Graves-kór: okok, tünetek, terápia

Graves-kór: okok és kockázati tényezők

Mivel az antitestek a szervezet saját struktúrái ellen irányulnak, a Graves-kór az egyik autoimmun betegség. Graves-betegségnek, Graves-kórnak, immunogén pajzsmirigy-túlműködésnek vagy Graves-típusú immunothyreosisnak is nevezik.

A Graves-kór elsősorban a 20 és 50 év közötti nőket érinti. A betegség családokban is előfordul. Ennek oka bizonyos genetikai mutációk, amelyek kedveznek a Graves-kórnak.

A Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladáshoz hasonlóan a Graves-kór is előfordulhat más autoimmun betegségekkel, például Addison-kórral (mellékvese alulműködés), 1-es típusú cukorbetegséggel vagy glutén intoleranciával (cöliákia, sprue).

Graves-kór: tünetek

A Graves-kór három fő tünete:

  • A pajzsmirigy megnagyobbodása („golyva”, golyva)
  • A szemgolyó kiemelkedése (exophthalmos)
  • Szívdobogásérzés (tachycardia)

A kiálló szemgolyók mellett egyéb elváltozások is előfordulhatnak a szem környékén, például a szemhéjak duzzanata, kötőhártya-gyulladás. Az orvosok endokrin orbitopathiáról beszélnek. Szemszárazság fényfóbiával, fokozott könnyezés, nyomás és/vagy idegentest-érzés is lehetséges. Súlyos esetekben látásromlás és kettős látás is előfordulhat.

A Graves-kórban szenvedő betegeknél ritkábban duzzanat az alsó lábszárban (pretibialis myxedema), valamint a kézben és a lábfejben (acropachia).

A fenti tünetek némelyike ​​más pajzsmirigy-betegségekben is előfordulhat. Hogy mik ezek, arról a pajzsmirigybetegségekkel foglalkozó áttekintő oldalunkon tájékozódhat.

Graves-kór: diagnózis

A vérvizsgálat fontos a diagnózishoz: az orvos meghatározza az agyalapi mirigy TSH hormonját (serkenti a pajzsmirigy hormontermelését) és a T3 és T4 pajzsmirigyhormonokat.

Ezen kívül a vérmintából megvizsgálják a Graves-kórra jellemző antitesteket (autoantitesteket): TSH receptor antitestet (TRAK, TSH receptor autoantitestek is) és tiroperoxidáz antitestet (TPO-Ak, anti-TPO).

Graves-kór: terápia

A Graves-kórban szenvedő betegek kezdetben körülbelül egy évig úgynevezett tirosztatikus, azaz a pajzsmirigy hormontermelését gátló gyógyszereket (például tiamazolt vagy karbimazolt) kapnak. Kezdetben béta-blokkolókat is adnak a pajzsmirigy-túlműködés tüneteinek (például szívdobogás) enyhítésére. A választott gyógyszer a propranolol, amely szintén megakadályozza, hogy a T4 átalakuljon sokkal aktívabb T3-má.

A betegek körülbelül felénél a betegség körülbelül egy évnyi tirosztatikus kezelés után meggyógyul, így nincs szükség további gyógyszeres kezelésre.

Ha viszont a pajzsmirigy-túlműködés 1-1.5 évnyi tirosztatikus használat után is fennáll, vagy a kezdeti javulás után ismét fellángol (a dohányzás növeli a visszaesés kockázatát!), a pajzsmirigy működését végleg le kell kapcsolni.

A műtét előtt a pajzsmirigy működését gyógyszeres kezeléssel normalizálni kell, mert ellenkező esetben pajzsmirigy-krízis (thyrotoxicosis) léphet fel. Ez az életveszélyes klinikai kép többek között magas lázhoz, heves szívdobogáshoz, hányáshoz és hasmenéshez, izomgyengeséghez, nyugtalansághoz, tudatzavarhoz és álmossághoz, sőt kómához és keringési elégtelenséghez, valamint a mellékvese funkcionális gyengeségéhez is vezethet. mirigyek.

Terhes nők kezelése

Szemtünetek kezelése

Endokrin orbitopathiával járó Graves-kórban kortizon adható. Segít a szemgolyó kiemelkedése és a szemkörnyék erős duzzanata ellen. Enyhe-közepes esetekben gyakran adnak szelént kiegészítésképpen. A szemszárazság kezelhető hidratáló szemcseppekkel, kenőcsökkel vagy gélekkel.

Súlyos endokrin orbitopathia esetén besugárzás vagy műtét is lehetséges.

Graves-kór: prognózis

Egy-másfél éves tirosztatikus kezelés után a betegek jó felében meggyógyul a Graves-kór. A betegség azonban újra fellángolhat, általában a kezelés befejezését követő egy éven belül. Ezután a pajzsmirigy funkciót véglegesen ki kell kapcsolni.