Rövid áttekintés
- Tünetek: Véres-nyálkás hasmenés, görcsös alhasi fájdalom, kólikás fájdalom a bal alsó hasban, puffadás, teljesítménycsökkenés.
- Kezelés: tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszerek (5-ASA pl. mesalazin, kortizon stb.), szükség esetén műtét.
- Okok: Ismeretlen; valószínűleg genetikai hajlam különböző kockázati tényezőkkel kombinálva.
- Kockázati tényezők: Valószínűleg környezeti tényezők (nyugati életmód), esetleg pszichológiai tényezők is
- Diagnózis: Fizikális vizsgálat, vér- és székletvizsgálat, kolonoszkópia, ultrahang, esetleg további képalkotó eljárások.
- Prognózis: A tünetek általában terápiával kontrollálhatók; gyógyítása jelenleg csak a vastag- és végbél eltávolításával lehetséges.
- A betegség lefolyása: Általában relapszusok, egyénileg nagyon eltérő időtartamú visszaesések és tünetek.
- Prognózis: Minél kiterjedtebb a gyulladás, annál nehezebb a kezelés és a prognózis.
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás?
Normális esetben a fekélyes vastagbélgyulladásban a gyulladás a végbélben, a vastagbél utolsó szakaszában kezdődik. Ha ez a bélszakaszra korlátozódik, az orvosok proktitisznek is nevezik. Az érintettek körülbelül 50 százaléka szenved a betegség e viszonylag enyhe formájától.
Bizonyos körülmények között azonban a betegség a vastagbél más szakaszaira is átterjed. Ha a vastagbél bal oldalára is kiterjed, a betegnek bal oldali vastagbélgyulladása van. Ez a betegek körülbelül egynegyedénél van így. A betegek fennmaradó 25 százalékánál a gyulladás még tovább terjed a vastagbélben. Az úgynevezett pancolitisben az egész vastagbél érintett. A tünetek súlyossága a vastagbélgyulladás mértékével nő.
Colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség?
Ezenkívül a fekélyes vastagbélgyulladásban a gyulladás foltos terjedése is kialakul, amely általában a bélfal legfelső rétegére, a bélnyálkahártyára korlátozódik. Ezzel szemben Crohn-betegségben foltos gyulladásgócok vannak, amelyek a bélfal minden rétegét érintik.
A fekélyes vastagbélgyulladás általában a 16 és 35 év közötti fiatalokat érinti. Elvileg azonban bármely életkorban meg lehet kapni a betegséget. Még a kisgyermekek is szenvednek néha a vastagbél krónikus gyulladásától.
Mik a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei?
A fekélyes vastagbélgyulladás gyakran alattomosan kezdődik, így az érintettek gyakran csak későn veszik észre. Azonban akut lefolyás is lehetséges, hirtelen fellépő súlyos tünetekkel. Minél tovább terjed a gyulladás a bélben, annál súlyosabbak a tünetek. A fekélyes vastagbélgyulladás akut epizódjában a tünetek olykor olyan súlyosak, hogy a betegeket kórházban kell kezelni.
- véres-nyálkás hasmenés
- fájdalmas székletürítési késztetés (tenezmus)
- gyakori, gyakran éjszakai székelési inger
- görcsös vagy kólikás fájdalom az alsó hasban, különösen a székletürítés előtt
- puffadás
- étvágytalanság, fogyás, fáradtság és teljesítménycsökkenés
- vérszegénység (véres hasmenés miatt)
- enyhe vagy magas láz
- gyermekeknél növekedési zavarok
Enyhe lefolyás esetén a fő tünet a véres széklet és a gyakoribb WC-bejárás (legfeljebb napi ötször); egyébként a szenvedők általában jól vannak. Ritkább esetben az érintettek A betegség súlyosabb lefolyása során tovább nő a WC látogatások száma, és láz, hasi görcsök és egyéb tünetek jelentkeznek. A szenvedők gyakran nagyon betegnek és tehetetlennek érzik magukat.
A fekélyes vastagbélgyulladás egy epizódja ritkán múlik el hasmenés nélkül. Néhány fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő ember ehelyett székrekedésről számol be. Ezek azonban nem tartoznak a betegség tipikus tünetei közé.
