Mumpsz elleni oltás: mikor javasolt?
A Robert Koch Intézet Oltási Állandó Bizottsága (STIKO) a mumpsz elleni védőoltást javasolja minden gyermek számára tizenegy hónapos kortól. Két oltás szükséges az alapimmunizáláshoz – azaz a mumpszvírusok elleni teljes, megbízható védelemhez. Ezeket az élet első két évében kell beadni.
Azoknál az idősebb gyermekeknél és serdülőknél, akik csak egyszer vagy egyáltalán nem kaptak mumpsz elleni védőoltást, a mumpsz elleni védőoltást pótolni kell vagy a lehető leghamarabb be kell fejezni.
A mumpsz elleni védőoltás az egészségügyi vagy közösségi környezetben (pl. kórházak, orvosi rendelők, napközi otthonok, iskolák, nyaralók, menekültszállások stb.) dolgozók számára is javasolt, ha az egyén 1970 után született, soha nem szenvedett mumpszban, és soha nem oltották be mumpsz ellen, vagy csak egyszer oltották be.
A mumpsz elleni vakcina
A mumpsz ellen jelenleg nincs egyetlen oltóanyag, csak kombinált vakcinák, amelyek további védelmet nyújtanak bizonyos egyéb kórokozók ellen:
- Az MMR vakcina megakadályozza a kanyaró, mumpsz és rubeola fertőzést.
- Az MMRV vakcina emellett védelmet nyújt a varicella (bárányhimlő) ellen is.
Aktív immunizálás élő mumpsz vakcinával
Az MMR és MMRV vakcinákban található mumpsz elleni vakcina legyengített, élő kórokozókból (attenuált mumpszvírusok) áll, azaz élő vakcina (a többihez hasonlóan a kanyaró, rubeola és varicella elleni oltóanyag is).
A legyengített kórokozók nem, vagy legfeljebb enyhe tüneteket okoznak, de mégis serkentik az immunrendszert a kérdéses kórokozó elleni specifikus antitestek termelésére. Általában körülbelül 14-XNUMX nap kell az oltás beadásától számítva, mire ilyen válasz jelentkezik. Ez tehát egy aktív védőoltás – ellentétben a passzív immunizálással, amelynek során kész antitesteket adnak be, és ezek védelme rövid időn belül elmúlik.
Mumpsz elleni védőoltás: hogyan történik?
A STIKO szakértői azt javasolják, hogy a csecsemők a mumpsz elleni oltást (pontosabban: MMR vagy MMRV oltást) kapják meg az alábbi ütemezés szerint:
- Az első oltási dózis tizenegy és 14 hónapos életkor között.
- A második oltási adag a 15. és a 23. élethónap között.
- A két oltási dátum között legalább négy hétnek kell eltelnie.
Azok az idősebb gyermekek és serdülők, akik csak egy mumpsz elleni oltást kaptak (azaz MMR vagy MMRV oltást), a lehető leghamarabb megkapják a hiányzó második oltási adagot.
Az oktatási intézményekben vagy közösségi környezetben dolgozó egészségügyi dolgozóknak (beleértve a gyakornokot is), akik 1970 után születtek, és nem rendelkeznek (megfelelő) immunitással a mumpsz ellen, a szakértők a következőket javasolják:
- Azok, akik soha nem kaptak mumpsz elleni védőoltást, vagy akiknek az oltási státusza nem egyértelmű, kétszer legalább négyhetes időközzel kapjanak MMR-oltást.
- Azok, akik a múltban legalább egyszer beoltottak mumpsz ellen, megkapják a hiányzó második adag MMR-oltást.
Ha valaki már immunis a kanyaró, mumpsz, rubeola vagy varicella (MMRV) valamelyik betegségére (pl. azért, mert túlélte a betegséget), az MMR oltás vagy MMRV oltás továbbra is beadható. A mellékhatások kockázata nem növekszik.
Mennyi ideig tart a mumpsz elleni védőoltás?
Ha egy személy megkapta a teljes alapimmunizálást – azaz két MMR(V) oltást – a vakcina elleni védelem általában egy életen át tart. Még az enyhén csökkenő oltási titerek (mumpsz antitesteket is mérnek) a jelenlegi ismeretek szerint nem befolyásolják az oltási védettséget. Ezért nem szükséges a mumpsz elleni emlékeztető oltás.
Hol van beadva a vakcina?
A vakcinát (MMR vagy MMRV vakcina) általában a comb oldalába fecskendezik, néha a felkarba is.
Expozíció utáni vakcinázás
Ha olyan személyek, akiket nem oltottak be, vagy csak egyszer kaptak védőoltást mumpsz ellen, vagy nem ismerik az oltottsági állapotukat, kapcsolatba kerültek fertőzött személyekkel, az expozíció utáni védőoltás gyorsan beadható. Ezt expozíció utáni védőoltásnak vagy expozíció utáni profilaxisnak nevezik (expozíció = betegséget okozó tényezőknek, például mumpszvírusoknak való kitettség). Itt az orvosok általában az MMR vakcinát használják.
Ha lehetséges, a (gyanús) érintkezés után három, legfeljebb öt napig kell beadni. Védelmet nyújthat a betegség kitörése ellen, és enyhítheti a tüneteket. Ezenkívül segít megelőzni a betegség továbbterjedését egy járvány után, például közösségi környezetben (az oltás kizárásával).
