Borderline szindróma

Érzelmileg instabil személyiségzavar, BPD, BPS, önsérülés, parasuicidality English: borderline

Meghatározás

A határzavar egy ún személyiségzavar „érzelmileg instabil” típusú. Itt a személyiség alatt egy személy jellemzőit és viselkedését értjük, amellyel reagál és reagálni fog bizonyos helyzetekre. Az érzelmi instabilitás azt jelenti, hogy a határzavar nehézségekhez vezet a hangulat szabályozásában, az úgynevezett „affektusban”. A kis ingerek, legyenek azok kívülről érkező helyzetek, vagy a saját erőlködő gondolatai, gyakran elegendőek ahhoz, hogy nagyon magas (pozitív vagy negatív) izgalmat váltsanak ki. Sőt, ez az izgalom után nagyon sok időbe telik, amíg a hangulat visszatér az esemény vagy gondolat előtti szintre.

Gyógyítható?

Mentális betegségekkel, mint sok szomatikus (azaz fizikai) betegséggel, mint pl rák, a „remisszió” kifejezést a technikai szakzsargonban használják a „gyógyíthatóság” helyett. Az elengedés meghatározása határ esetén személyiségzavar azzal mérik, hogy ennyi éven át nem fordultak elő a betegségre jellemző tünetek. Határhatár esetén személyiségzavar, a tanulmányok időközben számos jelzést szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a betegség a megjelenése után gyakran több évig tart, de ezután sok betegnél megszűnik, vagyis nem jelentkeznek tünetek.

Ez a remisszió a betegség nagyon különböző periódusai után következik be. Az egyik tanulmány például a betegek alig 50% -ánál talált remissziót 4 év után, egy másik két évvel később pedig a betegek 70% -ánál volt már remisszió. Egy újabb tanulmány a betegek majdnem 90% -ánál mutatott remissziót 10 évvel a diagnózis után.

Sok más mentális betegséggel összehasonlítva a határon átnyúló személyiségzavar tehát tágabb értelemben lehetséges gyógymódnak tekinthető. Figyelemre méltó azonban, hogy sok olyan betegnél, akiknek évek óta nincsenek tünetei a betegségnek, a mindennapi élet bizonyos területein még mindig több problémával küzdenek, mint a mentálisan egészséges emberek. Különösen a társadalmi integráció (stabil párkapcsolatok, barátságok, általános kapcsolattartás más emberekkel) gyakran rosszabb a határ menti személyiségzavarban szenvedő betegeknél, mint másoknál.

A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a társadalmi integráció javítja az elengedés (azaz a „gyógyulás”) óta eltelt több évet. Ezen túlmenően azoknál a betegeknél, akik serdülőkorban és korai felnőttkorban határesetiségi rendellenességben szenvedtek, életük során sokkal nagyobb az úgynevezett affektív rendellenességek előfordulása. Ezek tartalmazzák depresszió vagy mániás-depressziós betegség. A szorongás és az étkezési rendellenességek, valamint a szerekkel való visszaélés szintén gyakrabban fordul elő remitált határ menti betegeknél, mint a normális populációban.

Örökletes?

Hogy a határbetegség örökletes-e, évek óta vitatják és kutatják. Eddig azonban nincs bizonyíték arra, hogy ez egy olyan betegség, amely öröklődik a szó valódi értelmében. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos jellemzők, például az érzelmi instabilitás iránti hajlam, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a beteg szülők gyermekeinél. A kutatás jelenlegi állása szerint a betegség csak akkor jelentkezik, ha más tényezőket, például bizonyos életkörülményeket vagy viselkedési szokásokat adnak hozzá. Például bebizonyosodott, hogy a határzavarban szenvedő emberek korábban átlagon felüli tapasztalattal rendelkeztek szexuális bántalmazásról vagy erőszakról.