Egyes esetekben a tünetek a bélrendszeren kívül is jelentkeznek. Ez azonban ritkábban fordul elő colitis ulcerosában, mint Crohn-betegségben. A leggyakoribb tünetek az ízületek (arthritis), a gerinc vagy a keresztcsont gyulladása. Néha gyulladás alakul ki a szem környékén, vagy csontvesztés (osteoporosis) lép fel. Az ízületi gyulladás gyakran okoz ízületi fájdalmat fekélyes vastagbélgyulladásban, míg a gerincgyulladás hátfájást okozhat vastagbélgyulladásban.
A bőrön apró fekélyek, gennyedések vagy vöröses-lila csomók alakulhatnak ki (különösen az alsó lábszár elején). Más bőrkiütések azonban nem a fekélyes vastagbélgyulladás tipikus tünetei. Egyes esetekben az epeutak gyulladása van a májon belül és kívül (elsődleges szklerotizáló cholangitis).
Hogyan kezelhető a fekélyes vastagbélgyulladás?
Különösen különböző gyógyszerek állnak rendelkezésre a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére. Mind akut rohamban (támadásterápia), mind akut roham utáni fenntartó terápiában alkalmazzák a betegségmentes időszak meghosszabbítására.
A műtétet a colitis ulcerosa súlyos vagy komplikált eseteiben, vagy olyan szövődményekben, mint például vérzés esetén fontolják meg, például a vérzés megállítására.
A fekélyes vastagbélgyulladás visszaeső terápiája
A fekélyes vastagbélgyulladásban a gyógyszerek közvetlenül a bélgyulladás helyén fejtik ki hatásukat, például a kúpokat vagy a beöntéseket. A gyógyszernek ez a célzott helyi alkalmazása azt jelenti, hogy a mellékhatások kisebb valószínűséggel fordulnak elő, mint a szervezetben (szisztémásan) ható gyógyszerek, például tabletták esetében.
A következő gyógyszerek állnak rendelkezésre a relapszus kezelésére:
- A kortikoidoknak ("kortizon") gyulladáscsökkentő hatásuk is van (pl. prednizolon). Enyhe esetekben helyileg alkalmazzák (például kúpként vagy beöntésként); súlyosabb esetekben tabletta formájában adják be.
- Az immunszuppresszánsok olyan hatóanyagok, amelyek csillapítják az immunrendszer aktivitását (pl. azatioprin, ciklosporin A, takrolimusz). Súlyos vagy szövődményes fekélyes vastagbélgyulladásban alkalmazzák, például amikor a kortizon nem hatékony vagy elviselhetetlen.
- A terápiás antitestek, mint az adalimumab, az infliximab, a vedolizumab vagy az usztekinumab, szintén különböző módon gátolják az immunrendszert és így a gyulladásos választ. A fekélyes vastagbélgyulladás súlyosabb eseteiben is számításba veszik, amikor a kortizon nem hatékony vagy elviselhetetlen.
Számos tényezőtől függ, hogy ezen gyógyszerek közül melyiket használja az orvos a colitis ulcerosa kezelésére. A tünetek mértékén túl a bélgyulladás erőssége és mértéke játszik szerepet (lépésterápia). Emellett az orvos a terápia megtervezésekor figyelembe veszi, hogy az érintett milyen jól reagált eddig a gyógyszeres kezelésre, és milyen nagy a vastag- és végbélrák kockázata. Súlyos akut epizód esetén a kórházi kezelés javasolt.
Az orvosok súlyos vastagbélgyulladásról beszélnek, ha a következő kritériumok teljesülnek: napi hat vagy több súlyos véres hasmenés, láz, szívdobogás (tachycardia), vérszegénység és csökkent eritrocita ülepedési ráta.
Fenntartó terápia colitis ulcerosára
Ha a napi 5-ASA alkalmazása ellenére relapszus lép fel, az orvos kiterjeszti a jövőbeni fenntartó terápiát (terápia fokozása): Például az orvos megemeli az 5-ASA adagját, vagy helyette immunszuppresszánsokat vagy TNF antitesteket ír fel.
