Rövid áttekintés
- A bizsergés okai: pl. egy ideg becsípődése vagy összehúzódása (pl. porckorongsérv, kéztőalagút szindróma), magnéziumhiány, B12-vitamin hiány, ajakherpesz, kontakt allergia, nátha, nyugtalan láb szindróma, visszér, Raynaud-szindróma, migrén, fibromyalgia, stroke stb.
- Bizsergés – mikor kell orvoshoz fordulni? Ha a bizsergés új és nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik, gyakran megismétlődik, súlyosbodik, vagy egyéb tünetek, például bénulás kíséri
Bizsergés: Mi van mögötte?
A bizsergés okai gyakran ártalmatlanok, például a hosszan tartó guggolás után „elaludt” lábak. A bosszantó tünet ezután rövid idő után magától eltűnik. Néha azonban betegség áll a hátterében, ami kezelést igényelhet.
Az alábbiakban megtalálja a bizsergés leggyakoribb okait – az érintett testrészek szerint elkülönítve:
Bizsergés a karokban, ujjakban, kezekben
- A kéz középső idegének összehúzódása: Ez a kéztőalagút-szindróma akkor fordul elő, amikor a kéz középső idege (a középső kar idege) becsípődik a kéztőalagútban, egy keskeny járatban a csukló területén. Ez gyakran fájdalmat, bizsergést és/vagy zsibbadást vált ki az ujjbegyekben (kivéve: kisujj), és esetleg a tenyérben és az alkarban is. Az érintettek gyakran úgy ébrednek fel éjszaka, hogy a kezük „alszik”.
- Könyök-diszlokáció: Ha a kinyújtott karra zuhanás után a könyök erősen fáj, megduzzad, és már nem mozgatható, akkor valószínűleg könyök-diszlokáció áll fenn. Egyes esetekben zsibbadást vagy bizsergést is kivált az alkarban vagy a kézben.
- Magnéziumhiány: Az ásványi magnézium hiánya izomgörcsöket, kéz- és lábbizsergést, valamint szívritmuszavarokat okozhat.
- Túl sok kálium: A túl sok kálium a vérben többek között olyan érzéseket okozhat, mint a láb és a kéz bizsergése, valamint az izomgyengeség és a légzési zavarok.
Bizsergés a lábujjakban, lábakban
- „Elalvás” láb/láb: Hosszabb ideig tartó kényelmetlen fekvés vagy ülés után (pl. keresztbe tett lábbal vagy behajtott lábbal) a „becsípett” testrész zsibbadást és bizsergést érezhet az idegekre és az idegekre nehezedő nyomás miatt. hajók. Az „elaludt” karhoz hasonlóan (lásd fent), ez is általában ártalmatlan, és néhány perc, de legkésőbb néhány óra múlva magától megszűnik.
- A sípcsont ideg összehúzódása (tarsalis alagút szindróma): Ebben az esetben a sípcsont ideg becsípődik a tarsalis csatornán (a bokacsont, a sarokcsont és a belső boka alkotja) keresztül. Ilyen lehet például a boka vagy a láb sérülése után. A tünetek közé tartozik a zsibbadás, bizsergés és/vagy fájdalom a láb belső szélén, különösen éjszaka és terheléskor. Néha a fájdalom a lábfejre és a vádlira sugárzik.
- Varicose veins (visszér): Nehézségérzetet, fájdalmat, viszketést és/vagy bizsergést a lábban – pontosabban a lábszárban – okozhatja a visszér.
- Porckorongsérv: A végbélnyílás körül vagy a lábszáron fellépő bizsergő vagy zsibbadó érzést okozhat porckorongsérv. Ezenkívül ez gyakran fájdalmat, izomgyengeséget vagy bénulást okoz egy karban vagy lábban, hátfájással.
- Pantoténsav-hiány: A pantoténsav-vitamin szinte minden élelmiszerben megtalálható, ezért hiány ritkán fordul elő. De ha ez megtörténik, a hiány többek között gyomor-bélrendszeri rendellenességekben, fejfájásban, zsibbadásban, valamint bizsergő és szúró fájdalomban nyilvánul meg.
Bizsergés az arcon
- Nátha: A megfázás és az allergiás nátha fellépésekor az orrfolyás, tüsszögés és az orrlégzés akadályozása mellett viszketés és bizsergés is előfordulhat a fejben vagy az orrban. Ugyanez vonatkozik az úgynevezett vazomotoros rhinitisre is, amelyet hideg, alkohol, forró italok, stressz vagy túlzott orrcsepphasználat okozhat.
- Herpesz (herpes simplex): Az ajkak területén jelentkező herpeszfertőzés hólyagos kiütésben nyilvánul meg. Még a hólyagok kialakulása előtt a fertőzés általában észrevehető bizsergő vagy égő érzéssel az ajkakon.
