Szinonimák
Mágneses rezonancia képalkotás, mágneses rezonancia képalkotás, mágneses rezonancia képalkotás, mágneses rezonancia képalkotás
Definíció MRT
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a képalkotás diagnosztikai technikája belső szervek, szövetek és ízületek mágneses mezők és rádióhullámok felhasználásával. A mágneses rezonancia képalkotás második lépéseként ezt a stabil beállítást megváltoztatja a nagyfrekvenciás elektromágneses energia besugárzása rádiójel formájában, meghatározott szögben a hidrogén protonok irányához. Az MRI rádiójelének hatására a hidrogén protonok oszcillálnak.
A rádióimpulzus kikapcsolása után a hidrogénprotonok visszatérnek eredeti helyzetükbe, és felszabadítják a rádióimpulzuson keresztül elnyelt energiát. A harmadik lépésben a kibocsátott energiát tekercsek vételével lehet mérni (antennák elve). Ezeknek a vevőtekercseknek a kifinomult elrendezésével háromdimenziós koordináta-rendszerben pontosan meg lehet mérni, hogy mikor melyik energiát bocsátották ki.
A mért információkat ezután nagy teljesítményű számítógépek képinformációkká alakítják. A mágneses rezonancia tomográfiában (MRT) a gerjesztések és mérések bonyolult sorrendje (vö. Mágneses rezonancia technológia) szolgál alapul a test belsejéből (szekcionált) képek készítéséhez.
Számítógépes folyamatok, például a röntgensugarak, a komputertomográfia és az axiális komputertomográfia számára már kifejlesztett folyamatok segítségével a mért jeleket képinformációkká alakítják. A hidrogénatomok viselkedése attól függ, hogy folyadékokban vagy szilárd anyagokban kötődnek-e, mozognak-e, pl vér, vagy nem. A hidrogénatomok eltérő tartalma és jelenléte miatt az egészséges és a beteg testszövet, valamint az egészséges szövet megkülönböztethető egymástól, mint egyetlen más orvosi eljárás sem.
A mérési körülmények megváltoztatásával bizonyos típusú szövetek képalkotása, mint pl zsírszövet or porcogó, fokozható vagy elnyomható. Ha a szövetek megkülönböztetése nem könnyen lehetséges, akkor jól tolerálható kontrasztanyagok állnak rendelkezésre, amelyek további kijelentéseket tesznek lehetővé a vizsgált testrészről. Ezek a kontrasztanyagok nem tartalmaznak jód de többnyire gadolinium-vegyületeken alapulnak (Gd-DTPA, a gadolinium egy úgynevezett ritkaföldfém).
Mivel a mágneses rezonancia képalkotásban (MRI) csak mágneses mezőket és rádióhullámokat használnak, nincs Egészség kockázat a beteg számára a jelenlegi ismeretek szerint. A mágneses mezőbe behúzott, idegen fémtárgyak, például érmék vagy kulcsok jelenthetnek lehetséges kockázatokat, amelyek gyorsulásuk következtében sérüléseket okozhatnak a beteg számára. Ezért minden fémes tárgyat le kell adni az MRI vizsgálat megkezdése előtt.
Fémes idegen tárgyak a beteg belsejében, például rögzítettek fogsor, mesterséges ízületek vagy fémlemezek, utána törés a kezelés általában nem veszélyes. A szívritmus-szabályozók esetében a mágneses mező meghibásodásokat okozhat, ezért bizonyos tényezőket figyelembe kell venni a pacemakert használó betegeknél. Mesterséges érrendszerek, például sztentek vagy érfogók szív szelepek, inzulin szivattyúk, hallás AIDS elvisszük helyi falvakba ahol megismerkedhet az őslakosok kultúrájával; ...
mindig fel kell tüntetni. A mágneses kártyákat, például a csekkeket vagy a hitelkártyákat, törlik, amikor belépnek a helyiségbe, ahol a mágneses rezonancia rendszer telepítve van. Még egy tetoválás is problémás lehet az MRT számára.