A kortizon viszont nem alkalmas fekélyes vastagbélgyulladás fenntartó terápiájára: erre a célra nem hatásos, és hosszan tartó használat esetén súlyos mellékhatásokat (csontritkulás, szürkehályog stb.) okozhat.
Azok a betegek, akik nem tolerálják az 5-ASA-t, az Escherichia coli Nissle élő baktériumot tartalmazó probiotikum áll rendelkezésre. Ezek nem betegséget okozó bélbaktériumok, amelyeknek meg kell hosszabbítaniuk a tünetmentes időszakot.
Colitis ulcerosa: műtét
Az eljárás során a sebész a teljes vastagbelet a végbéllel együtt eltávolítja (proctocolectomia). A vékonybél egy részéből zsákot képez, amelyet a végbélnyíláshoz köt. Miután minden meggyógyult, ez a zsák új végbélként működik. Addig a sebész ideiglenesen mesterséges végbélnyílást készít.
A műtét után a betegeknek már nincs szükségük a colitis ulcerosa kezelésére szolgáló gyógyszerekre. A székletürítési szokások azonban változhatnak: Egyes betegeknek a műtét után gyakrabban kell székletüríteniük, mint korábban. Ezenkívül a széklet vékonyabb és maszatosabb lehet.
Colitis ulcerosa: mit tehet saját maga
Keresse fel orvosát a székletben lévő vér első jelére. Ha korán megkezdi a relapszus terápiát, lehetséges a visszaesés lerövidítése és mérséklése. Súlyos akut roham esetén ágyban kell maradnia.
Csatlakozzon a fekélyes vastagbélgyulladásban (vagy általában krónikus gyulladásos bélbetegségben) szenvedők önsegítő csoportjához. Az érintettekkel való eszmecsere sok embernek segít megbirkózni a betegséggel.
Az életminőség és a közérzet javítására, a stressz csökkentésére például relaxációs technikák, jóga, meditáció vagy rendszeres testmozgás (például kocogás) javasolt.
Az említett intézkedések a legjobb esetben kiegészítik a hagyományos orvosi kezelést, de nem helyettesítik azt. Beszélje meg kezelőorvosával, hogyan tudja a legjobban támogatni a terápiát.
Táplálkozás fekélyes vastagbélgyulladás esetén
Általában nincs étrendi terv vagy speciális iránymutatás a colitis ulcerosa esetén. Az érintetteknek figyelniük kell a kiegyensúlyozott, változatos étrendre.
Ilyenkor nagyon hasznos az egyénre szabott étrend, például sok kalciumban gazdag táplálék a gyenge csontokra. Az érintetteknek tanácsot kell kérniük orvosuktól vagy táplálkozási szakértőjüktől.
Súlyos hiánytünetek esetén a hiányzó vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket is szedniük kell az érintetteknek a kezelőorvossal egyeztetve.
Egyes fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők általában vagy a betegség egy-egy epizódja során csak rosszul tolerálnak bizonyos élelmiszer-összetevőket. Ezt célszerű figyelembe venni az étrendben. Például célszerű elkerülni vagy korlátozni a tej és tejtermékek, például sajt vagy joghurt fogyasztását, ha az emberek laktózérzékenyek (laktóz intolerancia).
Még nem vizsgálták egyértelműen, hogy az alkohol elősegíti-e a fekélyes vastagbélgyulladás rohamát. Általában azonban csak kis mennyiségben tanácsos alkoholt fogyasztani, vagy teljesen mellőzni.
A colitis ulcerosa diétával nem gyógyítható, de a tünetek enyhíthetők.
Okai és kockázati tényezők
A fekélyes vastagbélgyulladás okai és kockázati tényezői nem ismertek, csakúgy, mint a fekélyes vastagbélgyulladás fellángolásának kiváltó okai.
