A terápia
Mivel a szem villogásának mechanizmusa és okai nem tisztázottak, minden terápiás megközelítés tapasztalaton és a feltételezett okokon alapul. Különböző görcsoldók (vagy epilepszia elleni gyógyszerek), mint pl valproinsav, lamotrigin és a topiramátot, valamint a benzodiazepin Xanax®-ot alkalmazzák a gyógyszeres terápiában. E négy gyógyszer mindegyike legalább részben fejti ki hatását azáltal, hogy kötődik a GABA receptorokhoz agy. Ezért nyilvánvalónak tűnik, és szakmai körökben vitatják, hogy a szemfibrilláció oka a GABA rendellenessége egyensúly az emberben agy.
A szem villogásának előfordulása
Aki rendszeresen intenzíven sportol, valószínűleg már találkozott olyan tünetekkel, mint remegés, szédülés, fejfájás, gyengeség és a szem villogása. Mindezek a túlmunka tünetei és a saját teljesítménykorlátok jelentős túllépése. A tüneteket valószínűleg az alacsony jelenség okozza vér nyomás és hipoglikémia.
Ez a glükóz és az oxigén átmeneti enyhe alultáplálását eredményezi a agy szövet, és végül a fent leírt tünetekhez vezet. A vitaminok és ásványianyag-hiányok miatt gyakran okozzák az erős izzadást a sport során, de valószínűtlen, hogy ennek okai lennének pislákoló szemek sport alatt vagy után. Ennek ellenére fontos, hogy a test vize és elektrolitja megmaradjon egyensúly egyensúlyban - például izotóniás italok ivásával.
A hipoglikémia ellensúlyozására gyorsan felszívódó, rövid láncú szénhidrátok - például glükóz formájában - feloldható a száj abban az esetben pislákoló szemek. Ezenkívül általános tippek ajánlottak a sportolás során való viselkedésre. Ide tartozik a mindennapi életben elegendő kalóriabevitel, és a testmozgás során kellően hosszú szünetek tartása.
Mit kell tenni hipoglikémia esetén? Ha olyan tünetek, mint fejfájás, szédülés, pislákoló szemek vagy más látászavarok jelentkeznek a felkelés után reggel, ez általában a keringésnek tulajdonítható: Egyik napról a másikra, amikor szív viszonylag kevés munkát és a testét kell elvégeznie hajók kitágultak és nyugodtak, alacsonyak vér a nyomás elegendő ahhoz, hogy minden szervet elegendő oxigénnel és tápanyaggal látja el. Ha aztán reggel túl gyorsan kelünk, akkor a vér a lábak nagy ereiben süllyed.
Ennek eredményeként az agy átmeneti alultápláltságot eredményez, amelyet a fent említett tünetek tükröznek. Különösen az emberek általában alacsonyak vérnyomás ezért reggelre több időre van szükségük a szív az érfalak aktivitása és feszültsége a hirtelen megnövekedett igényekhez való alkalmazkodáshoz. A sportolás és az elegendő folyadékfogyasztás bizonyos mértékben segíthet.
A látómező szélén pislákolás főleg a retina betegségben szenvedő idősebb embereknél fordul elő. Jellemzően a retina legkisebb károsodása idővel bekövetkezik. Ezt elősegíthetik olyan anyagcsere-folyamatok, mint például a fokozott vércukor (cukorbetegség mellitusz).
Egyéb kockázati tényezők, mint pl magas vérnyomás, dohányzás és az alkoholfogyasztás idővel a retinát is károsíthatja. Ezenkívül a retina gyengesége az öregség tiszta jele is lehet. Az idő múlásával a retina leválik az alatta lévő rétegekről.
Az akut leválás általában a fényvillanások látásával jár, mert a retinában lévő idegsejtek hamisan irritálódnak, és így elektromos jelet juttatnak az agyba, amelyet fényjelként értelmeznek. A szemüveges test leválását a látómező szélén lévő látási zavarok is észrevehetik. A sötét foltok azonban gyakoribbak, mint a fényes villanások.
A látómező szélén pislákoló szem egyéb okait a keringés okozhatja. Különösen akkor, ha a keringés lassan gyengül (például amikor sokáig kell állni), ez a látómező beszűküléséhez vezethet. Eleinte már nem láthat tisztán a látómező szélén, és a látómező szélén villog a szem.
Ez az elmosódott szél ekkor kívülről befelé mozog, míg végül teljesen feketének érzi magát. A látómező szélén lévő tüskék, valamint a szélén pislákoló szem jelezheti a retina vagy az üvegtest leválását. A szaggatott éleket általában torzító vonalak okozzák.
Normális esetben a retina a gömb alakú szemgolyó falán fekszik. A szembe kerülő fénysugarakat a lencse a szemgolyó elülső részében kötegeli, majd a retinára esik. Ott úgynevezett fotoreceptorok érzékelik a fény előfordulását.
Elektromos jelet képeznek, amelyet több idegsejt és a látóideg az agy hátsó részében lévő vizuális kéregig. Amikor a retina elkezd leválni, már nem fekszik simán a szemgolyó falán. Ennek eredményeként azok a fénysugarak, amelyek a környezetből közvetlenül egymás mellett jutnak a szembe, a retina különböző helyeire érkeznek.
Az agy már nem képes összerakni egy „sima” és „egyenes” képet. Ehelyett a ténylegesen egyenes tárgyak hirtelen görbültnek, hajlítottnak vagy akár szaggatottnak tűnnek. További információ retina leválás is itt található.
Még csukott szemmel is előfordulhat a szem villogása. Az okok a szemtől az agy vizuális kérgéig különböző helyeken kereshetők. Magában a szemben a retina vagy a idegek kapcsolódik hozzá.
Az elektromos jeleket akkor is továbbítják az agyba, ha a szemek csukva vannak. Az agy vizuális kérge ezeket az elektromos jeleket fényjelekként értelmezi, és képet vetít belőlük, amelyet fényvillanások és a szem villogása jellemez. Különösen idős embereknél a szem villogása csukott szemmel jelezheti a retina betegségét, mint pl retina leválás or keringési rendellenességek a retina.
A látóideg vagy a mögötte lévő látási utak szintén hamis üzenetekhez vezethetnek az agyban, és ezáltal csukott szemmel pislákolhatnak a szemek. Ha maga a vizuális kéreg károsodik, csukott szemmel is villoghat. Az agy vizuális kérge állandóan elfoglalt, hogy képet alkosson a környezetünkről.
Bizonyos körülmények között a vizuális kéreg akkor is megpróbálhat képet létrehozni, ha valódi fényjelek nem jutnak el a szemig. Ez a meghibásodás tisztázatlan képekhez vezet, amelyek szempillantást vagy más látászavarokat okozhatnak. .
