Az idegrendszer működése
A idegrendszer, mint a szervezet része, az ingerek elnyelésére, ellenőrzésére és szabályozására szolgál, és nagy hatással van a testre. „Kommunikációs” kapcsolatban áll a testtel és a környezettel. A. Működése idegrendszer az alábbiak szerint egyszerűsíthető: Egy ingerfogadón (szenzoron, receptoron) keresztül az érzékszervek ingerei érzékelhetőek és érzékenyek idegszál a központi felé idegrendszer (CNS).
Itt feldolgozzák a megadott (afferens) információkat. Az információt általában elektromos jelként kódolják (akciós potenciál). Különböző idegsejtek vesznek részt a feldolgozásban.
Az információátadás többek között messenger anyagokon (adókon) keresztül történik. Végül az információ eljut egy kisütő motorhoz (efferens) idegszál, amely a központi idegrendszerről a „távoli központ” (periféria) felé halad a sikeres szerv felé, pl. izomsejt. Ott továbbítják a feldolgozott információkat, és reakció következik be, pl. Az izom megfeszül idegsejt (neuron) sok dendritet tartalmaz, amelyek egyfajta összekötő kábelt jelentenek más idegsejtekhez a velük való kommunikációhoz.
- Idegsejt
- dendrit
A gerincvelő anatómiája
A gerincvelő szálszerű és elülső oldalán (ventrális vagy elülső) barázda van, amelyet ventrális medián hasadásnak nevezünk. Az gerincvelő ütőér (A. spinalis anterior) ezen a barázdán fut át. Közvetlenül az elülső hasadékkal szemben található egy másik bevágás, az úgynevezett háti medián sulcus posterior.
Ez befelé folytatódik egy septumba, az úgynevezett septum medianum dorsale-be. Az elülső rés, vagyis a mediana ventralis / elülső és a hátsó szeptum osztja a gerincvelő két félre, amelyek egymás tükörképei.
- Sulcus medianus posterior
- Hinterhorn szürke anyag
- fehér anyag
- Elülső szarv szürke anyag
- Mediana anterior hasadék
A gerincvelő keresztmetszetén látható a belső területen heverő szürke anyag éspillangó-szerű ”képződött, amely elülső és hátsó„ kürtre ”oszlik.
A szürkeállományt a rostos substantia alba keretezi, amelyet fehér színe egyértelműen megkülönböztet. A lokalizációtól függően a „pillangó alakja ”a szürkeállomány változhat. A gerincvelő szakaszaiban a mellkas az ágyék, a szürke anyag az első és a hátsó szarv mellett mindkét oldalon tartalmaz egy kis oldalsó szarvat, amely a két szarv között foglal helyet.
A szürkeállomány közepén található a központi csatorna (canalis centralis), keresztmetszetében kis lyukként jelenik meg. A központi csatorna folyadékkal van megtöltve, és a gerincvelő belső folyadékterét képviseli. Egy hosszmetszet azt mutatja, hogy a gerincvelő helyenként megvastagodásoknak nevezett sűrűségekkel rendelkezik.
Ezek megtalálhatók a nyaki, ágyéki vagy keresztcsonti területen, és ezen a területen megnövekedett idegtestek és idegfolyamatok következményei, amelyek felelősek a végtagok, azaz a karok és a lábak idegi ellátásáért. A szürke gerincvelő anyag széles elülső szarvát (Cornu anterius) tartalmazza idegsejt testek, amelyeknek nyúlványai (axonjai) különböző izmokba mozognak (úgynevezett motoneuronok). A. Kiterjesztései idegsejt az elülső kürt testei alkotják a gerinc elülső motoros (azaz mozgási) részét ideggyökér, amely a gerincvelő oldaláról kerül elő.
A gerincvelő hátsó szarva a gerincvelői ideggyökerek hátsó, érzékeny részének belépési pontja, amely a periférián keletkezett „érzett” információt továbbítja a agy (például fájdalom, hőmérséklet, tapintásérzék). A motoros idegsejt testekkel ellentétben az érzékenységért felelős idegsejt testek az úgynevezett gerincben helyezkednek el idegdúc, amely a gerincvelőn kívül található (de még mindig a gerinccsatorna). Ennek ellenére sejttestek (szálsejtek) is megtalálhatók a hátsó szarvban, de ezek a fehér anyag hosszú elülső és oldalsó szálaihoz tartoznak.
Az oldalsó szarv magában foglalja a vegetatív idegsejteket (neuronokat) szimpatikus idegrendszer (a mellkasi és ágyéki csontvelőben) és a paraszimpatikus idegrendszer (a szakrális velőben). A leírt 3 kürt keresztmetszetben csak „szarvként” jelenik meg („pillangó szárnyak"). Háromdimenziósan nézve valójában oszlopok, amelyek összefüggésében columnae-ról (groins) is beszélünk.
Az elülső szarv elülső oszlopát columna anteriornak, a hátsó kürt hátsó oszlopát és az oldalsó kürt laterális oszlopát columna lateralis-nak nevezzük. A kolumnákat nem szabad azonos vastagságú szálakként elképzelni futás az egész gerincvelőn felülről lefelé. A sejtcsoportok kis oszlopokat alkotnak, amelyek több szegmensre (gerincvelő rétegre) kiterjedhetnek.
Ezeket a sejtcsoportokat magoknak nevezzük. Az ilyen csoportosulás sejtjei minden alkalommal felelősek bizonyos izmok beidegzéséért. Ha például egy sejtcsoport több szegmensre is kiterjed, sejthosszabbításai (axonjai) szintén több elülső gyökérzeten keresztül jelennek meg a gerincvelőből.
Kilépésük után az axonok újra csatlakozva ideget képeznek, amely aztán izomba húzódik. Ebben az esetben perifériás idegről beszélünk. Ha a perifériás ideg megsérül, ez perifériás bénuláshoz vezet, ami a kapcsolódó izom teljes kudarcát eredményezi. Ha viszont a ideggyökér az idegrendszer károsodott, ez radikuláris bénuláshoz vezet (radix = gyökér), vagyis a különböző izmok bizonyos funkciói elvész.
A karok és a lábak területén van egy sajátosság: itt a gerinc idegek idegfonatokat alkotnak, az úgynevezett plexusokat. Az a bőrfelület, amelyet egy szegmens idegrostjai látnak el, az ún dermatoma. Azokat az izomrostokat, amelyeket egy szegmens idegfolyamatai szolgáltatnak, myotomának nevezzük.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem egy szegmens szolgáltatja az izmokat, hanem bizonyos körülmények között több izom számos részfunkciója. A központi csatorna környékén vannak olyan idegrostok is, amelyek összekapcsolják a gerincvelő két felét, amelyeket commissure rostoknak (commissura grisea) neveznek. Ezek biztosítják, hogy az egyik fele tudja, mit csinál a másik fele.
Ezt egyensúly az egyensúly folyamatát szolgálja. A commissure szálak a gerincvelő saját készülékéhez tartoznak. Ide tartoznak azok az idegsejtek és rostjaik, amelyek a gerincvelő szintjén kommunikálnak egymással, és így lehetővé teszik a folyamatokat anélkül, hogy a agy. Ide tartozik például a gerincvelő sajátja reflex.
