Rövid áttekintés
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Hirtelen vagy fokozatos beszédzavarok esetén
- Okok: stroke, craniocerebralis trauma, korai agykárosodás, encephalitis, meningitis, agydaganat, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, amiotrófiás laterális szklerózis, Huntington-kóre
- Terápia: Alapbetegség kezelése, egyéni logopédia, szükség esetén segédanyagok, mint lágy szájpad protézis vagy elektronikus hangerősítő
Mi a dysarthria?
Definíció szerint a dysarthria a beszédmotoros rendszer rendellenessége. Az érintett pontosan tudja, mit és hogyan akar mondani valamit. A beszédért felelős ideg- és izomstruktúrák azonban nem képesek megfelelően végrehajtani az agykéreg megfelelő parancsait.
Különbség a beszédzavartól
A beszédzavarokat (afáziákat) meg kell különböztetni a beszédzavaroktól (dysarthria): ezekben az érintett személyek nem képesek helyesen megérteni és feldolgozni a beszédet. Nekik is gondot okoz a megfelelő szavak megtalálása és a helyes, értelmes mondatok kialakítása. A dysarthria esetében viszont ezek a magasabb szintű agyi funkciók nem károsodnak.
Hogyan nyilvánul meg a dysarthria?
Spasztikus (hipertóniás) dysarthria
A beszédizmok fokozott izomfeszülése (hipertónia) jellemzi, amelyek ezért csak korlátozottan mozgathatók. Ez befolyásolja a légzést, a hangképzést és az artikulációt. Jellemző a tömörített, reszelős hang. Az érintett személy is csak szaggatottan és homályosan artikulál.
Hipotóniás dysarthria
Hiperkinetikus dysarthria
Jellemzőek a túlzó, robbanékony beszédmozgások. A hangerő, a hangmagasság és az artikuláció nagyon eltérő. Előfordul, hogy az érintett önkéntelenül is grimaszol, vonaglik vagy csettint a nyelvével.
(Merev-)Hipokinetikus Dysarthria
Ataxiás dysarthria
Az ataxiás dysarthriában szenvedők nagyon egyenetlenül beszélnek, ami azt jelenti, hogy az artikuláció hangereje, hangmagassága és pontossága nagyon eltérő; minden beszédet a légzés, a hang és az artikuláció akaratlan, nem megfelelő változásai jellemeznek.
Vegyes dysarthria
Dysarthria: okok és kockázati tényezők
A dysarthria számos oka lehet. A leggyakoribbak a következők:
- Stroke (apoplexia): Sztrók esetén az agy hirtelen nem jut elegendő vérrel és így oxigénnel. Ezt általában az erekben kialakult vérrög, ritkábban agyvérzés okozza. A stroke nagyon gyakran okoz beszédzavarokat. A stroke-os betegeknél gyakran afázia is kialakul.
- Korai gyermekkori agykárosodás: Ha a gyermek agya a terhesség hatodik hónapja és az első életév vége között károsodik, ez dysartriához is vezethet.
- Agygyulladás (encephalitis): általában vírusok váltják ki az agy fertőző gyulladását, ritkán baktériumok. A dysarthria az encephalitis egyik lehetséges tünete.
- Agydaganat: az agydaganatok a dysarthria különböző formáinak lehetséges kiváltói helyüktől és méretüktől függően.
- Sclerosis multiplex (MS): Ebben az idegrendszer (gerincvelő és agy) krónikus gyulladásos betegségében az immunrendszer tönkreteszi az idegrostok körüli védőréteget (mielinhüvelyek), így az idegimpulzusok nem továbbíthatók interferencia nélkül. A dysarthria lehetséges következménye.
- Amiotróf laterális szklerózis (ALS): ez a ritka, krónikus idegrendszeri betegség befolyásolja a motoros funkciókat, a légzést, a kommunikációs készségeket és a táplálékfelvételt. A beszédzavarok az ALS gyakori korai tünetei közé tartoznak.
- Huntington-kór: A hiperkinetikus dysarthriában szenvedő felnőtteknél az ok általában a Huntington-kór – egy ritka örökletes rendellenesség, amely egyéb tünetek mellett akaratlan, hirtelen, szabálytalan mozgásokkal is jár.
