A levegő kiszorítású pletizmografiát az orvostudományban nem invazív diagnosztikai eszközként használják a kötet vagy test vagy adott testrészek térfogatváltozásai. Zárt kapszulában vagy kilőtt üregben, amelyet egy mandzsetta légmentesen lezár, megváltozik kötet a test vagy a testrészek megváltoztatják a légnyomást. A számítógépes programok kiszámítják a megfelelőt kötet a légnyomás változásainak változásai, kompenzálva a levegőben bekövetkező bármilyen hőmérsékleti változást.
Mi az a légmozgatásos pletizmográfia?
A vizsgálati módszer gyors és megbízható információt nyújt a megkülönböztetéshez asztma és a krónikus obstruktív légúti betegség. Tüdői tüdőtágulás diagnosztizálható is. Az orvostudományban a pletizmográfia nem invazív mérési módszereket jelent az egész test vagy testrészek térfogatának vagy térfogatváltozásának mérésére. A mérési eljárásokat vagy a mérési eljárás céljáról nevezik el, mint pl okklúzió pletizmográfia a vénás elzáródás mérésére és kimutatására, valamint vénás szelep diszfunkció, vagy a mérési eljáráshoz használt közegről nevezik el őket. A levegő kiszorítású pletizmografia tehát a módszer elnevezése, amely a levegő elmozdulásán vagy a térfogatváltozás során keletkező nyomásváltozásokon alapul, mint mérési elv. Légkiszorító pletizmográfiát általában testpletizmográfiaként alkalmazzák, amelyben a vizsgált személy hermetikusan lezárt kabinban van, és az egész test térfogatának változását beleszámítják. Alternatív megoldásként a levegő kiszorítású pletizmográfiát alkalmazhatjuk például a vénás működés tesztelésére a test részterületein. Ebben az esetben a légzáró mandzsetta funkcionális egységként szolgál, amely megfelelő nyomásváltozással reagál a vénák térfogatváltozásaira. Bodypletysmografia, amely némileg összehasonlítható Archimedes elvével víz elmozdulás, amelyben a test térfogatát vízbe merítve mérik. Az összeg a víz elmozdítva egyenlő a bemerített test és a teljes térfogatával tömeg (súly) meghatározható a egyensúly. Ily módon a konkrét tömeg térfogategységre számítható is. Mert a levegő, ellentétben víz, összenyomható közeg, a testből kiszorított levegőt nem kell közvetlenül mérni a levegő kiszorítású pletizmografiával; ehelyett ez közvetett módon történik a lezárt kabinban a nyomásváltozások mérésével. Ugyanezt a nyomásváltozás elvét alkalmazzák a vizsgált testrész térfogatváltozásaihoz hasonlóan okklúzió pletizmográfia a karokon és a lábakon. Elvileg ez egyben a levegő kiszorítású pletizmográfia is, amelyben a vizsgált testrészt légmentesen záródó mandzsettába burkolják.
Funkció, hatás és célok
A levegő kiszorítású pletizmografia testpletizmográfia formájában gyakran alkalmazott alkalmazása a specifikus tömeg a test és az abból származó testösszetétel. Különösen a test zsírtartalmának meghatározására használható. A vízkiszorítási módszerhez képest ennek a vizsgálati módszernek az az előnye, hogy fizikai problémákkal küzdő személyek számára is alkalmas, mert a vizsgált személyeket nem kell többször teljesen vízbe meríteni. A módszer kevés időt igényel, és nagyrészt automatizált. Speciális (kis) kamrák vannak az újszülöttek vizsgálatára. A test pletizmográfiájának másik fontos vizsgálati területe átfogó tüdőfunkciós tesztet kínál. Légkiszorítási pletizmográfia felhasználható a specifikus elemzésére tüdő és olyan légzési paraméterek, amelyek nem állnak rendelkezésre az egyszerű spirometria segítségével. Különösen, lélegző mérhető az ellenállás, ami fontos paraméter a légzőszervi betegségek diagnosztizálásában. Ezenkívül a vizsgálati módszer gyors és megbízható indikációkat nyújt a megkülönböztetéshez asztma és a krónikus obstruktív légúti betegség. Tüdői tüdőtágulás diagnosztizálható is. A spirometriai eredmények felhasználhatók a kiegészítés és a megkülönböztető diagnózis. Az ún okklúzió pletizmográfia a végtagokban lévő vénák és artériák funkcionális tesztelésére, a levegő kiszorítású pletizmográfia számos lehetséges módszer egyikeként elérhető. Előnye, hogy a tényleges térfogatváltozásokat mérik, és ezért diagnosztikailag értékesebb és differenciáltabb adatok állnak rendelkezésre, mint például pletizmográfia nyúlásmérőkkel. A légmozgással végzett okkluzív pletizmográfia során az egyes végtagok, például az alsó láb vagy a karokat általában külön vizsgálják. A szükséges zárt légteret légzáró mandzsetta hozza létre. A vénák vagy artériák változó mértékű kitöltése miatti térfogatváltozások arányosan befolyásolják a mandzsetta nyomásváltozásait, és közvetlenül egy speciális számítógépes programmal értékelhetők. A térfogat változásainak mérése a ujj (ujjpletizmográfia) az artériák működésének bemutatására szolgál. Ugyanezzel a módszerrel mérhető a pénisz erekciója (pénisz pletizmográfia).
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A légkiszorítási pletizmográfia fő problémája, hogy zárt rendszerben a nyomásváltozások csak akkor arányosak a térfogatváltozással, ha a zárt rendszerben lévő gázt (vagy levegőt) izotermikusan, azaz azonos hőmérsékleten tartják (Boyle-Mariott gáztörvénye) ). Gyakorlatilag ez aligha valósítható meg ésszerű erőfeszítésekkel. A számítástechnika és az összetett algoritmusok fejlődésével az 1990-es évek végétől lehetőség nyílt adiabatikus mérésekhez. Ebben az esetben nincs hőcsere a környezettel. A hőmérséklet és a nyomás ugyanakkor változik a zárt rendszerben, amikor a mérendő test vagy testrész térfogata növekszik. Elvileg az adiabatikus állapotváltozás kiszámítása ma már nem jelent problémát, de az adiabatikus állapot minden további nélkül nem ábrázolható, mivel például a testhő vagy a kívülről érkező hősugárzás meghamisíthatja a mérési eredményeket. Egyrészt a szigetelőanyagok használata minimalizálhatja a hamisító hatásokat, és a komplex algoritmusok kifejlesztése kiszámíthatja és kompenzálhatja azokat a nem teljesen elkerülhető hamisításokat, amelyeket a hőenergia kintről a zárt rendszerbe juttatása okoz.