Feltehetően többek között a genetikai hajlam is fontos szerepet játszik. Ennek az az oka, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás néha gyakrabban fordul elő a családokban. Például az érintett egyének testvéreinél a normál populációhoz képest tíz-ötvenszer nagyobb a kockázata a colitis ulcerosa kialakulásának. A genetikai hajlam azonban önmagában valószínűleg nem vezet a bélbetegség kialakulásához; a colitis ulcerosa tehát a klasszikus értelemben nem örökletes.
A fekélyes vastagbélgyulladás autoimmun betegség?
Az aktív dohányzás a jelenlegi ismeretek szerint nem növeli a fekélyes vastagbélgyulladás kockázatát, és nem befolyásolja annak súlyosságát. A volt dohányosoknál viszont körülbelül 70 százalékkal nagyobb a betegségek kockázata.
A pszichológiai stressz súlyosbíthatja vagy akár kiválthatja a colitis ulcerosa epizódját azoknál a betegeknél, akiknél már van betegség.
Vizsgálatok és diagnózis
A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisa több összetevőből áll. Először az orvos részletesen megbeszéli az érintettet a kórelőzményének (anamnézisének) beszerzése érdekében: többek között részletes leírást kér a beteg tüneteiről, korábbi betegségeiről, valamint arról, hogy a családban előforduló fekélyes vastagbélgyulladás bármely ismert esete.
További fontos információ az orvos számára, hogy például a beteg dohányzik-e vagy dohányzott-e, rendszeresen szed-e gyógyszert, vagy érzékeny-e bizonyos élelmiszerekre.
Fizikális vizsgálat
Vérvétel
A következő fontos lépés a vérvizsgálat: Fontosak például a CRP (C-reaktív protein) gyulladásos értékek és a vér ülepedése. A nátrium és a kálium elektrolitjai is gyakran megváltoznak, mivel a gyakori hasmenés következtében általában ennek megfelelő hiány alakul ki.
A gamma-GT és az alkalikus foszfatáz (AP) májenzimek emelkedett szintje a vérben azt jelzi, hogy kialakulhatott-e a májon belüli és azon kívüli epeutak gyulladása (elsődleges szklerotizáló cholangitis), amely a colitis ulcerosa szövődménye. Ezenkívül a vérértékek felvilágosítást adnak egy lehetséges vérszegénységről vagy vashiányról.
Székletvizsgálat
kolonoszkópia
A fekélyes vastagbélgyulladás kimutatásának és mértékének meghatározásának megbízható módszere a kolonoszkópia. Ebben az eljárásban az orvos egy vékony, rugalmas, cső alakú műszert (endoszkópot) helyez a bélbe a végbélnyíláson keresztül, és továbbítja a vastagbélbe.
Az endoszkóp csúcsán egy apró kamera és egy fényforrás található. Az orvos ezt használja a bél belső vizsgálatára. Ezáltal kimutathatók a nyálkahártya elváltozásai, gyulladásai, mivel ezek a colitis ulcerosa esetén jelentkeznek. Ha szükséges, az orvos szövetmintákat vesz közvetlenül az endoszkópon keresztül, hogy azokat a laboratóriumban elemezze.
A fekélyes vastagbélgyulladás diagnosztizálása után rendszeres kolonoszkópiát végeznek kontroll célból.
A kapszula endoszkópia segítségével belülről az egész vékonybél közelebbről is megtekinthető. Az apró, vitaminkapszula méretű endoszkópot lenyelik, és az emésztőrendszer belsejét lefilmezi a végbélnyílás felé vezető úton. A képeket a beépített adón keresztül egy adatrögzítőre küldi, amelyet a páciens magával visz.
Képalkotó eljárások
Mind diagnózis céljából, mind a betegség további lefolyása során ismételten az orvos ultrahanggal (szonográfiával) megvizsgálja a hasüreget. Ily módon képes kimutatni például a bél gyulladt szakaszait. Az erősen kitágult bél (megacolon), mint veszélyes szövődmény ultrahanggal is kimutatható.
Bizonyos esetekben más képalkotó eljárásokra van szükség. Például, ha a vastagbél szűkülete van (vastagbélszűkület), az orvos számítógépes tomográfiát vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) rendel, és szövetmintát vesz a kóros területről, hogy kizárja a vastagbélrák kialakulását.
