Az ego szintoniában a mentális betegségek gondolkodási mintáikat és viselkedésüket értelmesnek, önmagukhoz tartozónak és megfelelőnek érzékelik. Az ego szintonia gyakran jellemzi a téveszméket és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarokat. A jelenség megnehezíti a betegségek kezelését, mert a betegek nem mutatnak bepillantást.
Mi az ego szintonia?
A pszichológia megkülönbözteti a különféle kényszereket és kényszeres viselkedéseket. Az ilyen deviációs minták vagy az ego syntonia, vagy az ego dysontonia kifejezéshez kapcsolódnak. Mivel az ego szintonia deviáns gondolatokban és viselkedésben van jelen, amelyekkel az érintett személy azonosul. A páciens nem magától a társadalmi normától való ego-szintonikus eltéréseket észleli eltérésekként, hanem normálisnak, helyesnek és koherensnek tartja őket. Gondolatok és viselkedés ego dystóniával, amelyet a beteg végez, mert muszáj. Vagyis rögeszmés-kényszeres betegség az ego disztóniájával a beteg maga kényszerként érzékeli. Az ego-dystonikus betegek kényszeres gondolataikat és viselkedésüket hibásnak vagy következetlennek tartják. A cselekedetei és gondolatai OCD az ego disztóniában szenvedő betegek nem kényszerként élik meg magukat a betegeket. Például rögeszmés-kényszeres betegek személyiségzavar szeretem azt gondolni, hogy a rend rendkívüli igénye ésszerő és helyes. Obszesszív-kompulzív zavar a betegek általában egodystonikusak, és így általában megtapasztalják az egyéni gondolatok és impulzusok nyomását. Részben az egoszintóniával és az ego-disztóniával járó minták és gondolatok ugyanabban a betegben egyszerre vannak jelen.
Okok
Végül az ego szintonia a különféle pszichiátriai rendellenességek tünete. Az ego szintoniával a leggyakoribb összefüggések a téveszmék és a rögeszmés-kényszeresek személyiségzavar. Obszesszív-kompulzív személyiségzavar a mentális betegségek csoportja. A merevség és a perfekcionizmus mellett a kényszer-kényszeres személyiségzavarok közé sorolják az ellenőrzési kényszereket és a bizonyos kétség vagy szorongó óvatosság érzésének kényszerét. Látható tünettanában a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar egyértelműen hasonlít rögeszmés-kényszeres betegség. A két rendellenesség azonban végső soron alapvetően eltér a psziché rendellenességeitől. Az obszesszív-kényszeres rendellenességeket túlnyomórészt ego-dystonic tünetek jellemzik. A agy az anyagcsere a rendellenességekkel összefüggésben zavart. Az obszesszív-kényszeres személyiségzavarok úgynevezett II. Tengelyi rendellenességek, amelyek lényeges ego-szintonikával rendelkeznek. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarok kiváltó tényezőjét a biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők. A pszichoanalízis a szigorú tisztasági oktatást büntetésekkel és az ebből fakadó szuperegóval tekinti oknak. Kognitív módon terápia, az egyéni gondolkodási folyamatok felelősek a személyiségzavar fenntartásáért. A fekete-fehér kategóriába tartozó gondolkodási folyamatok miatt feltételezik, hogy esetleges hibáikat túlzott szigorúsággal büntetik. Ettől tartva mereven, perfekcionisztikusan és gátoltan viselkednek. Agy károsodás vagy egyéb pszichiátriai rendellenességek nem okozzák a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarokat.
Tünetek, panaszok és jelek
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban és az ego szintoniában szenvedők a munkát és a sikerre való törekvést az öröm fölé helyezik, és egyúttal a társas kapcsolatok fölé is. Az ego szintonia miatt logikusan ésszerűen igazolják ezt a viselkedést. Gyakran nem mutatnak toleranciát az érzelmi viselkedés iránt. Határozatlanok és szeretik elodázni a döntéseket. Ez a túlzott félelmüket is megmutatja a saját hibáiktól. Ezen félelem miatt egyáltalán nem hajtanak végre bizonyos projekteket. Ennek ellenére általában rendkívül lelkiismeretesek és szeretnek moralizálók lenni. Rendkívül szigorúak nemcsak a saját viselkedésükkel, hanem mások viselkedésével kapcsolatban is. A tekintélyeket és kritikájukat túlzottan bántónak élik meg. Más rögeszmés-kényszeres rendellenességek tünetei gyakran egyszerre jelentkeznek. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral küzdő emberek racionálisnak és hűvösnek tűnnek társadalmi környezetükben. Kevés toleranciát mutatnak embertársaik bármilyen szokásaival és sajátosságaival szemben. Hűek saját elveikhez és normáikhoz, és ezt a lojalitást követelik más emberektől is. Rendkívül elfoglaltak a szabályok és a részletek iránt, gondolkodásukban és cselekedeteikben rugalmatlanok. Életük végül megfagyottnak tűnik, és nincs dinamizmusa. Az ego-szintoniában az érintett személy úgy érzi, hogy mindezek a viselkedések megfelelőek, helyesek és hozzá tartoznak. A téveszmékben is a saját téveszmék szubjektív bizonyossága áll az ego szintoniájának előterében.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar vagy bármely más, ego szintoniával járó rendellenességet szakember diagnosztizálja. A pszichoterapeuta ill pszichiáter az ICD-10 szerint diagnosztizálja. Nyolc tipikus tulajdonságnak négynek nyomon kell követnie az érintett személyt, például túlzott szorongás, óvatosság, merevség, perfekcionizmus és mások szokásaival szembeni tolerancia hiánya. Az ego-szintonikus személyiségzavarral küzdők prognózisa általában kedvezőtlen, mert az egyén nem észleli rendellenességét rögeszmésnek, és hajlamos azt személyiségének kényszerítő részének érezni. Bármely típusú ego-syntonia diagnosztizálásához bizonyosságot kell nyújtani. Részben, amikor a betegségek krónikussá válnak, a kezdeti ego-syntonia elvész. Végül azonban az ego szintonia súlyos kezelhetőséget jelent.
