Sóvárgás: okok, mit tegyünk?

Rövid áttekintés

  • Okok: Tápanyag-/energiahiány (pl. fizikai vagy szellemi megerőltetés után, hosszú étkezési szünetek, növekedési fázisban), mentális vagy testi betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés, étkezési zavarok)
  • Kezelés: Rendszeres, kiegyensúlyozott táplálkozás, elegendő alvás, a stressz és az unalom elkerülése. A kóros okok orvosi kezelést igényelnek. Keserű anyagok, alternatív gyógyászat
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Terhesség, szoptatás vagy növekedési szakaszok; állandó éhségérzet elegendő táplálékfelvétel ellenére, mentális betegség
  • Diagnosztika: anamnézis, fizikális vizsgálat, laboratóriumi értékek, kezelés

Mi a mohó éhség?

A sóvárgás az éhség egy speciális formája. Hirtelen jelentkezik, és gyakran nem bírja elviselni – ellentétben a normál éhséggel, amely hosszabb ideig is elviselhető. A sóvárgás szinte fékezhetetlen késztetést vált ki, hogy gyorsan egyen valamit. Az édes, sós vagy zsíros ételek iránti vágy evésre készteti az érintetteket – függetlenül attól, hogy milyen késő van (még este is), vagy hol vannak.

Mi az éhség?

Az éhségérzet egy összetett folyamat során keletkezik, melynek során különböző információk (pl. hírvivő anyagok, érzékszervi észlelések) összefolynak az agyban. A releváns agyi régiók itt a hipotalamuszban (a diencephalon része) található éhség- és jóllakottsági központok. Az agy kiértékeli a beérkező információkat, majd szükség esetén szabályozza az energiafogyasztás és a táplálékfelvétel egyensúlyát – energiahiány esetén az éhségérzet vált ki.

Vannak azonban, akik folyamatosan éhesek – ezek a szabályozó mechanizmusok megbolygatnak bennük. Egyes esetekben olyan betegségek fordulnak elő, mint az elhízás vagy a bulimia.

Vércukor – az éhségszabályozó

A vércukor – azaz a vér glükózszintje – központi szerepet játszik az éhségérzet és ezáltal a sóvárgás szabályozásában. A glükóz (dextróz) egy egyszerű szénhidrát, és szervezetünk legfontosabb energiaforrása. Vagy azonnal energiává alakul, vagy kezdetben glikogén formájában raktározódik a sejtekben. Minél kevesebb glükóz kering a vérben (azaz minél alacsonyabb a vércukorszint), annál nagyobb az éhségérzet vagy akár a sóvárgás.

Az egyszerű szénhidrátok gyorsan metabolizálódnak. Ezért gyorsan megemelkedik a vércukorszint, de gyorsan ismét csökken. Ide tartoznak többek között:

  • Dextróz (glükóz)
  • asztali cukor (szacharóz)
  • méz
  • Csokoládé és egyéb édességek
  • Fehér lisztből készült termékek (pékáruk, tészta)

Az összetett szénhidrátok nehezebben bonthatók le összetevőikre, de sokkal hatékonyabbak az energiaegyensúly szempontjából. A vércukorszint nem emelkedik olyan gyorsan, amikor ezeket használják, majd lassabban csökken. Ez azt jelenti, hogy a szervezetet hosszabb időn keresztül látja el az energiaforrással – összetett szénhidrát fogyasztása után hosszabb ideig érzi jól magát. Ezért a sóvárgás leküzdésére alkalmas élelmiszerek pl

  • Teljes kiőrlésű termékek (müzli, pékáruk, tészta)
  • Hüvelyesek (lencse, bab)
  • Zöldségek, gyümölcsök

Teltségérzet – túl lassú a vágyakozáshoz

Ezenkívül bizonyos élelmiszer-összetevők jeleket váltanak ki az agynak – különösen bizonyos fehérje-építőkövek (aminosavak) és zsírok (zsírsavak) építőkövei. Ezek a jelek azt mondják az agynak: „Tel vagyok”.

Amikor éhesek vagyunk, gyakran mohón, nagyon rövid időn belül nagyon nagy mennyiségű ételt fogyasztunk el. Az agy és a test gyakran nem elég gyors ahhoz, hogy időben megfékezze ezeket az evési rohamokat. A teltségérzetnek esélye sincs időben beállni – amint jelentkezik, máris sokkal többet ettünk, mint amennyire vágyaink kielégítéséhez kellett volna. Ezért tanácsos lassan enni, még akkor is, ha mohó vagy.

Mik a sóvárgás okai?

Ártalmatlan okok

Ha a szervezetben hiányoznak az energiatermeléshez szükséges fontos élelmiszer-összetevők, ezt néha étvágygerjesztő rohammal jelzi. Az ilyen alkalmi sóvárgás akkor hatásos, ha a szervezet tápanyaghiány megelőzésére használja fel őket. A sóvárgás különösen megnövekedett energiaigény idején jelentkezhet, például terhesség vagy növekedési szakaszban.

