Az oxigéntelítettség

Mi az oxigéntelítettség?

Az oxigéntelítettség leírja a vörös hány százalékát vér pigment (hemoglobin) oxigénnel van töltve. Fontos a légzési funkció értékeléséhez. Az oxigéntelítettséget különféle tényezők befolyásolhatják.

Az egyik fontos változó az életkor. Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél a telítettségnek 100% -nak kell lennie, míg az életkorral 90% -ra csökkenhet. A PH, a hőmérséklet és a szén-dioxid koncentráció is szerepet játszik. Az egyes változók mellett különféle klinikai képek (COPD, szív meghibásodás stb.) negatívan befolyásolhatja az oxigéntelítettséget.

Hol mérhető mindenhol az oxigéntelítettség?

Két módszer létezik az oxigéntelítettség meghatározására. Az egyszerű mérést pulzoximéterrel végezzük - egy kis eszközzel, amely méri a fény abszorpcióját és ezáltal jelzi az oxigéntelítettséget. A pulzoximéter a ujj vagy akár a fülcimpáig.

Rövid idő múlva az érték megjelenik a kijelzőn. Ezzel a módszerrel azonban mérési hibák léphetnek fel, ezért vér gázanalízis alkalmas pontosabb vizsgálatokra. A vér gázelemzés, vért veszünk egy ütőér a beteg.

A vért általában egy ütőér található a csukló. Ebben az elemzésben olyan paraméterek, mint az oxigéntelítettség, a szén-dioxid parciális nyomása és a sav-bázis egyensúly rögzítik. Ez átfogó diagnózist tesz lehetővé, és következtetéseket vonhat le az alapbetegségről.

Mikor kell ellenőrizni az oxigéntelítettséget?

Az oxigéntelítettséget rendszeresen egy aneszteziológus (aneszteziológus) ellenőrzi minden vizsgálat során érzéstelenítés. Alatt érzéstelenítés, a beteget mesterségesen szellőztetik, ezért a telítettség fontos paraméter annak meghatározásakor, hogy a beteg szövetei vagy szervei elegendő oxigénnel vannak-e ellátva. Továbbá az intenzív terápiában és sürgősségi gyógyszer, az oxigéntelítettséget monitorozzuk.

In sürgősségi gyógyszer az ember benyomást akar szerezni a páciensről és funkcióiról testkeringés. Az oxigéntelítettség révén értékelhető a légzési funkció. Szükség esetén oxigént is lehet juttatni a beteghez.

Az intenzív terápiában azonban a betegek általában instabilak és lélegző csak korlátozott mértékben lehetséges. Ebben az esetben oxigént kell biztosítani. Az ehhez szükséges mennyiség kiszámítható az oxigéntelítettség alapján.

Továbbá krónikus betegségben szenvedő betegek tüdő a betegségeket ellenőrizni kell. Ide tartoznak olyan betegségek, mint pl COPD, hörghurut, bronchiális asztma or cisztás fibrózis (veleszületett anyagcsere-betegség). De más betegségek is, mint pl szív meghibásodás, negatív hatással lehet a telítettségre.

Ha az oxigéntelítettség gyenge vagy csökken, oxigént lehet juttatni a beteghez. Ez különösen fontos a végstádiumban szenvedő betegek számára COPD. Ezeknek a betegeknek otthon függetlenül kell kontrollálniuk a telítettségüket, és módosítaniuk kell oxigénigényüket.