Diagnózis
Annak érdekében, hogy diagnosztizálni lehessen metatarsalgia, először részletes orvos-beteg konzultációra (anamnézisre) van szükség, amelynek során többek között a lábbeli és a hozzá tartozó lábtartás, de az esetleges korábbi betegségek, mint pl. arthrosis vagy egy előző törés a lábközép területén, meg kell kérdezni. Az ellenőrzés, vagyis a lábak vizsgálata hasznos lehet, mert az orvos felismeri a lehetséges deformitásokat, de a metatarsalgia nem lehet ilyen módon elkészíteni. Ezért fontos, hogy az orvos ezen felül tapintsa meg a lábfejet (tapintás).
Ez megnövekedett bőrkeményedéshez vezethet a lábközép területén, ráadásul lehetséges, hogy az ujjak által a lábközépcsontra gyakorolt nyomás kiváltja fájdalom betegeknél. A legtöbb betegnél a tapintás azt is kimutathatja, hogy a láb alatti védőzsírpárna keskenyebb, mint fiziológiailag lenne. E három vizsgálati módszer - anamnézis, ellenőrzés és tapintás - segítségével metatarsalgia általában nagyon megbízhatóan következtetni lehet rá. Az orvos azonban kérhet Röntgen a lábfej, különösen ha gyanú merül fel a törés a lábközépcsont régió, amely a metatarsalgia oka volt. További diagnosztikai intézkedésekre nincs szükség.
Tünetek
Metatarsalgia esetén a beteg panaszkodik fájdalom a lábközépcsont régióban, ami különösen az erőfeszítés során romlik. A terhelésfüggő mellett fájdalom, általában megnövekedett kallusz képződés a lábközép területén, amelyet a beteg kellemetlen vagy zavarónak találhat. A metatarsalgiában további tünetek ritkák, kivéve, ha ez egy korábbi okozta másodlagos metatarsalgia arthrosis or köszvény, ebben az esetben a az arthrosis tünetei or köszvény hozzáadódnak.
Metatarsalgia esetén, amelyet a törés, az is lehetséges, hogy duzzanat és bőrpír, esetleg véraláfutás is előfordulhat a lábközép területén, ahol a zúzódások az idő múlásával megváltoztatják a színüket, majd sárgás-zöldesebben jelennek meg. A terápia során egyrészt fontos a beteg tüneteinek enyhítése, másrészt fontos, hogy a jövőben elkerüljük a metatarsalgia megújult kitörését. Emiatt kezdetben nagyon ajánlatos, hogy a beteg megfelelő cipőt viseljen, és kerülje a túl szoros magassarkú cipőt és cipőt.
Sok esetben önmagában ez a módszer segíthet a betegben, és a láb „önmagában” helyreáll. A talp alakjához pontosan illesztett talpbetétek további támogatást nyújthatnak. Mivel a beteg általában a korai szakaszban panaszkodik fájdalomra, annak ellenére, hogy már megfelelő cipőt visel, ez segíthet a helyi alkalmazásban fájdalomcsillapítók elején a fájdalom okozta helytelen járás megelőzésére.
Az esztétikailag zavaró bőrkeményedéseket a beteg maga vagy szakember segítségével távolíthatja el pedikűr. Törés esetén azonban a betegnek további műtétre lehet szüksége az optimális gyógyulás érdekében. A metatarsalgia esetében, amely már messze előrehaladott, szükség lehet olyan műtét elvégzésére is, amelyben a lábközépcsont csontok megrövidülnek, és a lábközépfejek feje így hátrébb húzódik. Ez megváltoztatja a láb formáját és méretét, de ritka esetekben maga a műtét is kiválthatja a metatarsalgiát, ezért különösen fontos, hogy időben keresse fel orvosát, és ügyeljen arra, hogy megfelelő lábbelit viseljen.
