Jet lag fizikai reakció az alvás-ébrenlét ritmusának zavarára, amely a transzmeridi repülések után következik be. A test cirkadián ritmusai nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni az időváltozáshoz, ami számos pszichológiai és fizikai betegséghez vezethet.
Mi a jet lag?
Jet lag fizikai reakció az alvás-ébrenlét ritmusának zavarára, amely a transzmeridi repülések után következik be. Az alvás-ébrenlét ritmusának olyan zavarát, amely több időzónát átívelő hosszú távú repülések után következik be jet lag. A szó az angol „jet” (sugárhajtású repülőgép) és „lag” (időeltolódás) szóból áll. A Betegségek Nemzetközi Statisztikai Osztályozása és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kiadás jelenlegi kiadásában Egészség Problémák (ICD-10), a rendellenességet az F51.2 szám alatt az „alvás-ébrenlét ritmusának nem szerves rendellenességei” kategóriába sorolják. Az Osztályozási Rendszer szerint Alvászavarok (ICSD-2), a jelenséget „cirkadián alvás-ébrenlét ritmuszavar, jet lag típusú” kategóriába sorolják. Több időzónán történő utazás a bioritmust nem szinkronizálja az aktuális helyi idővel. A test természetes ritmusait összekeverik a fény és a sötétség közötti megszokatlan változások, valamint a megváltozott étkezési és alvási idők. Mivel a belső óra néha nem elég gyorsan alkalmazkodik az új helyi időhöz, fizikai és pszichológiai panaszok jelentkezhetnek, amelyek két-tizennégy napig is eltarthatnak. A jet lag tüneteit alvászavarnak, túlzottnak nevezik fáradtság, csökkent a nappali teljesítmény és a pszichoszomatikus problémák.
Funkció és feladat
Az emlősök (beleértve az embereket is) biológiai ritmusát külső időzítők sora határozza meg, amelyek számos testi funkció ciklusát szabályozzák (például testhőmérséklet, hormon szekréció és vér nyomás). A cirkadián ritmust meghatározó belső óra a nucleus suprachiasmaticus-ban helyezkedik el, a hypothalamus. A belső óra kulcsfontosságú exogén zeberei közé tartozik a nappali és éjszakai váltakozás, az étkezések időzítése, lefekvés ideje és a társas kapcsolatok. Ha ezek az időzítők normálisan és rendszeresen működnek, akkor a belső óra általában 24 órás szinkronban működik a külső feltételekkel, és a biológiai rendszer összehangolja a test endogén folyamatait az exogén folyamatokkal. Transzmerídiai járatokon, külső környezeti tényezők hirtelen eltolódik, és a belső óra nem képes egyensúly a cirkadián ritmusok és a külső időrendszer közötti időbeli egyensúlyhiány elég gyorsan. A 60–90 perces időeltolódást viszonylag könnyen kompenzálhatja a cirkadián ritmus. Ha azonban a menetsebesség és ezáltal az időeltolódás nagyobb lesz, a belső óra néha képtelen beállítani, vagy lemarad, vagy előre megy. A sugárhúzás súlyosságát a repülés iránya határozza meg, és nyugat felé haladva kevésbé hangsúlyos, mint kelet felé haladva. Az embereknek ugyanis általában könnyebb tovább ébren maradniuk, mint korábban elaludni és korábban kelni. A nyugat felé tartó járatoknak hosszabb órafázisokra van szükségük, vagyis a nap „hátrébb tolódik”, a napkelte és a naplemente késik. A légi utas számára ez azt jelenti, hogy hosszabb ideig maradjon fent a célállomáson. A kelet felé tartó járatok esetében viszont a ciklus fázisai lerövidülnek, és a nap „előre tolódik”, a napkelte és a naplemente korábban következik be. A légi utasoknak ezért korábban kell lefeküdniük és korábban kelniük. Bárki repülő Frankfurt és New York között, azaz nyugati irányban körülbelül hat órás repülési idő van. Ha New Yorkba érkezési idő 6 óra körül van, akkor Németországban már éjfél van az időeltolódás miatt. A New York-i helyi időhöz való igazodáshoz csak néhány órával tovább kell ébren maradnia, és az átállás viszonylag egyszerű. A visszaúton viszont előre kell állítani a frankfurti órát. Ha az érkezési idő helyi idő szerint 11 óra körül van, akkor a belső óra továbbra is 5 órára van állítva, annak ellenére, hogy Frankfurtban már lefekszik.
Betegségek és betegségek
A belső óra és a külső körülmények közötti szinkronizálás hiánya számos tünetben nyilvánulhat meg. Az átállás időtartama és az azzal összefüggő tünetek az időeltolódás mértékétől, az érintett személy életkorától és állapotától függenek. Egészség. Este típusok, fiatalabb emberek és azok, akiknek a cirkadián ritmusa rugalmasabb, általában kevesebb tünetről számolnak be, és gyorsabban igazodnak a cirkadián ritmushoz. A reggeli típusokat, az idősebb embereket és azokat, akiknek erős a rutinja és nagyon rendszeres a napi rutinjuk, jobban befolyásolja az időeltolódás, és így nagyobb a jet lag tapasztalata. Két-tizennégy napba telhet, amíg a cirkadián ritmus kiigazodik. Általában az átrepült időzónánként körülbelül félnapos kiigazítási periódust feltételezünk. A cirkadián ritmus és a helyi idő közötti egyensúlyhiány következtében számos panasz alakulhat ki. Az utazók a rossz közérzetről, a túlzott mértékről számolnak be fáradtság, csökkent nappali teljesítmény, szédülés, hangulatingadozás, éhségérzet vagy étvágytalanság kényelmetlen időkben, és számos más pszichoszomatikus és emésztőrendszeri problémák. A jet lag leggyakoribb panaszai azonban az alvászavarok, mint például az elalvás és az elalvás nehézségei, a kora reggeli ébredés és álmatlanság. Az alvási ritmusok megzavarodnak és az alvási szakaszok megváltoznak a távolsági repülések után. A nyugati repülések után enyhe átmeneti problémák jelentkeznek gyakrabban a meghosszabbított órafázisok miatt, míg a keleti repülések különösen az alvás kezdeti rendellenességeiben nyilvánulnak meg a rövidített órafázisok miatt. A cirkadián ritmusok megzavarása és az alvászavarok viszont befolyásolják a nappali álmosságot és a kognitív teljesítményt. Ennek nemcsak a nyaralókra, hanem a hajózószemélyzet tagjaira és a műszakban dolgozókra is jelentős következményei vannak. Gyakran kell nyugtalanságot jelenteniük, és később fokozottan küzdenek fáradtság és csökkent a teljesítmény. A Egészség következmények azok számára, akiknek munkája állandó változásokat okoz az alvás-ébrenlét ritmusában, krónikus betegségeket okozhat.
