Osztályozás
A diagnózis COPD négy oszlopra oszlik. Az oszlopok a következőkből állnak:
- Fizikális vizsgálat
- Laboratóriumi paraméterek gyűjtése
- Tüdőfunkciós teszt
- Képalkotó technikák
Fizikális vizsgálat
A diagnózis a tünetekről folytatott beszélgetéssel (anamnézissel) kezdődik, amelyet részletes követ fizikális vizsgálat az orvos. Ez a krónikus obstruktív tüdőbetegség klinikai vizsgálata (COPD) magában foglalja a sztetoszkóppal történő hallgatást, a tapintást és a koppintást. - Tüdő hiperinfláció esetén a koppintással kopogás (hiperszonikus) hallható, amely egyértelműen eltér az egészséges hangtól (szonoros).
A tüdő alatt a határokat lélegző csökken, és kopogáskor hangok hallhatók. - Amikor sztetoszkóppal hallgatja a tüdőt, az orvos kóros jeleket hallhat lélegző hangok a tüdőben légzés közben. Különös figyelmet fordítanak a susogó zajokra, amelyeket a betegség okozta nyálka okoz.
Figyelmet fordítanak a száraz zajokra is. Ezek zümmögés vagy füttyögés formájában jelentkezhetnek. Ilyen zajok akkor jelentkeznek, amikor a légutak szűkültek.
A szűkületek előtt a levegő felhalmozódik. Ha ilyen hangok hallhatók, a betegség már előrehaladottabb. Ezen kívül a hangok lélegző sokkal kevésbé hallhatóak, mint egy egészséges embernél.
A COPD laboratóriumi diagnosztikája
- szenvedő személyek COPD fokozott nyáktermelést mutat. Ezt a váladékot a laboratóriumban vizsgálják meg alaposabban. A vér összetételét is elvégzik.
A szérum elektroforézist ritkább ok gyanúja esetén alkalmazhatjuk, pl alfa-1-antitripszin hiány. A szérum elektroforézis a COPD egyik módszere, amely elválasztja vér fehérjék elektromos térben, hogy ezeknek a fehérjéknek a vérben pontosabb összetétele legyen. A vér Végül felmérjük a gázelemzést (BGA), a gázszállítást és a gáztartalmat.
COPD - tüdőfunkciós teszt
Ha csak egyszerű krónikus bronchitis van, akkor a változások általában csak diszkrétek. Ha a krónikus obstruktív tüdőbetegséget már szűkület jellemzi, az tüdőfunkciós teszt olyan változásokat tár fel, mint a csökkentett egy másodperces kapacitás FEV1. Ezt a paramétert a maximális belégzéssel, majd a lehető leggyorsabb kilégzéssel határozzák meg.
Az egy másodpercen belül kilélegzett gáz térfogata egy másodperces kapacitás, amelyet egy speciális mérőeszköz rögzít. Ha a légutak szűkülnek, a mérés során ennek következtében csökken a térfogat. Fokozott az ellenállás is. Ezt a légzési ellenállást kell leküzdeni a légzés során. Többek között a légút geometriájától, azaz a lumen átmérőjétől függ.
Képalkotó technikák
Különböző képalkotó technikák használhatók a COPD diagnosztizálására. - Az áttekintés és más betegségek kizárása érdekében egy Röntgen a mellkasi rész elveszik, de csak az érintett személyek körülbelül felében észlelhető változás. Az orvos képes felismerni a bronchiolák és a hozzájuk kapcsolódó alveolusok irreverzibilis dilatációját.
Továbbá lehetséges mélységet látni diafragma a Röntgen kép. Továbbá a Röntgen a COPD képe áttetszőbb, mint az egészségesé tüdő. Ez azért van, mert kevesebb van tüdő szövet.
Kizárt például tüdőgyulladás, tuberkulózis, belélegzett idegen testek vagy rosszindulatú daganatok (tumor), amelyek mind krónikus állapotot is okozhatnak köhögés. - A számítógépes tomográfiát gyakran használják a COPD diagnosztikai eljárásaként is. A tüdő normál röntgenképét tehát kiegészíti ez a speciális röntgen eljárás.
Ez az eljárás lehetővé teszi a tüdő még részletesebb megtekintését. Most kétdimenziós szeletekben jelenik meg. A számítógép ezeket a szeleteket három dimenzióban állítja össze, így az orvos háromdimenziós benyomást kelt a tüdőben.
A tüdő vagy annak kóros változásai egymásra helyezés nélkül jelennek meg. Így egyetlen szövetet sem takar a képen rajta fekvő szövet. Ezért a szövetkárosodás vagy a kóros elváltozások sokkal könnyebben észrevehetők, mint egy röntgenfelvétellel.
- Az elektromos felvétele szív az EKG-ban végzett aktivitás utalhat a tüdőbetegség (cor pulmonale) miatti szívstresszre. - A tüdő MR-vizsgálata további jelzéseket adhat a COPD mértékéről. - bronchoszkópia, más néven tüdő endoszkópia, lehetővé teszi az orvos számára, hogy belenézzen a légcsőbe és annak nagy ágaiba (hörgőibe).
A nyálkahártya így alaposabban megvizsgálható. Ez megkönnyíti a COPD diagnózisát. Rugalmas ceruzavastagságú csövet (bronchoszkóp) helyeznek a légutakba száj or orr.
A cső végén van egy videokamera és egy fényforrás. A kamera minden képjelet továbbít egy monitorra, amelyet az orvos megnéz. A tüdő megfigyelése és értékelése mellett a bronchoszkóp lehetővé teszi szövetminták vételét is.