Szövődmények
Az ego szintonia nemcsak fizikai tüneteket eredményezhet, hanem fizikai kellemetlenségeket és korlátokat is. A legtöbb esetben a szövődmények elsősorban akkor jelentkeznek, amikor a kezelés a páciens belátásának hiánya miatt nem valósulhat meg. Nem ritka a társadalmi kirekesztés, és az érintett teljesen kivonul a társadalmi életből. Ez viszonylag súlyoshoz vezet depresszió és egyéb mentális betegségek. Hasonlóképpen a félelem a hibák elkövetésétől is kialakul, így pánikrohamok vagy izzadás sok egyszerű helyzetben előfordulhat. Ezek a panaszok rendkívül korlátozhatják az érintett személy mindennapi életét és ronthatják az életminőséget. Az ego-szintonia következtében nem ritka, hogy a barátok és ismerősök elfordulnak az érintett személytől, mivel nem tudják megérteni a viselkedést. Az ego-syntonia kezelése során általában nem fordulnak elő szövődmények. Azonban hosszú idő telhet el, mire a beteg elismeri a rendellenességet és beleegyezik terápia. Súlyos esetekben zárt rendelőben történő kezelésre lehet szükség. A várható élettartamot általában nem befolyásolja az ego szintonia.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Aki észreveszi az ego szintonia jeleit önmagában vagy más személyben, mindenképpen forduljon orvoshoz. Mert a feltétel gyakran maguk az érintettek nem veszik észre, a barátoknak és a családtagoknak figyelmesnek kell lenniük minden figyelmeztető jelre. Ha egy olyan személy, aki már szenved a mentális betegségek az ego szintonia tüneteit mutatja, orvoshoz kell fordulni. Az orvosi szakember először elvégezheti a fizikális vizsgálat és kizárják a fizikai okokat. Ha az ego-syntonia konkrét gyanúja merül fel, a pszichiáter vagy pszichoterapeutához kell fordulni, aki felállíthatja a diagnózist és szükség esetén gyógyszeres kezelést kezdeményezhet. Személyiségzavarban vagy más betegségben szenvedők mentális betegségek különösen hajlamosak az ego szintonia kialakulására. A hormonális rendellenességek és a neurológiai betegségek szintén kiválthatók. Aki ebbe a kockázati csoportba tartozik, forduljon orvoshoz, amikor a tipikus figyelmeztető jelek megjelennek. Legkésőbb, amikor a barátok és rokonok rámutatnak a viselkedési rendellenességekre, orvos és terapeuta segítségére van szükség.
Kezelés és terápia
A psziché egoszintonikus rendellenességeiben szenvedő betegek kezelése sokkal nehezebbnek bizonyul, mint a terápia az ego-dystonikus betegek körében. A tüneti ego dystóniában szenvedő betegeknél szubjektíve magasabb a szorongás, mint az ego szintoniában. A saját betegségébe való betekintés és a gyógyulási vágy így jobban elérhető. Általános szabály, hogy kognitív viselkedésterápia egó szintoniával járó rendellenességek kezelésére szolgál. Kognitív viselkedésterápia a megismerésre és annak folyamataira összpontosít. Így az érintett személy hozzáállása, egyéni gondolatai, értékelése és meggyőződése áll a középpontban. A kogníciók tudatosságának növelése mellett a terápia ideális esetben magában foglalja a kogníciók és értékelések áttekintését annak megfelelőségének meghatározása érdekében. Ezért fel kell ismerni és korrigálni kell az irracionális attitűdöket. A betegek megtanulják aktívan alakítani az észlelés folyamatát. A dolgok szubjektív szemlélete meghatározza a viselkedést és az érzelmi állapotot. A dolgok saját szemléletmódjának korrigálásával a környezeti reakció végleg megváltoztatható. Például a kényszeres cselekvéseket az oksági gondolat megváltoztatásával lehet megállítani.
