Beszélgetés: kezelés, hatások és kockázatok

Beszél terápia, beszélgetős pszichoterápia vagy az ügyfélközpontú pszichoterápia a humanisztikus pszichológia területéről származó terápiás módszerre utal.

Mi az a beszélgetésterápia?

Alapvetően, beszél terápia egyfajta eszközként értik, amely segít az ügyfélnek az önfeltárás során tapasztaltak megfelelő feldolgozásában, és a belátás révén megváltoztatja a téves viselkedést. Ban ben beszél terápia, amint a neve is mutatja, a hangsúly a beszélgetésen van. Ügyfélközpontúnak is nevezik pszichoterápia, mert az ügyfelet és állításait előtérbe helyezi, szóban és nem verbálisan is. Carl R. Rogers pszichológust, aki az 1940-es és 1950-es években az amerikai egyetemeken folytatott oktatási tevékenysége révén jutott kutatási lehetőségekhez, ennek a módszernek az alapítójának tekintik. Ennek a kutatásnak a részeként megpróbálta kideríteni, hogy az ember hogyan tudja jobban feldolgozni a tapasztalatokat és beszélni róluk, hogy a beszélgetés során új betekintést nyerjen, és ezáltal megváltoztassa a viselkedését. Kutatta az ehhez szükséges feltételeket. Mint sok más terápiás modell, a beszédterápia is az évek során alakult ki. Alapvetően a beszélgetésterápiát egyfajta eszközként értik, amely segíti az ügyfelet abban, hogy az önfelfedezés révén megfelelően feldolgozza a tapasztaltakat, és a belátás révén megváltoztassa a téves viselkedést. Ez a beszélgetési módszer nemcsak a terápiákban található meg, hanem a szupervízió, a hallgatóközpontú tanítás és a tanácsadás részévé is vált.

Funkció, hatás és célok

A beszélgetésterápiát számos mentális betegség esetén alkalmazzák. Akár önálló módszerként, akár más terápiás módszerekkel és / vagy gyógyszeres kezeléssel kombinálva. A beszélgetésterápiában azt feltételezik, hogy minden embernek van késztetése az önmegvalósításra, és máris magában hordozza az ehhez szükséges erőforrásokat. Normális esetben az egészséges ember hatalmas, gondolkodása és cselekvése céltudatos és tudatos. A zavart folyamatok és károsodások tehát tévedésen alapulnak tanulás folyamatokat és blokkolja az önmegvalósítás lehetőségét. Beszédterápia segítségével ezeket a blokádokat fel kell ismerniük és meg kell oldaniuk a betegnek. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a beszélgetési terápia arra összpontosít, amit a beteg tapasztalt. A beszélgetés során azonban elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy az ügyfél miként élte meg a traumatikus eseményt, mely érzelmek játszottak szerepet, és milyen következtetéseket vont le belőle. Az átértékelés révén az ügyfélnek új betekintést kell nyernie, és így képesnek kell lennie arra, hogy átértékelje a tapasztaltakat. Következésképpen a megszerzett betekintés révén megváltoztatja a viselkedését is. A beszélgetésterápia nem konkrét cél kitűzéséről szól. A beszélgetés során automatikusan kialakul egy tanfolyam. A terapeuta ezt a folyamatot a lehető legnagyobb mértékben a páciensre bízza, és megteremti azokat a keretfeltételeket, amelyek lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy beszéljen tapasztalatairól és problémáiról, hogy betekintést nyerjen saját maga és megkérdőjelezze tetteit. A beszélgetésterapeuta empatikusan és hitelesen cselekszik, és komolyan veszi az érintett személyt és érzelmi életét anélkül, hogy megítélné őt. A beszélgetésterápia lényege a kliens kölcsönös elfogadásán és megbecsülésén alapul. Az a személy, aki nem érzi magát megítélve, és nem kell aggódnia egy esetleges értékelés miatt, szívesebben beszél magáról és esetleges hibáiról. Így létrejön a változás alapja.

Kritika és veszélyek

A beszédterápia területén nincs elegendő kockázatkutatás. Ügyfélközpontú megközelítése és az ügyfél lehető legnagyobb elfogadottsága miatt nagyrészt megfelel az etikai követelményeknek. A veszélyek és kockázatok tehát főleg a betegen és személyiségszerkezetén, valamint a terapeután keresztül jelentkeznek. Az a kliens, aki nem nyitott a további fejlődésre és változásokra, aligha képes sikereket elérni. Az a terapeuta, aki nem reagál empatikusan és hitelesen, és negatív módon uralja a beszélgetés menetét, nemcsak a terápia kudarcát okozhatja, hanem további súlyos pszichológiai károkat is okozhat, különösen a rendkívül bizonytalan kliensek esetében. Ezért tanácsos gondosan megválasztani a megfelelő terapeutát. Mivel a beszélgetésterápia sokféle irányban létezik, megfelelő előválasztást kell végezni. Súlyos trauma esetén például a beszélgetés terápiája szakosodott a traumaterápia ajánlott. Ily módon a beszélgetésterápia sikerének fontos tényezői már a kezdetektől fogva meghatározódnak.