- Mérgezés (mérgezés): A dysarthria lehetséges okai közé tartoznak például az alkohollal való visszaélés vagy a kábítószer-használat miatti mérgezések is.
Dysarthria: mikor kell orvoshoz fordulni?
Dysarthria: vizsgálatok és diagnózis
A stroke vagy traumás agysérülés következtében hirtelen fellépő dysarthria esetén az ok egyértelmű. Itt a hangsúly a beteg kezdeti orvosi ellátásán van.
Ezt követi a neurológiai vizsgálat, melynek célja a dysarthria hátterében álló betegség és az agykárosodás pontos helyének meghatározása.
További vizsgálatok lehetségesek, például elektromos agyi aktivitás mérése (EEG), képalkotó eljárások, mint például számítógépes tomográfia (CT) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI), valamint liquorminta vétele és elemzése (CSF diagnosztika).
Dysarthria: kezelés
Az első lépés a dysarthriához vezető alapbetegség (például szélütés, agyvelőgyulladás, Parkinson-kór) kezelése.
Magát a dysarthriát elsősorban logopédiai kezeléssel kezelik. A legfontosabb cél a beteg önálló kommunikációs képességének megőrzése vagy helyreállítása.
A logopédia építőkövei
A logopédia során a betegek megtanulják, hogyan beszéljenek érthetőbben tudatos fej- és testtartás mellett. Speciális gyakorlatok segítségével a terapeuta elősegíti a légzés, a hang és az artikuláció harmonikus kölcsönhatását. Ha túl magas a test feszültsége (spasztikus dysarthria), a relaxációs gyakorlatok segítenek; Ha a test feszültsége túl alacsony (hipotóniás dysarthria), hasznosak a feszültségnövelő edzések.
Azoknak a betegeknek, akiknek bizonyos helyzetekben különleges beszédproblémái vannak, azt tanácsoljuk, hogy ezt kifejezetten a terapeutával beszéljék meg. Az ilyen kritikus helyzetek kezelését azután például szerepjátékokban lehet gyakorolni.
A dysarthria nagyon súlyos eseteiben a betegek alternatív kommunikációs formákat dolgoznak ki a terapeutával együtt. Például beszéd helyett arckifejezéssel, gesztusokkal és írott nyelvvel lehet megértetni magunkat.
Kommunikációs segédeszközök
Az elektronikus erősítők támogatják a nagyon halkan beszélő dysarthria betegek hangját. Az alternatív kommunikációs rendszereket, például a hordozható elektronikus írógépeket olyan dysarthria betegek számára tervezték, akik alig tudnak artikulálni vagy érthetően beszélni (például az amiotrófiás laterális szklerózis késői szakaszában).
Betegségkezelés
Mit tehetsz te magad
Mind a dysarthria betegek, mind beszélgetőpartnereik nagyban hozzájárulhatnak a sikeres kommunikációhoz. A fontos pontok a következők:
- Kerülje a stresszt és az izgalmat: Beszélgessen rohanás nélkül, nyugodt környezetben. Mindkét fél – dysarthria beteg és beszélgetőpartner – a legjobb, ha elegendő időt szán arra, hogy beszéljen és megértsen. A közvetlen közelében lévő zajforrások (rádió, TV, gépek stb.) eközben kikapcsolva maradnak.
- Szemkontaktus tartása: A beszélgetés során a dysarthria beteg és a másik személy szemkontaktusa javasolt. Ennek oka, hogy a támogató arckifejezések és gesztusok megkönnyítik a beteg számára, hogy megértse magát.
- Kérdések feltevése: Ha nem érti jól a dysarthria beteget, kérdezze meg. A szemrehányó megjegyzéseket („Beszélj tisztábban!” vagy „Beszélj hangosabban!”) kerülni kell!
- Mutasson tiszteletet: A beszédzavar nem értelmi fogyatékosság. A dysarthriában szenvedők számára fontos, hogy ne érezzék magukat mentálisan alsóbbrendűnek vagy éretlennek.
