsömör. A Guillain-Barré-szindróma is hibás lehet gyulladás. Amint egy gyulladás az ideggyök kialakulása, általában a spirális ideget is érinti, amely az ideggyökérből kerül ki. Az ideggyökér gyulladását radiculitisnek nevezik. Amint több ideggyök gyullad, polyradiculitis. Mivel az ideggyökér gyulladása általában az ideg gyulladásával párhuzamosan társul, az ideg gyulladása gyakran egyszerre fordul elő, és ideggyulladásnak nevezik.
