Az enterikus idegrendszer (ENS) az egész emésztőrendszer és nagyrészt függetlenül működik az idegrendszer többi részétől. Köznyelven hasi néven is emlegetik agy. Alapvetően az összes emésztési folyamat szabályozásáért felelős.
Mi az enterális idegrendszer?
Ahogy a neve is sugallja, az enterális idegrendszer felelős az egészért emésztőrendszer. Angolul másodikként emlegetik agy vagy hasi agy. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerrel együtt ez a idegrendszer. Mint második agy vagy hasi agy, hasonló felépítésű, mint az agy, és ugyanazon az elven működik. Megállapították, hogy körülbelül négy-ötször több neuronja van, mint a gerincvelő. Az enterális idegrendszerben bonyolult áramkörök vannak, amelyek biztosítják az emésztési folyamatok pontos összehangolását egymással. Ennek során nagyrészt autonóm módon működik. A szükséges folyamatok a emésztőrendszer függetlenül szabályozzák. Az ENS azonban a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer hatásainak is van kitéve. Természetesen vannak kapcsolatok a fő agyhoz is. Tehát az enterális idegrendszer és a fő agy közötti információcsere feltételezhetően befolyásolja az intuitív döntéseket (bél érzések).
Anatómia és felépítés
Az enterális idegrendszer a neuronok hálózatát jelenti, amely átfogja a teljes emésztőrendszert a nyelőcsőtől a végbél. Ebben az összefüggésben az ENS fő összetevői két plexusból állnak idegek a bélfalon belül helyezkedik el. Ezek egyrészt a myentericus plexus (Auerbach's plexus), másrészt a submucosalis plexus (Meissner's plexus). A myenterialis plexus az idegsejtek komplexumát képviseli a bél gyűrűs és hosszanti izomrétegében. A submucosalis plexus integrálódik a bélbe nyálkahártya. Ezenkívül más kis plexusok találhatók a serosa alatt, a gyűrűs izmokban és a nyálkahártya maga. Az idegsejteken kívül léteznek Cajal (Cajal sejtek) intersticiális sejtjei. Ezek speciális izomsejtek, amelyek kiválthatják az izmokat összehúzódások az idegsejtektől függetlenül és így egyfajta pacemaker a szívritmus-szabályozóhoz hasonló rendszer. Bár az enterális idegrendszer autonóm módon működik, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer befolyásolja. A szimpatikus idegrendszer biztosítja az emésztőrendszer mozgékonyságának és szekréciójának csökkentését. Ezzel szemben paraszimpatikus idegrendszer befolyásolja az ENS-t a mozgékonyság és a szekréció növelése érdekében.
Funkció és feladatok
Az enterális idegrendszer feladata az emésztési folyamat ellenőrzése. Ennek során szabályozza a bélmozgást, az ezzel járó ionszállítást abszorpció és a szekréció, az emésztőrendszer és a gyomor-bél traktus immunológiai funkciói vér folyam. A myenterialis plexus felelős a bélmozgásért. Irányítja a bél perisztaltikáját, és egyúttal biztosítja a szekréciót enzimek a bél lumenébe. A myentericus plexust a Cajal sejtek is támogatják, amelyek elindítják az izommozgásokat. Bár a Cajal-sejtek nem idegsejtek, a myentericus plexusba tartoznak. A submucosalis plexus szabályozza a bél finom mozgását nyálkahártya. A simaizom vékony rétegében helyezkedik el, amely a nyálkahártya része. A myentericus plexussal együtt szabályozza a bél perisztaltikáját. Ezenkívül autonóm módon ellenőrzi a nyálkahártya mirigyeinek szekrécióját. Továbbá részt vesz az immunológiai folyamatok szabályozásában is. Az enterális idegrendszer elemzi az élelmiszereket a tápanyagok összetétele szempontjából, víz tartalom és sótartalom, és dönt abszorpció és kiválasztódás. Ezenkívül finomhangolja a gátló és aktiváló neurotranszmitterek működését. Ily módon a bélműködés a külső körülményekhez igazodik. Például közben koncentráció egyéb tevékenységeknél gátolja a bél perisztaltikáját. Más helyzetekben a bélmozgást ismét stimulálják. Ebben a folyamatban az enterális idegrendszer folyamatosan kommunikál a fő agyval. Az információ 90 százaléka azonban az ENS-től az agyig áramlik, és csak 10 százaléka fordított irányban. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a méreganyagok vagy kórokozók belép a bélbe. Ezután például a hírvivő anyagok kiküldésével az agy központi rendszert rendel intézkedések hogy vezet az emésztési folyamatok normalizálásához.
Betegségek
Általános szabály, hogy az enterális idegrendszer autonóm módon szabályozhatja az emésztési folyamatokat. A különösen érzékeny emberek azonban gyakran reagálnak gyomor- vagy bélrendellenességekre feszültség vagy mindennapi problémák. Ezekben az esetekben a diszreguláció az ENS-en belül történik. Ezt ingerlékenynek nevezik gyomor or irritábilis bél. A tünetek nem specifikusak. Hányinger, hányás, gyomor fájdalom, hasi fájdalom, puffadás, hasmenés or székrekedés megeshet. A gátló és aktiváló emésztési folyamatok finomhangolása zavart. A tünetek kellemetlenek, de a betegség nem veszélyes. Hasonló folyamatok játszódnak le a bélben és a központi idegrendszerben. A neurotranszmitterek funkciója megegyezik. Az ingerek továbbadása az idegsejtekben szintén ugyanezen elv szerint halad. Így teljesen lehetséges, hogy érzékeny embereknél az ingerfelesleg fokozott információáramláshoz vezet a főagy és a hasi agy között. Ingerlékeny gyomor és a irritábilis bél jól kezelhető életmódváltással, pszichoterápiás intézkedések és gyógyszeres kezelés. Vannak azonban az emésztőrendszer veleszületett betegségei is, amelyek az idegszövet hiányán alapulnak a bél teljes szakaszain. Példa egy ilyen a feltétel is Hirschsprung-kór. Ebben a betegségben idegdúc a submucosalis plexus vagy a myentericus plexus sejtjei nincsenek a teljes bélszegmensben vastagbél. Ez megnöveli az áramlási irányú paraszimpatikus idegrostok képződését, amelyek kiválasztódnak acetilkolin. Az ebből eredő gyűrűs izmok állandó ingerlése a bél érintett szakaszának végleges összehúzódását okozza. Az eredmény krónikus bélelzáródás.