A betegség lefolyása és a prognózis
A fekélyes vastagbélgyulladás lefolyása a kezdetéhez hasonlóan kiszámíthatatlan. A betegek több mint 80 százalékánál a colitis ulcerosa visszaesésben halad: a többé-kevésbé súlyos tünetekkel járó fázisok (akut relapszusok) váltakoznak a gyulladás és tünetek nélküli fázisokkal. Az orvosok krónikus-visszatérő lefolyásról beszélnek. A fekélyes vastagbélgyulladás visszaesésének időtartama személyenként változik, és nem előre jelezhető.
A betegek körülbelül tíz százalékánál a betegség krónikus-folyamatos lefolyású: Ebben az esetben a tünetek egy epizód után nem enyhülnek teljesen.
A fekélyes vastagbélgyulladás néhány esetben fulmináns lefolyású: A betegség meglehetősen hirtelen kezdődik súlyos, véres hasmenéssel, erős hasi fájdalommal és magas lázzal. Az érintettek gyorsan kiszáradnak, és sokk tünetei jelentkezhetnek. Tízből három beteg hal meg a betegség során.
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás prognózisa?
A gyulladás terjedésétől függően a colitis ulcerosa prognózisa változó. Bár a fekélyes vastagbélgyulladás nem gyógyítható gyógyszeres kezeléssel, a tünetek és a betegség lefolyása kordában tartható. Ha a fekélyes vastagbélgyulladás a végbélre és a vastagbél közvetlenül szomszédos részeire korlátozódik, ez általában elegendő ahhoz, hogy a betegek normális életet éljenek normális várható élettartammal.
Minél kiterjedtebb a bélgyulladás, annál nehezebb a fekélyes vastagbélgyulladás kezelése és prognózisa. Azonban még hasnyálmirigy-gyulladás esetén is az érintettek több mint 80 százaléka 20 év után is életben van. Jelenleg a betegség csak a teljes vastagbél eltávolításával gyógyítható.
A fekélyes vastagbélgyulladás szövődményei
Fennáll annak a veszélye is, hogy a nagymértékben megnagyobbodott bél szétreped (bélperforáció). A béltartalom (ürülék) ezután kiürül a hasüregbe – hashártyagyulladás alakul ki. Ilyen esetekben életveszély áll fenn!
A fekélyes vastagbélgyulladás további szövődménye a súlyos vérzés: A gyulladás következtében kialakuló bélnyálkahártya fekélyek időnként felszakadnak és vérzik. Súlyos esetekben a vérveszteség olyan súlyos, hogy az érintett személy elájul.
A colitis ulcerosa gyermekeknél növekedési visszamaradást okozhat, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő táplálkozás.
A mesalazinnal végzett hosszú távú kezelés körülbelül 75 százalékkal csökkentheti a vastagbélrák kockázatát!
A vastag- és végbél eltávolításának lehetséges következménye az úgynevezett pouchitis: Az orvosok „tasakként” emlegetik a vékonybél zsákszerű tározóját, amelyet a sebész a műtét során mesterséges végbélré formál. Ez az érintettek körülbelül felénél begyullad a műtétet követő években. A pouchitis jelei közé tartozik a hasmenés, a bélvérzés és a láz. A kortizonnal vagy antibiotikumokkal végzett beöntés segít leküzdeni a gyulladást.
Terhességre gyakorolt hatások
A rokkantság foka colitis ulcerosában
Az úgynevezett rokkantsági fok (GdB) a fogyatékosság és a kapcsolódó funkcionális károsodások súlyosságának mértéke. A fekélyes vastagbélgyulladásban a betegség súlyosságától függően 20 és 80 között változik (a GdB maximális értéke 100). Az 50-es GdB-től az orvosok súlyos rokkantságról beszélnek a colitis ulcerosa esetén. A GdB azért releváns, mert a fogyatékkal élők bizonyos helyzetekben jogosultak a hátrányok kompenzációjára.
Nem lehet általános választ adni arra, hogy a colitis ulcerosa feljogosít-e korkedvezményes nyugdíjra. Ha kétségei vannak, kérjen tanácsot orvosától.