- Pánikroham: Egyes betegeknél a pánikroham többek között a száj körüli bizsergő érzéssel nyilvánul meg – gyakran mellkasi szorító érzéssel, szapora légzéssel és nagy szorongással.
A bizsergés egyéb okai
- Thoracic-outlet szindróma (TOS): a kifejezés magában foglal minden olyan tünetet, amelyben a felső mellkasi nyomás károsítja vagy érinti az idegeket vagy az ereket. A TOS lehetséges jelei közé tartozik a váltakozó fájdalom, bizsergés és zsibbadás a váll külső részén, és gyakran a karon és a kézen. Bizonyos mozgások és testhelyzetek, mint például a fej elfordítása vagy a fej feletti tevékenységek, kiválthatják a tüneteket.
- Fibromyalgia: Ez a krónikus fájdalommal kapcsolatos rendellenesség mély izomfájdalomban nyilvánul meg, amelyet gyakran merevség, égő érzés, bizsergés vagy zsibbadás kísér. Az utóbbi két tünet gyakran a hátat, a mellkast, a nyakat, a karokat és a lábakat érinti.
- Stroke: féloldali zsibbadás, bizsergés a karban vagy a lábban, esetleg bénulás kíséretében szélütésre utalhat.
Bizsergés: Mit tegyek?
- Törlés: Ha az ajkakon égő vagy bizsergő érzés herpesz hólyagokat jelez, azonnal reagálnia kell. A bevált otthoni gyógymódok közé tartozik a szárított vagy friss vörösbor ismételt lekenése, valamint a tölgyfa kéregből, orbáncfűből, zsályából vagy varázsmogyoróból készült borogatások. Készítsen ilyen teákat a herpesz megelőzésére kétszer annyit, mint egy teát inni. Az ajkakon fellépő bizsergés ellen propoliszt, menta illóolajat vagy teafaolajat (hígítva) is alkalmazhatunk.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, vagy a kezelés ellenére még rosszabbodnak is, mindig orvoshoz kell fordulni.
A Schüßler-sók és a homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen.
- Magnézium: Ha magnéziumhiány áll a bizsergés hátterében, érdemes növelni a magnéziumban gazdag élelmiszerek, például teljes kiőrlésű gabonák, tej és tejtermékek, máj, baromfi, hal, különféle zöldségek és burgonya bevitelét.
Bizsergés: Mikor forduljunk orvoshoz?
A legtöbb esetben a bizsergés ártalmatlan, például „elaludt” végtagok esetén, vagy enyhe megfázás előjele. A bizsergés alábbi esetekben azonban orvoshoz kell fordulnia, hogy tisztázza az okát:
- tartós, gyakran visszatérő vagy súlyosbodó bizsergő érzés
- bizsergés, amelyet egyéb tünetek kísérnek (pl. zsibbadás, izomgyengeség vagy bénulás)
Bizsergés: Mit csinál az orvos?
Különféle vizsgálatok ezt követően megerősíthetik vagy eloszlathatják a gyanút. Ilyenek például:
- Fizikális vizsgálat: ez rutinszerű, amikor a betegek nem egyértelmű bizsergés vagy egyéb tünetekkel fordulnak orvoshoz.
- Vérvizsgálatok: A vérvizsgálat kimutathatja például a magnézium- vagy B12-vitamin-hiányt, de bizsergést kiváltó káliumtöbbletet is.
- Képalkotó eljárások: Hasznos lehet a röntgen, a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és a számítógépes tomográfia (CT), ha például porckorongsérv, gerinccsatorna-szűkület (spinalis stenosis) vagy epilepszia gyanúja váltja ki a bizsergést. A varikózisok alaposabb vizsgálatára egy speciális ultrahangos eljárást, a Doppler-szonográfiát alkalmaznak.
- Az idegvezetési sebesség mérése: Az elektroneurográfiában (ENG) az orvos méri, hogy a perifériás idegek (például a karokban vagy a lábakban) milyen gyorsan továbbítják az információt. Az eredmény a bizsergést okozó idegkárosodásra utalhat (pl. polyneuropathia vagy kéztőalagút szindróma).
- Elektromos izomaktivitás mérése: Az elektromiográfia (EMG) az izomrostok elektromos aktivitását méri.
- Allergiavizsgálat: Ha az orvos a bizsergés mögött kontaktallergiát gyanít, az úgynevezett patch teszt (epikután teszt) adhat bizonyosságot.
Ha az orvos ki tudta deríteni, mi váltja ki a bizsergést, lehetőség szerint megfelelő kezelést javasol.