Mumpsz elleni védőoltás: Mikor nem szabad beadni?
Egyes esetekben az orvosok nem adják be a mumpsz elleni vakcinát:
- Terhesség alatt (lásd az alábbi megjegyzéseket is).
- Akut, lázas betegségben (>38.5 Celsius fok) (a megfázás viszont nem ellenjavallat)
- A vakcina összetevőivel szembeni ismert túlérzékenység esetén
Mumpsz elleni védőoltás: terhesség és szoptatás
A mumpsz elleni vakcina élő vakcina, ezért terhesség alatt nem adható be. Az élő vakcinák legyengített kórokozói veszélyeztethetik a születendő gyermeket.
Mumpsz elleni védőoltás után a nők egy hónapig nem eshetnek teherbe!
Ha azonban véletlenül beadták az oltást, nem szükséges megszakítani a terhességet. A terhesség alatt vagy röviddel azt megelőzően végzett mumpsz elleni védőoltások számos vizsgálata nem mutatta ki a magzati fejlődési rendellenességek fokozott kockázatát.
A szoptató anyák megkaphatják a kanyaró-mumpsz-rubeola vakcinát. Tanulmányok kimutatták, hogy az anyák kiválaszthatják és továbbadhatják a legyengített vakcinavírusokat az anyatejjel. Azt azonban még nem sikerült megállapítani, hogy a csecsemők emiatt megbetegednek-e.
Mumpsz az oltás ellenére
A mumpsz elleni védőoltás nagyon magas, de nem 100 százalékos védelmet nyújt a fertőzések ellen. Ezért bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy valaki a két adag oltás ellenére megbetegszik mumpszban. Ekkor azonban a betegség lefolyása általában enyhébb, mint a be nem oltott személyeknél.
Az elsődleges oltás sikertelensége
A másodlagos oltás sikertelensége
Emellett fennáll a másodlagos védőoltás sikertelenségének lehetősége is: Ebben az esetben a szervezet kezdetben elegendő antitestet termel a mumpsz ellen, de ez az oltási védelem idővel túlságosan csökken. Egy ponton az immunitás olyan alacsony lehet, hogy a kórokozókkal való érintkezés a vakcinázás ellenére mumpsz-betegséghez vezet.
A meglehetősen magas oltási arány miatt az oltási védelem sem kap természetes „felüdülést” a „vad” mumpszvírusok révén. Ráadásul ezeknek a természetben előforduló mumpsz-kórokozóknak vannak olyan altípusai, amelyek ellen a védőoltás nem hatékony – gyanítják a szakértők.
Mumpsz elleni oltás: mellékhatások
A mumpsz elleni oltást – vagy az MMR vagy MMRV oltást – általában jól tolerálják. A mellékhatások csak ritkán fordulnak elő.
Helyi reakciók az injekció beadásának helyén (pír, duzzanat, fájdalom) minden 100 beoltott emberből körülbelül ötnél alakulnak ki az első három napon belül. Néha a szomszédos nyirokcsomók duzzanata is megfigyelhető.
Szintén előfordulhatnak enyhe általános tünetek, mint például ájulás, emelkedett testhőmérséklet vagy láz (kisgyermekeknél esetleg lázgörcsöknél), fejfájás vagy gyomor-bélrendszeri panaszok. Mindezek az oltással kapcsolatos reakciók általában rövid időn belül, következmények nélkül megszűnnek.
Ritkán enyhe herékduzzanat vagy ízületi panaszok lépnek fel átmenetileg az oltás hatására. Ez utóbbi leginkább serdülőknél és felnőtteknél figyelhető meg. Nagyon ritkán allergiás reakciók vagy hosszan tartó ízületi gyulladás lép fel.
Világszerte néhány elszigetelt esetben agyi gyulladást is megfigyeltek. Egyelőre azonban nem sikerült bizonyítani, hogy az oltás váltotta volna ki.
Ha a szervezet lázzal reagál a mumpsz elleni oltásra, ezer beoltott csecsemőből és kisgyermekből kevesebb mint egynél alakulhat ki lázgörcs. Ennek általában nincs további következménye.
Nincs autizmus az MMR oltás miatt!
Néhány évvel ezelőtt egy brit tanulmány tizenkét résztvevővel nyugtalanította a lakosságot. Az 1998-ban publikált tanulmányban az MMR-oltás és az autizmus közötti lehetséges összefüggést gyanították.
Időközben azonban kiderült, hogy szándékosan rossz eredményeket tettek közzé – a felelős orvost és kutatót nem engedték tovább praktizálni, a publikált tanulmányt pedig teljesen visszavonták.
Nincs cukorbetegség a mumpsz elleni védőoltás miatt
Ritka esetekben a mumpszvírus a hasnyálmirigy gyulladását okozhatja – az inzulin hírvivő anyagot termelő szervében. Ha a mirigy túl kevés inzulint termel, cukorbetegség alakul ki.
Emiatt egyesek attól tartottak, hogy az attenuált vakcinavírusok a szervet is begyulladhatják, és így cukorbetegséget okozhatnak. A tudósok azonban a mai napig nem tudták kimutatni az összefüggést a mumpsz elleni védőoltás és a cukorbetegség között számos tanulmányban. Még azt sem bizonyították, hogy a tényleges betegség cukorbetegséghez vezet.
