Az angioszkópia a virtuális, közvetlen vagy endoszkópos nézet leírására használt kifejezés vér hajók, elsősorban az epe csatornák vagy vér hajók.
Mi az angioszkópia?
Az angioszkópia a megtekintésre használt diagnosztikai eljárás hajók közvetlenül vagy közvetve. Főként a kifejezést az endoszkópos vizsgálatra használják vér hajók. Az angioszkópia olyan diagnosztikai eljárás, amely lehetővé teszi az erek közvetlen vagy közvetett megtekintését. Főként a kifejezést használják az endoszkópos vizsgálatra vér hajók. A technikától függően megkülönböztetik a hagyományos angioszkópiát, amelyben az ereket vizuálisan közvetlenül megtekintik egy speciális katéter segítségével, a virtuális angioszkópiát, amely 3D-ben jeleníti meg az ereket hajszálcsöves mikroszkópia, amely felhasználható a felszín közelében lévő vérkapillárisok vizsgálatára.
Funkció, hatás és célok
A hagyományos angioszkópia magában foglal egy száloptikát vagy fényforrást tartalmazó miniatűr katéter behelyezését. Az érmetszésen keresztül a katétert vezetővezetékkel és hüvelyen keresztül vezetik be az adott edénybe, amely után az angioszkóp is előrehalad. Ez egy olyan kamerához van csatlakoztatva, amely az erekből képeket rögzít. Sóoldattal öblítve az érek belső falainak tiszta áttekinthetősége biztosítható. A hagyományos angioszkópiával fel lehet mérni az érfal és az érszűkület érelmeszesedését. A következő érrégiók jól alkalmazhatók angioszkópiára:
- Medence-láb artériák
- Medence-láb vénák
- Koszorúerek
- Dialízis söntök
Az edény homogén megvilágításához rendkívüli fényerősségre van szükség. Itt elsősorban xenon gőzlámpákat használnak, mivel az elégtelen megvilágítás jelentősen befolyásolhatja a kép minőségét a felbontás, a mélységélesség vagy a szín szempontjából. A belső katéter körülbelül 3000 üvegszálat tartalmaz, amelyeken keresztül a fény utólag a katéter hegyéhez vezet. A külső hüvely lehetővé teszi a belső katéter előre-hátra mozgatását, hogy az érfal és az ér lumenje ellenőrizhető legyen. Hegyén a katéter olyan lencsével rendelkezik, amely 45 fokkal tágítja a látómezőt. A videodokumentáció fontos az úszó plakkok vagy trombák rögzítéséhez. Ezenkívül egy jelenet az angioszkópia után többször is megtekinthető. A katéter az angioszkópot közvetlenül a vizsgálandó elváltozáshoz vezeti anélkül, hogy az érfal megsérülne. Emellett maximális öntözési áramlást és optimális nézési körülményeket biztosít. Ha a koszorúerek belső falát meg akarjuk tekinteni, ezt koronária angioszkópiának nevezzük. Ebben az eljárásban egy koszorúér-angioszkópot helyeznek az artériás rendszerbe a brachialison keresztül ütőér vagy a combcsonti ütőér és egy vezetődrót segítségével behozták a megfelelő koszorúérbe. Az edényt ezután egy 30 másodpercig bezárjuk okklúzió léggömböt, és átöblítette a meleg Ringer's laktát megoldás az optika mozgatásának lehetővé tételére. Ezzel párhuzamosan a képsorozatot merevlemezre vagy videóra rögzítik, amíg elegendő értelmes képanyag nem áll rendelkezésre. A koszorúér-angioszkópia felhasználható az erek belső falainak megtekintésére és az esetleges változások felmérésére. Ezt a vizsgálati módszert elsősorban a koszorúér-elváltozások felületi morfológiájának értékelésére használják. Például meg lehet különböztetni a fehér és a sárga színt plakett és nyilatkozatot tenni a PTCA (perkután transzluminális koszorúér-angioplasztika) sikeréről. Az angioszkópia a epe csatornák. Ez lehetővé teszi a epe az epehólyag kóros elváltozásainak kimutatása érdekében máj vagy hasnyálmirigy korai stádiumában és a megfelelő kezelési módszer kiválasztására. A kolangioszkópiát például kolangitis, feltételezett daganatok, papilláris stenosis, ductalis elváltozások vagy megmagyarázhatatlan állapot diagnosztizálására használják. sárgaság. Az ellenőrzés ilyen formáját az anya-baba fejlődése tette lehetővé endoszkópia valamint a cholangioscope (baba endoszkóp) bevezetése. Kolangioszkópia során a vizsgáló egy nagyon vékony, kamerával ellátott endoszkópot helyez be a hasnyálmirigy- vagy epevezetékbe, lehetővé téve a nyálkahártya.Ma a kolongioszkópiát kiegészítő diagnosztikai eljárásként alkalmazzák más módszerekkel, például MRI, CT vagy ultrahang. A lehetséges alkalmazások rendkívül sokoldalúak, és a vizuális diagnózis mellett lehetővé teszik is biopszia eltávolítás és célzott terápia az epevezetékek területén.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A katéterek miniatűrítése sokkal könnyebbé tette az angioszkópia elvégzését. Tehát elméletileg az angioszkópia bármilyen artériás vagy vénás érben elvégezhető. Vannak azonban korlátok az edény átmérője miatt. Például az alsó határ 1 mm átmérőjű, a felső határt pedig a megvilágíthatóság és a fényintenzitás határozza meg. A 2–8 mm átmérőjű edények ideálisak. Az angioszkópia megnehezül, ha az ér nagyon kanyargós. Ha azonban az angioszkópot helyesen alkalmazzák, akkor az érperforációk vagy az aneurysma általában nem fordul elő. Az edény előre-hátra tolásának eredményeként azonban gyakran úgynevezett csappantások lépnek fel. Ugyanakkor számos olyan kockázat is fennáll, amelyek bonyolíthatják vagy ellehetetleníthetik a kolangioszkópiát. Ezek közé tartozik a magas fokú szűkület, epevezeték szűkületek vagy korábbi műtéti beavatkozás a gyomor régiójában. A kolangioszkópia során előforduló lehetséges szövődmények a következők:
- Kisebb vérzés
- Egy napnál tovább tartó hasi fájdalom
- Túlzott gázfelhalmozódás a gyomor-bél traktusban
- Enyhe hasnyálmirigy-gyulladás
- Cholangitis (az epevezeték gyulladása)
- átlyukasztás
A koszorúér-angioszkópiát nagyon biztonságos vizsgálati módszernek tekintik. A szövődmények általában elszigetelt esetek lehetnek, amelyek lehetnek akut miokardiális infarktus vagy akut vaszkuláris okklúzió. EKG-változások vagy pectanginalis tünetek is előfordulhatnak a koszorúér elzáródás következtében.