Az MRI vizsgálat során egy mozgatható kanapén fekszel, amely az elején lassan elmozdul a mágnesbe. A készülék mindkét oldalán 70-100 cm nyílásokkal rendelkezik. A vizsgálandó régiótól függően a beteg vagy teljesen a készülék belsejében van, pl
vizsgálatához fej, vagy csak részben, pl térdízület. A képek készítésekor viszonylag hangos, kopogó zajok keletkeznek, amelyeket néha zavarónak érzékelnek. Ezeknek a zajoknak a csillapítására a beteget füldugóval vagy zárt fülvédővel látják el.
Gyakran te is hallgat zene a vizsgálat alatt, csak kérje meg. Vannak betegek, akik úgynevezett „klausztrofóbiában” (klausztrofóbiában) szenvednek. Ha ezzel kapcsolatban problémái vannak, előzetesen beszélje meg ezt háziorvosával vagy helyi radiológusával.
Általában feltételezhető, hogy a fej a köldök alatti testrészek vizsgálatakor az eszközön kívül található. Nagyon nehéz esetekben szükség lehet egy rövid érzéstelenítő használatára az MRI során. Ebben az esetben azonban kísérettel kell érkeznie a vizsgálatra, mert utána nem szabad egész nap autót vezetnie. Az MRI-vizsgálat általában 20–40 percet vesz igénybe.
A pontos időtartam az MRI vizsgálat típusától és az MRI típusától is függ: Általában nem tart tovább 15-20 percnél. A klinikákon a vizsgálat kezdete és időtartama elmaradhat, ha például a sürgősségi esetek prioritást élveznek, és először azokat kell megvizsgálni. A hosszabb időtartam másik oka a betegek elégtelen együttműködése.
- Lehetséges várakozási idők
- Komplikációk és
- A beteg együttműködése.
- A vizsgálat időtartamában szerepet játszik az alkalmazott MRI gép, a klinikai probléma és a vizsgálandó testrész is.
Vannak, akik nem nyugodhatnak el kellőképpen, vagy akadályozhatják a vizsgálatot azzal, hogy nem fekszenek nyugodtan. Ez szükségessé teheti a vizsgálat megismétlését. A vizsgálat tényleges időtartama mellett a következőket is figyelembe kell venni. Az előkészítés magában foglalja a fémes tárgyak, például piercingek, ékszerek, szemüveg vagy kivehető fogsor.
A digitális adathordozókat és hitelkártyákat sem lehet magával vinni, mivel az MRI vizsgálat mágneses tere károsítja őket. Várakozási idő akkor fordulhat elő, ha - mint már említettük - más betegek élveznek elsőbbséget, pl. Vészhelyzet miatt. A technikai problémák késéseket is okozhatnak.
A nyomon követési idő alatt általában a megállapítások első megbeszélését tartják. Ez a megállapítások típusától függően különböző hosszúságú lehet. A kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat valamivel hosszabb ideig tart, mint a kontrasztanyag nélküli vizsgálat.
Rendszerint két képet készítenek a leképezendő struktúrákról, mégpedig a kontrasztanyag alkalmazása előtt és után.
- Előkészítés és
- Követési idő
Az MRI vizsgálatra általában nem szükséges üresen érkezni gyomor. Speciális vizsgálatok vagy kérdések esetén azonban szükséges lehet a vizsgálatot üresen végrehajtani gyomor.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat előtt néhány óráig nem lehet ételt vagy italt fogyasztani. A legtöbb esetben 6 óra böjtölés és 2 óra folyadék visszatartás szükséges. Ezt követően csak kis mennyiségű vizet lehet inni.
Erre szükség van például a hasi szervek (bél, epehólyag, gyomorstb.). Az embert azonban kifejezetten előre tájékoztatják egy ilyen sajátosságról. Ha másként nem közölték, nem szükséges megjelenni böjtölés. Ha azonban nem biztos benne, tanácsos a vizsgálatot megelőző tisztázási megbeszélés során kérdezni.