Kitekintés és előrejelzés
Az ego szintonia prognózisa többnyire kedvezőtlen. Ez a jelen lévő alapbetegségtől, az átfogó diagnózistól és a beteg betekintésétől függ. Ha az ego szintonia például egy skizofrén vagy más mentális rendellenesség tüneteként jelentkezik, jó lehetőség van a kezelésre, a betegség formájától függően. skizofrénia. A tünetek enyhítése átfogó terápiával lehetséges. Azonban egész életen át tartó orvosi ellenőrzés és gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek visszaesésének megakadályozásához. Az egoszintonikus személyiségzavarban szenvedő emberek a legtöbb esetben nem mutatnak bepillantást a betegségbe. Ez része a rendellenesség jellemzőinek. A pszichés szabálytalanság tudatosságának hiánya azt jelenti, hogy ennek eredményeként általában nem keresnek megfelelő kezelést. Vagy egyáltalán nem veszik igénybe a terápia kínálatát, vagy saját döntéshozó képességük miatt korán abbahagyják. Ez kedvezőtlen prognózishoz vezet. Ha van megértés a betegségről, jó esély van a meglévő tünetek enyhítésére. Az átfogó kezelési és terápiás tervben változás érhető el, amint a beteg együttműködési hajlandóságot mutat. A gyógyulási folyamat több évig tart, és magában foglalja az átélt események megbékélését és a beteg életmódjának átalakítását. A terápia abbahagyása esetén a tünetek azonnali visszaesésére lehet számítani.
Megelőzés
Az Ego syntonia csupán a felsőbbrendű betegségek tünete. Így a jelenséget csak annyiban lehet megakadályozni, hogy olyan ok-okozati rendellenességek, mint a rögeszmés-kényszeres vagy nárcisztikus személyiségzavar és a téveszmés rendellenesség megelőzhető.
Utógondozás
A legtöbb esetben nincs különösebb intézkedések utókezelés áll rendelkezésre az ego syntonia által érintett személy számára. Ebben az esetben az érintett elsősorban a betegség gyors és mindenekelőtt korai diagnózisától függ, így további szövődmények vagy panaszok nem jelentkeznek. Ezért az pszichológushoz kell fordulni az ego-syntonia első tünetei és jelei után, és sok esetben a rokonokat és a kívülállókat meg kell értesíteni a betegség tüneteiről. A betegek átfogó pszichológiai kezeléstől függenek, és súlyos esetekben ennek zárt rendelőben kell történnie. Ebben az összefüggésben az érintett személy saját családja, barátai és ismerősei által nyújtott támogatás és gondozás nagyon pozitív hatással van a betegség további lefolyására. Intenzív és szeretetteljes beszélgetésekre gyakran szükség van. Az ego-syntonia különféle gyógyszerek szedésével is kezelhető. A betegnek mindig gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyszert rendszeresen és a megfelelő dózisban vegyék be. Ha bizonytalanság vagy mellékhatás merül fel, először mindig orvoshoz kell fordulni. Az ego szintonia általában nem csökkenti az érintett ember várható élettartamát.
Mit tehetsz te magad
Az ego-syntoniát az érintett személy semmiképpen sem képes egyedül kezelni. A klinikai kép nem befolyásolja a szenvedést, és nem fogja felismerni, hogy változtatnia kell a helyzetén. Mindenesetre pszichoterápiás segítséget kell nyújtani, amely foglalkozik a fennálló mentális betegséggel és az ego-szintoniával. Csak akkor kombinálható, ha az érintett személy megértette, hogy viselkedése rendellenes pszichoterápia és az önsegítés sikerrel jár. Ez magában foglalja például az önsegítő csoportokban való részvételt, de jelentheti a saját cselekedetein és gondolatain való elmélkedést is. Ehhez egy napló vagy a környezetben élő emberekkel való beszélgetés segíthet. A cél az, hogy az érintett személy megtanulja értékelni saját cselekedeteit a terápia kiegészítéseként, és ezáltal felismerje saját viselkedési mintáit is, hogy utólag engedékenyek legyenek viselkedésterápia. Annak érdekében, hogy az érintett személy megtanulja úgy beállítani az észlelési folyamatát, hogy jobban felismerje irracionális viselkedését, fontos, hogy kommunikáljon a környezetével. Ezt ezért átgondoltan kell megvizsgálni. Kérdéses, ha a környezet megpróbálja meggyőzni a beteget irracionális cselekedeteiről, pedig még nem érzi ezt. Ez nagy valószínűséggel azt eredményezi feszültségek , amelyek vezet értetlenségig, elszigeteltségig, egy téveszme megerősítéséhez vagy agresszióhoz.
