A filogenezis egy élőlényfaj filogenetikai fejlődésének felel meg. Így az emberek és más fajok evolúciós evolúciójával és az ezeket a fajokat megkülönböztető jellemzőkkel foglalkozik. A filogenezissel kapcsolatos vizsgálatok egy vagy több tulajdonság elemzésének felelnek meg, és ezeket gyakran filogenetikai fákban foglalják össze. Filogenetikai elemzések végezhetők az egyes betegségeken is.
Mi a filogenezis?
A filogenezis egy élő organizmusfaj filogenetikai fejlődésének felel meg. A filogenezis kifejezést a biológiában használják az élőlények és kapcsolódó csoportjaik filogenetikai fejlődésének leírására. Néha a kifejezés magában foglalja az egyéni jellemzők progresszív fejlődését is a fejlődéstörténet során, és ebben az esetben mindenekelőtt az evolúció összefüggéseit tartalmazza. A filogenezist meg kell különböztetni az ontogenezistől, amely egy egyed egyedfejlődésére utal egy adott fajon belül. Egy adott csoport filogenetikai rekonstrukciója mindig annak örökletes jellemzőinek tanulmányozásával történik. A tulajdonságok ezen elemzését az élő fajokra, valamint a fosszilis képviselőire vonatkozóan végezzük. A filogenezis rekonstrukciója az egyes fajok kapcsolatainak tisztázását célozza, és a taxonómiával a filogenetikailag természetes rendszerek rekonstrukcióját is lehetővé teszi. Gyakran a filogenetikai összefüggések láthatóvá válnak a filogenetikai fában megjelenített ábrázolás révén.
Funkció és feladat
A filogenetikai vizsgálatok számos holisztikus, valamint egyéni, emberi tulajdonságra vonatkoznak. Például ma már léteznek filogenetikai beszámolók a nyelvről, amelyek kifejezetten foglalkoznak a nyelv megjelenésével annak folyamán, és magukban foglalják a nyelvi gének molekuláris genetikai tanulmányait. Ezekben a filogenetikai vizsgálatokban összehasonlították a beszéd és a nyelvi szervek morfológiáját. Ezen összehasonlítás alapján a kutatók leírták a nyelv fejlődését, kezdve az egysejtű organizmusoktól és a legújabb emberekkel zárulva. Az emberek beszédgénjeit molekulárisan hasonlítottuk össze más állatok, például egerek, énekesmadarak és mikroorganizmusok génjeivel. A filogenetikai vizsgálatok célja elsősorban az emberi nyelv megértésének javítása volt. A nyelv szükségességének kérdése és a nyelvi teljesítmény korlátai mellett ismeretelméleti kérdések merültek fel. A filogenetika arra a válaszra ad választ, hogy egy faj csak annyit tud az igazságból, amennyi összeegyeztethető a faj fennmaradásával. A beszéd és a nyelvi szervek morfológiájának filogenetikai összehasonlításában különösen az emberi nyelvet hasonlították össze a csimpánzéval. Mivel a csimpánznak meglehetősen szabálytalan fogazata és sekély garata van a széles körben előrehaladott állkapocs mellett, nehezen tud artikulálni az emberi beszéd irányába. Genetikailag azonban az emberek és a csimpánzok szinte azonos génekkel rendelkeznek a beszédmotorizmus szempontjából. A csimpánz jobban megfelel az emberi beszéd kognitív hajlamainak, mint bármely más faj. Ezen és hasonló filogenetikai vizsgálatok mellett a kortárs embriológia például filogenetikai kérdéseket is felvet. Ezen a területen például az a fő kérdés, hogy egyetlen szervezet fejlődése felfogható-e a filogenitás tükrében. Ebben az összefüggésben olyan struktúrák, mint az emberi garat ívei embrió szerepet játszanak, amely filogenetikai szempontból valószínűleg megfelel a filogenetikai ősök jellemzőinek relikcióinak, és így összehasonlítható lenne például a hal kopoltyúival. A filogenezis és az ontogenezis közötti okozati összefüggések az embriológia releváns kutatási területei. Ezen a kutatási területen a filogenezis például azzal foglalkozik, hogy a genetikai kontroll és a fejlődési gének vagy az embrionális képződés alapelvei és mechanizmusai felfoghatók-e az evolúció vagy a fajok változásának mechanizmusainak központi célpontjaként.
Betegségek és rendellenességek
Elvileg az egyének általában ontogenezis során szenvednek betegségektől, a filogenitástól való súlyos eltérésekkel. A filogenetikai vizsgálatok néha magukra a konkrét betegségekre vonatkoznak, ebben az esetben megpróbálják nyomon követni egy adott faj egy adott betegség történetét és a betegség adaptációit. fajok, amelyek eredményezhették. A betegségre, amelynek filogenetikai vizsgálata van, példa a HIV vírus. A vírusos betegség filogenetikai elemzése azt sugallja, hogy a HIV-vírus három, vagy még többször teljesen függetlenül átjutott egy állatból, például egy majomból egy emberi egyedbe. A 2. molekuláris óra használatával erre 1930 és 1940 közötti időkeret határozható meg, amelynek eredeti országaként Afrika jelenik meg. Ezeket a következtetéseket a HIV vírus különféle variánsainak filogenikáinak rekonstrukciójával lehet elérni. Bármilyen fajtájú betegséget filogenetikai elemzéssel vizsgálnak az emberi fajok története szempontjából. Például, ha egy adott törzsben hosszabb ideig tartanak bizonyos betegségek, a gazdaszervezet és a csíra egyre jobban alkalmazkodik egymáshoz. A filogenetikai megfontolások nemcsak a betegségekkel, hanem az emberi testi folyamatokkal, például a köhögéssel kapcsolatos kutatások középpontjába kerültek. Ebben az esetben a filogenetika bizonyítja, hogy a nyelés, hányás és a lélegző védeni kellett reflex az összes gerincesnél a kopoltyú miatt bél, mivel az anatómiai struktúrák könnyen összekeverhetik őket. A halak tokhalrészecskéket vagy ehetetleneket köpnek ki a kopoltyúkosárból a száj a garatizom erőteljes összehúzódása révén. A szárazföldi gerincesek elválasztják a köhögés és a köpés funkcióit. Ezeknek a lényeknek a tüdejét és a garatát köhögéssel megtisztítják a részecskéktől. A nyelőcső és gyomormásrészt a köpésre támaszkodhat. A szárazföldi lények megtisztítják a orr tüsszentés útján.