Az odontoblasztok fogképző mesenchymalis sejtjei a fogazat és úgynevezett predentint választ ki a fogak dentinizálásához. Miután a fogképzés befejeződött, karbantartják a fogakat és megjavítják őket rágás és szuvasodás esetén. Az avitaminókban, mint pl C-vitamin hiány, a sejtek visszafordíthatatlan degenerációja gyakran előfordul.
Mik azok az odontoblasztok?
Aktivitáskövető tejfogak és a fogak változása, a fogképző folyamatok kétszer zajlanak le az emberi szervezetben. Az odontoblasztok fontos szerepet játszanak ezekben a folyamatokban. Ezek a fogszövet erősen specializált sejtjei. Mesenchymális eredetűek, és az ectodermalis idegcsúcsból fejlődnek ki. Differenciálásuk után a sejtek jelentősen részt vesznek a fogak fejlődésében. Életük során predentint termelnek, amelyet a foganyag szerves prekurzoraként ismerünk dentin. Fogfejlődési szempontból a dentin dentinizációnak vagy dentinogenezisnek nevezik. Az odontoblasztok biztosítják a dentinogenezishez szükséges anyagot. Mint a mesenchymal sejtjei kötőszöveti, ezek kapcsolatban állnak az oszteoblasztokkal és a fibroblasztokkal. Ahogy az oszteoblasztok csontépítő feladatokat látnak el, ugyanúgy fogformáló funkciókat is ellátnak. Kivéve a keményet zománc, a mesenchyme biztosítja a fogak összes összetevőjét. Közvetlen kapcsolatuk miatt a idegrendszer, az odontoblasztok szintén döntő szerepet játszanak a fájdalom a fogazat.
Anatómia és felépítés
A fogfejlődés során a Hertwig hüvelyében lévő hámsejtek megindítják az oszteoblasztok fejlődését. Differenciálásra indukálják a szomszédos mesenchyme sejtjeit. Így a mesenchyme sejtek odontoblastokat eredményeznek. Ezután az odontoblasztok a cellulóz és a határ közötti területen telepednek le dentin. Az egykori mesenchyme sejtek hengeres alakúak és palisade-szerűek. Mivel egész életükben képezik a dentint, az életkor előrehaladtával a pulpa cavum mérete csökken. Az odontoblasztok finomsejtes folyamatait Tomes-rostoknak nevezzük. A dentin képződése során ezeknél a struktúráknál a predentin meszesedése következik be, ami dentinális tubulusokat hoz létre. Ezeket a csatornákat Tomes csatornáknak hívják, és megfelelnek a bírságnak, hajalakú üregek, amelyek a kialakult dentin belülről kifelé haladnak. A csatornákat az odontoblasztok vetületei töltik ki, amelyek hossza akár öt milliméter is lehet. Minden odontoblaszt közvetlenül érintkezik a szabad idegvégződésekkel is.
Funkció és feladatok
Az odontoblasztok a dentin szerves prekurzoraként ismert predentint választják ki a fogak kialakulásához. Így fontos szerepet játszanak az odontogenezisben. A dentinképződést dentinogenezisnek is nevezik. A fogképzés során ez a folyamat a korona szakasz első felismerhető tulajdonságaként jelenik meg. Az odontoblasztok megkülönböztetik a fogat papilla sejteket és egy szerves mátrixot választanak ki a későbbi fogcsúcsból, amely közel van a belső részhez hámszövet. A mátrix abból áll kollagén 0.2 μm átmérőjű szálak. Az odontoblasztok a jövő fog közepére vándorolnak. Ott képeznek elágazásokat, amelyet odontoblast folyamatnak is neveznek. Az elágazás elindítja a hidroxi-apatit kristályok szekrécióját. Megkezdődik a szerves mátrix ásványosítása. A palást dentin a fogazat már meglévő alapvető anyagaiból képződik papilla. Az elsődleges dentint odontoblasztok folyamatai képezik. A sejtek mérete addig növekszik, amíg egyetlen extracelluláris erőforrás sem tud hozzájárulni a szerves mátrixhoz. A nagy odontoblasztok keveset választanak ki kollagén és a nő szerkezetileg heterogén magok. Továbbá kollagén kiválasztás, lipidek, foszfoproteinek és foszfolipidek kiválasztódnak ebben a szakaszban. Amikor a fog kialakulása befejeződött, az odontoblasztok elveszítik az osztódás képességét. A pép perifériáján nyugszanak, és életük végéig fenntartják a fogak dentin palástját a másodlagos és a tercier dentin növekedésével. A másodlagos dentin lényegesen lassabban alakul ki, mint az elsődleges dentin. A képződés csak a gyökérképződés befejezése után megy végbe. A korona közvetlen közelében a fejlődés gyorsabb, mint máshol a fogon. A harmadlagos dentint reparatív dentinnek is nevezik, és reaktív módon alakul ki a rágás vagy csontszú.
Betegségek
Vitamin a hiányosságok hatással lehetnek az odontoblastokra. Ez különösen igaz C-vitamin hiány. A C-vitamin a skorbut néven is ismert, és korábban különösen gyakori volt a kiegyensúlyozott élelmiszerellátás nélküli tengeri utazók körében. Az aszkorbinsav ezzel járó hiánya veszélyezteti a szövetek kohézióját, mivel már nem lehet elegendő gittanyagot előállítani. Az izomzatban hajszálcsöves vér a szivárgás vérzés kis gócaihoz vezet. Csontban, porcogó sejtek és epifízisek leválnak és ödéma alakul ki gyakran a száj. Az odontoblasztokat egyaránt befolyásolja C-vitamin hiány. Lassan degenerálódnak, és már nem engedik ki elegendő mennyiségben a dentint. El vannak zárva a predentintől, ami tovább segíti degenerációjukat. Mivel a degenerált sejtek a csökkent dentintermelés miatt már nem képesek helyrehozni a fogakat, a fogakat annál jobban sújtják olyan betegségek, mint pl. csontszú. Az avitaminózishoz képest valamivel ritkábban fordul elő a radikuláris és coronalis formák dentinalis dysplasiaja vagy a dentinogenesis imperfecta. Ezekben az örökletes betegségekben az odontoblasztok által okozott dentinogenezis zavart. A dentinen belül nagy üregek jelennek meg. A fogak könnyebben kopnak, és hajlamosabbak a törésekre. Az örökletes betegségek tünetei enyhíthetők endodontiai és endosurgiai módszerekkel intézkedések szükség szerint. Ha a fogakat nem lehet megőrizni, eltávolítják őket. Eltávolítás után implantátum elhelyezése történhet, ha szükséges.
Tipikus és gyakori fogászati betegségek.
- Fogvesztés
- tatár
- Fogfájás
- Sárga fogak (a fog elszíneződése)
