A biomechanikai elvek

Bevezetés

Általánosságban a biomechanikai elvek kifejezés a mechanikai törvények kihasználására utal a sportteljesítmény optimalizálása érdekében. Meg kell jegyezni, hogy a biomechanikai elvek nem a technológia fejlesztését szolgálják, hanem csak a technológia fejlesztését. HOCHMUTH hat biomechanikai alapelvet dolgozott ki a mechanikai törvények kihasználására a sport stressz szempontjából.

Hochmuth öt biomechanikai alapelvet dolgozott ki:

  • A kezdeti erő elve azt jelenti, hogy a maximális sebességgel végrehajtandó testmozgást pontosan az ellenkező irányba haladó mozgással kell elindítani. Az iniciációs mozgás és a célmozgás helyes arányát egyedileg és optimálisan kell megtervezni. - Az optimális gyorsulási út elve azt feltételezi, hogy a gyorsulási útnak optimálisan hosszúnak kell lennie a nagy végsebesség célpontjához.

Egyenes vonalú mozgások esetén ezt fordításnak, egyenletesen ívelt mozgások esetén pedig forgatásnak nevezzük. - Az időbeli elv követése érdekében összehangolás az egyes impulzusok esetén az egyes mozgásokat optimálisan össze kell kapcsolni és tökéletesen időzíteni kell. A mozgáscéltól függően az egyes mozgások időbeli optimalizálása fontosabb lehet, mint az egyes mozgások szakaszos megkezdése.

  • Ez ugyanúgy lehet fordítva. Az ellenhatás elve a harmadik newtoni axiómára utal (Actio egyenlő a Reactióval), és kimondja, hogy minden mozdulathoz ellenmozgás jön létre. Az emberi lény egyensúlya például a mozgások és az ellenmozgások kölcsönhatása.
  • Az impulzusátvitel elve azt feltételezi, hogy lehetséges az impulzusok felvétele, ha a test súlypontját egy másik mozgásba toljuk a szögmomentum elvének megőrzésével. A kezdeti erő biomechanikai elve fontos szerepet játszik különösen a dobó és ugró mozgásokban, ahol a test vagy egy sporteszköz maximális végsebességét kell elérni. Ez az elv kimondja, hogy a kezdeti mozgás a fő mozgásirányával ellentétes irányban teljesítményelőnyt eredményez. A régebbi szakirodalomban gyakran használt „maximális kezdeti erő elve” kifejezést az újabb sporttudományban már nem használják, mivel ez a kezdeti erő nem maximális, hanem optimális erőhatás. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is: A mozgás elmélete

Hogyan jön létre ez a kezdeti erő?

Ha a fő mozgást megelőzi a tényleges iránynak ellentétes mozgás, akkor ezt a mozgást lassítani kell. Ez a lassulás erőütést eredményez (fékerő hatás). Ezt fel lehet használni a test vagy a sporteszközök felgyorsítására, ha a fő mozgás azonnal követi ezt a „visszalépés” mozgást.

Egy sportoló kinyújtott karral felfelé dob egy gyógyszerlabdát. Kezdetben a sportoló mozdulatlanul áll a mérőplatformon. A skála a testtömeget [G] mutatja (a gyógyszerlabda súlyát elhanyagoljuk.

[A] időpontban a tesztelt személy letérdel. A mérőplatform alacsonyabb értéket mutat. Az [X] terület mutatja a negatív erő hatását, amely megfelel a fékerő hatásának [y].

A gyorsulási erő túlfeszültsége közvetlenül a fékerő túlfeszültsége után következik be. Az [F] erő a medibálra hat. Nagyobb mért érték látható a mérőplatformon. Az optimális erőfejlődés érdekében a fékerő és a gyorsulási erő túlfeszültségének arányának körülbelül egy-háromnak kell lennie.