Több ezer különböző kiindulási anyag aminok is ammónia (NH3), amelyben a hidrogén az atomokat egymást követően alkilcsoportok vagy legalább egy aromás hattagú gyűrűs gerincű arilcsoportok helyettesítik. Biogén aminok dekarboxilezésével képződnek aminosavak. Közvetlenül metabolikusan aktívak, vagy egy komplex enzim vagy hormon részei, vagy különböző prekurzorokat képeznek hormonok, enzimek, neurotranszmitterek és alkaloidok.
Mik az aminok?
A képződés alapanyaga aminok is ammónia (NH3). Egy, kettő vagy mindhárom cseréje hidrogén az alkil- vagy arilcsoportok által előállított atomok primer, szekunder vagy tercier aminokat eredményeznek. Az alkilcsoportok alifás szénhidrogénláncok, amelyeket a CnH2n + 1 általános képlet határoz meg. A legegyszerűbb forma a metilcsoport, amelynek molekula képlete -CH3. Az arilcsoportok egy szerves gyökökből állnak, amelyek alapvázaként legalább egy aromás hattagú gyűrű található. A fenilcsoport (-C6H5) alkotja a legegyszerűbb arilcsoportot. A biogén aminokat azonban nem szintetizálják újonnan egy ammónia származék, de ezeket a vegyület dekarboxilezésével nyerik aminosavak, a karboxilcsoport (-COOH) eltávolítása a megszüntetése Egy szén dioxid molekula. Alternatív megoldásként a biogén aminok közvetlenül az étellel bevihetők, és felszívódhatnak az vékonybél (ileum). A biogén aminok, például aalanin és a ciszteamin bizonyos koenzimek komponensei, vagy neurotranszmitterként funkcionálnak, például alfa-amino-vajsav, dopamin, szerotonin és a noradrenalin. Más aminok alkotják a kobalaminok prekurzorait (vitamin B12), katekolaminok, a különböző alkaloidok, és sok más bioaktív anyag.
Funkció, hatások és szerepek
Nagyon sokféle biogén amin vesz részt nagyon sok metabolikus folyamatban, mint neurotranszmitter vagy annak egy része enzimek or hormonok. Másrészt az aminok közvetett hatást gyakorolnak a szervezet anyagcseréjére, mivel számos más előanyagként hormonok, enzimek, neurotranszmitterek és alkaloidok. Bizonyos különleges szerepet játszik a biogén amin-fenetil-amin (PEA). Biokémiai szempontból ez a prekurzor a katekolaminok mint például adrenalin és a dopamin. A PEA a szimpatikuséhoz hasonló stimuláló hatást gyakorol az anyagcserére idegrendszer. Vér nyomás és vér szőlőcukor a szint emelkedik és a légzési arány nő. A test PEA-toleranciája egyénenként nagyon eltérő. A hatás az enyhén serkentőtől a toxikus hatásokig terjed. A funkciók és feladatok sokasága azt jelzi, hogy a koncentráció Az anyagcsere szabályozó funkcióiban közvetlenül részt vevő specifikus aminok érzékenységét monitorozni és ellenőrizni kell. Ez különösen igaz az exogén módon elfogyasztott aminokra, amelyek felhalmozódása a szervezetben az étkezés véletlenszerűségétől függ. A keletkező lehetséges problémákat enzimek, például oxidázok, metil-transzferázok és más katabolikus enzimek ellensúlyozzák. A katabolikus enzimek, amelyek mindegyike specifikus aminok gátlására szakosodott, megakadályozzák a koncentráció a neurotranszmitterek és más azonnali hatású aminok. Viszont a katabolikus enzimek túlzott gátlásának megakadályozása érdekében a specifikus aminok a katabolikusan aktív enzimek inhibitoraként működnek. Például a biogén amin-tiramin, a neurotranszmitter hogy a test dekarboxilezéssel nyeri a tirozint, a diaminooxidáz (DAO) inhibitoraként működik, és hisztamin N-metil-transzferáz (HNMT). A tiramin tehát megakadályozza hisztamin túl gyors lebontástól.
Kialakulás, előfordulás, tulajdonságok és optimális szintek
Az egyszerű és bonyolult biogén aminok szinte kiszámíthatatlan változata termelődik a szervezetben enzim-katalitikus átalakítással. aminosavak vagy étellel elfogyasztva felszívódik a vékonybél. A szervezetben általában enyhén lúgos hatású biogén aminok alacsony koncentrációban vannak jelen sok ételben, például húsban, halban, tej tejtermékekben, valamint különféle zöldségekben. Mivel az aminokat gyakran mikrobák szintetizálják, a biogén aminok tartalma, különösen hisztamin, különösen magas az erjesztett élelmiszerekben, mint a savanyú káposzta, a sör és a bor, valamint bizonyos (érett) sajtokban és húskészítményekben, amelyek vezet túlkínálatra. Vannak, akik erre reagálnak bőr bőrpír, viszketés, hányinger, migrén és keringési problémák. Ezek nem allergiás tünetek, hanem túlreagálják a hisztamin feleslegét. A hisztamin fontos hírvivő és stimuláns a immunrendszer. Szöveti hormonként a hisztamin, amely a hisztidin aminosavból is kialakulhat, részt vesz minden gyulladásos reakcióban. Optimális koncentráció A biogén aminok mennyisége a testben nem határozható meg, mivel a követelmény sokféle megnyilvánulásuk és funkciójuk miatt helyzetfüggő.
Betegségek és rendellenességek
Az aminok nagyon sokrétű feladatai és funkciói, amelyek gyakran a szekvenciális enzimatikus-katalitikusan szabályozott biokémiai reakciók láncaihoz kapcsolódnak a köztes anyagcserében, azt is jelentik, hogy rendellenességek is előfordulhatnak. Gyakran a zavarok vezet olyan tünetekre és panaszokra, amelyek nem specifikusak, és csak akkor engednek következtetéseket levonni a konkrét problémákról, ha bizonyos tünetek egyidejűleg jelentkeznek. Példa bizonyos monoaminok hiányos ellátásának jelzésére, mint pl noradrenalin, szerotonin és más neurotranszmitterek olyan tünetek, mint pl fáradtság, a hajtóerő hiánya és a depressziós hangulatok. Bizonyos neurotranszmitterek és hormonok mögöttes hiánya oka lehet a tényleges alulkínálat vagy a receptor működésének károsodása. Csökkent receptortevékenység fordulhat elő például a gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásaként, vagy bizonyos toxinok okozhatják. Mindkét esetben a terápiás cél a megfelelő biogén aminok utánpótlásának növelése. Ellentétes helyzetet, a biogén aminok túlkínálatát is kiválthatja az a gén mutáció, amely mono- vagy diaminooxidáz enzimek hiányát okozza. Olyan anyagok, mint pl noradrenalin, szerotonin mások pedig nem metabolizálhatók a szükséges mértékben, ami igen vezet nak nek allergia-szerű tünetek. Bizonyos ételek vagy anyagok fokozhatják vagy gyengíthetik a biogén aminok hatását. Például, alkohol a fogyasztás fokozza az aminok hatását.
