Pszichodinamikus ötletes Trauma kezelés (PITT) Luise Reddemann német pszichoanalitikus szerint elsősorban összetett traumás következményekkel küzdő emberek kezelésére szolgál. Pszichoanalitikus koncepciókon alapul. 1985 óta a PITT olyan eljárásként jelent meg, amelyben a terapeuták kísérő szerepet töltenek be, elsősorban a beteg önelfogadásra, önnyugtatásra és vigasztalásra való képességének fejlesztése és előmozdítása érdekében.
Mi az a pszichodinamikus fantáziadús traumaterápia?
Pszichodinamikus ötletes Trauma kezelés (PITT) rövid távú mélységű pszichodinamika pszichoterápia. Ez egy olyan módszer, amelyet manapság a német ajkú országokban gyakran alkalmaznak a fekvőbeteg-kezelésben komplex poszttraumás zavarokkal küzdő betegek számára. A PITT a gyakorlattal kapcsolatos igényekből alakult ki, és más eljárások befolyásolták. A pszichoterápiás eljárások így traumához igazodó alkalmazási lehetőségeket kaphatnak. A PITT központi problémája elsősorban a betegek önszabályozásának javítása.
Funkció, hatás és célok
Pszichodinamikus ötletes Trauma kezelés (PITT) egy meglehetősen szelíd terápiás módszer, amelyet kifejezetten olyan emberek számára fejlesztettek ki, akiket mélyen megsebesítettek, és így fizikai vagy pszichológiai erőszakkal traumatizáltak. A traumák továbbra is a emlékezet, ami miatt a betegek krónikus traumatikus betegségekben szenvednek feszültség. Mivel ezek nagyon erős érzésekkel társulnak, gyakran elszakadnak (disszociáció). Így állítólag az egót védeni kell a túl sok negatív érzés elárasztásától. A trauma azonban nem oldódik meg közben. A PITT javíthatja saját biztonságérzetét és pszichológiai stabilitását. Lehetővé kell tenni a betegek számára, hogy jobban szét tudják irányítani és integrálni az előforduló hatásokat, ahelyett, hogy további hasadásokat okoznának. Így elkerülhető a további retraumatizálás. A személyiségzavarral küzdő betegek nagy része relációs traumával foglalkozik. Ez nem csak traumatikus eseményt jelent. Inkább általában egy megzavart kapcsolat a központi környezetben lévő jelentős személyekkel a beteg környezetében, hosszú időn keresztül. A korábbi idők kapcsolati mintáit a jelenlegi kapcsolatok élik át. Különösen a traumatikus kötődési tapasztalatok gyakran zavart önszabályozó mechanizmusokat fejlesztenek ki. Bizonyos érzések ellen kialakulnak védekezési mechanizmusok, amelyek viszont befolyásolják a környezet érzékelését és az önérzékelést. A saját vágyakat és vágyakat elnyomják. Manapság feltételezik, hogy a bizonytalan vagy rendezetlen kötődési stílusok is később biztonságos mellékletekké fejlődhetnek. Ehhez meg kell bízni és erősíteni kell a terápiás kapcsolatot, valamint elő kell mozdítani a beteg önszabályozó hatáskörét. A terapeuta kíséri ezt a folyamatot, és felveszi a rendezőasszisztens szerepét. A betegeknek aktívan együtt kell működniük rejtett erejük újrafelfedezésében. A PITT-ben az ego-erősítő megközelítéseknek meg kell előzniük a tényleges álommunkát. Stabilizáló tényezőként a traumatizált beteg bizonyos érzéseinek szétválasztását használják. A beteget a képzelet, vagyis a képzelet ereje segítségével kell megtanítani arra, hogy a szétválasztott érzés hasznos és hasznos, és hogy újra kapcsolatba kell lépnie vele. A szétválasztott részeket belső gyermeknek nevezzük a terápia, amelyet a beteg gyermeki vagy sebes részének is neveznek. Ezek a részek - mint egy igazi gyermek esetében - biztonságot, védelmet, figyelmet és támogatást igényelnek. Csak így fejlődhetnek egészséges részekké, és ötletes gyakorlatok során tudatosan el lehet határolódni tőlük. A képzelet alkalmas arra, hogy összekapcsolja az elmét és az érzéseket, és a testet figyelembe vegye a terápiás munkában anélkül, hogy hozzáérne. Hangsúlyt helyeznek a testi szükségletek tudatos tudatosítására és felismerésére. Ez segít a betegnek abban, hogy több gyógyító érzésben és ötletben vegyen részt. Ez a szakasz terápia stabilizációs fázisnak vagy ego-erősítő fázisnak is nevezik. Csak ezt követően következik be a traumával való tényleges konfrontáció fázisa, amelyben azt feldolgozzák. A betegnek biztonságos távolságból kell cselekednie. Ebből a célból képzeli például, hogy az eseményeket a levegőből nézi, vagy filmnézőként a képernyőn. Ily módon lehet szembesülni a traumával anélkül, hogy újra fel kellene ébreszteni a stresszes érzéseket. Végül, az integráció harmadik fázisa a feszültség- olyan érzések kiváltása, mint a szégyen vagy a bűntudat, közben megbocsátva önmagának és békét kötve velük. Ismét képzeleteket, képeket és rituálékat használnak. Később a pácienstől elvárják, hogy a megtanult gyakorlatokat önállóan alkalmazza, és ideális esetben ez az akarat vezet az életben való ismételt teljes részvételre. A pszichodinamikus ötletes trauma módszerei Terápia a pszichotraumatológiában használják poszt-traumára feszültség rendellenesség, komplex poszttraumás stressz zavar és határvonal személyiségzavar és kombinálható a terápia különféle egyéb formáival. A PITT-t kifejezetten rövid kezelési időtartamokra fejlesztették ki, például kórházi járóbeteg-ellátásra. Andreas Krüger gyermek- és serdülõterapeuta a traumatizált gyermekek és serdülõk kezelésére adaptálta a PITT-t (PITT-KID).
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A mai napig kevés kutatást végeztek a pszichodinamikus fantáziadús traumaterápia hatékonyságáról. A PITT hatékonyságát egy tanulmányban találták. A kezelt betegcsoport szignifikánsan nagyobb rugalmasságot mutatott, mint egy pszichoterápiás és pszichiátriai kezelésben részesülő betegcsoport. Magasabb hatékonyságot különösen krónikusan traumatizált betegeknél mutattak ki. Vizsgálatok hiánya miatt a PITT hatékonysága és specifikus gyógyulási indikációja a súlyos traumát szenvedő betegek kezelésében eddig nem empirikus bizonyítékokon alapult. Ennek ellenére ez a terápiás módszer bevált a gyakorlatban. A PITT különlegességei az erőforrások megerősítése, a terápiás kapcsolat magas értéke, valamint az egyéni kezelés megtervezése és megvalósítása. Nincs bizonyíték kockázatokra, mellékhatásokra vagy veszélyekre.
