Bevezetés
Röntgen (vagy Röntgen diagnosztika) a test röntgenfelvételének és a bőr alatti struktúrák láthatóvá tételének egyik módja. Ennek eredményképei fogászati diagnosztika speciálisra rögzíthető Röntgen filmekként vagy digitálisként a számítógépen, majd kiértékelik. A sugárzási dózist és az expozíció típusát is a test szinte minden részéhez külön kell beállítani, ami azt jelenti, hogy a sugárterhelés különböző Röntgen képeket.
A röntgensugarak sugárterhelése a fogászatban általában és különösen a CT-hez képest elhanyagolható. Lásd a megfelelő szakaszt: Sugárterhelés CT-vel a fogászatban, a röntgensugarak óriási segítséget nyújtanak a diagnosztikában; carious hibák, gyulladások, csonttörések és a csontos állkapocs egyéb rendellenességei pontosan megjeleníthetők. A fogászatban alkalmazott szokásos eljárások közé tartoznak a fogászati filmek (más néven egyfogú képek), a harapásszárny képei és az úgynevezett ortopantomogram (röviden OPG vagy OPT).
Panorámás tomográfia vagy OPG
Az ortopantomogramot gyakran panorámás tomogramnak nevezik, és a felső és a röntgenfelvételi kép alsó állkapocs. Minden fog, az állkapocs minden szakasza, mind temporomandibularis ízületek és a szomszédos maxilláris sinusokat egyetlen nagy röntgenképen mutatják be. Az ortopantomogramon röntgenkészüléket használnak a képfelvételhez, amelybe filmkazetta vagy digitális vonalkamera kerülhet.
Sugárzás során a képalkotó egység félkörben mozog a páciens körül fej, így panorámaképet készítünk az állról. Ez hasonló módon történik, mint a hagyományos kamerával készített panorámakép, azzal a különbséggel, hogy röntgensugarakkal láthatóvá teszik a bőr alatti struktúrákat. Ezzel a röntgen eljárással a beteg sugárterhelése viszonylag alacsony.
Harapás szárny röntgenfelvétel
A harapásszárnyú röntgenfelvételeket főleg a megtaláláshoz használják csontszú és a fog felszínéről nem észlelhető fogszuvasodás. Ideális áttekintést nyújtanak a parodontium helyzetéről és segítenek megtervezni egy úgynevezett parodontális kezelés menetét. Még ilyen típusú röntgensugarak esetén is a sugárterhelés viszonylag alacsony. Az ortopantomomogramok és a harapásszárnyas képek jó áttekintést nyújtanak az állkapocs általános helyzetéről, de viszonylag homályosak, ezért nem feltétlenül pontosak részletesen.