Összességében a tomboló éhségérzetnek, mint a szervezet ártalmatlan jelzésének a tápanyag- vagy energiahiány miatt, többek között a következő okai vannak:

  • Hosszú szünetek az étkezések között
  • Fizikai megerőltetés (pl. sport, fizikai munka)
  • Szellemi megerőltetés (pl. órákig tartó koncentrált munka)
  • Az alváshiány
  • Terhesség
  • Szoptatás
  • Növekedési fázisok (serdülők számára)

Fizikai betegségek, mint ok

Ha állandó éhségérzet gyötör, kontrollálhatatlan evési rohamokkal, akkor tanácsos orvoshoz fordulni. A sóvárgás ugyanis olykor az anyagcserezavarok vagy a hormonális zavarok veszélyes jele, mint pl

  • Cukorbetegség (diabetes mellitus)
  • Hyperthyreosis (hyperthyreosis)
  • májbetegségek
  • Anyagcsere-betegségek, amelyekben a jóllakottság érzéséhez szükséges hírvivő anyagok zavartak (pl. elhízás)
  • Addison-kór (a mellékvese ritka alulműködése: sóvágy tünete)

Mentális betegség, mint ok

A psziché és a tanult vagy megszokott viselkedés is gyakran szerepet játszik a sóvárgásban. Egy darab csokoládé étkezés után vagy tévénézés közben sok emberben kellemes érzést vált ki. Egy doboz sütiért nyúlni az a feladata, hogy (állítólag) megnyugtassa az idegeket stressz idején, az étkezés utáni édes desszert pedig „csak a része”.

Egyes esetekben a rendszeres sóvárgás súlyos mentális egészségügyi problémák és betegségek, például étkezési zavarok tünete:

  • Anorexia nervosa: A szenvedők lehetőleg kerülik a táplálékfelvételt, és főként tartózkodnak a magas kalóriatartalmú ételektől. A súlygyarapodástól való félelem miatt gyakran túl sokat mozognak és/vagy hashajtókat szednek. Ha a testsúly nagyon alacsony, a szervezet gyakran reagál az étkezési sóvárgással és a falás mértékével.
  • Bulimia (bulimia nervosa): Ebben a betegségben, más néven „falási zavarban”, a betegek rendszeresen bedőlnek a falásnak, amely során nagy mennyiségű ételt fogyasztanak. Ezután hánynak, vagy más intézkedéseket tesznek, hogy megszabaduljanak az elfogyasztott kalóriáktól (pl. hashajtót szednek).
  • Falási zavar: Ez visszatérő falási epizódokra vonatkozik, amelyekben a szenvedők nagy mennyiségű ételt fogyasztanak el rövid időn belül; úgy érzik, folytatniuk kell az evést, de a bulimiásokkal ellentétben ritkán tesznek intézkedéseket a súlyuk szabályozására utána.

A sóvárgás egyéb okai

Ezenkívül a következő okok egyéb lehetséges kiváltó okok a sóvárgáshoz:

  • Stressz, heves érzelmek
  • étrend
  • migrén
  • Premenstruációs szindróma (PMS)
  • Féregfertőzések (például galandféreg)
  • Alkoholfüggőség
  • Cannabis használat
  • Gyógyszerek (például pszichotróp szerek)
  • Glutamát (ízfokozó)

Mit tegyünk a sóvárgás ellen?

Sok szenvedő felteszi magának a kérdést: Hogyan szüntethetem meg az édes, sós vagy zsíros ételek iránti vágyat?

Elkerülheti a tápanyaghiány okozta sóvárgást, ha eleve megelőzi annak előfordulását, vagy a lehető leggyorsabban kielégíti.

A sajt, dió, tojás, hal vagy hús utáni sóvárgás például nem feltétlenül utal konkrét hiányosságra.

A sóvárgás megelőzésének első szabálya a rendszeres és kiegyensúlyozott étrend. Reggel, ebédidőben és este nyúlj a jó minőségű ételekhez, amelyek hosszabb ideig töltik meg a szervezet energiaraktárát. Ide tartoznak a teljes kiőrlésű termékek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a hüvelyesek (lencse, bab és így tovább).

A következő tippek is segítenek megelőzni a sóvárgást:

  • Szánjon időt az evésre, és ne zabálja le sietve. Ez időt ad szervezetének, hogy kialakuljon a teltségérzet.
  • Eleget aludni. Számos tudományos tanulmány bizonyította, hogy összefüggés van az alváshiány, valamint a súlygyarapodás és az elhízás között.
  • Próbálja elkerülni a stresszt és az unalmat. Tanuljon például olyan relaxációs technikákat, mint a jóga vagy a progresszív izomlazítás, vagy menjen sétálni ahelyett, hogy unalmából evett volna.
  • Ne szokja hozzá szervezetét a rendszeres „jutalmakhoz” az édességekhez vagy a sós ételekhez az étkezések között.
  • Ha nem akarsz lemondani az édességről, fogyaszd közvetlenül a főétkezés után. Akkor már nem leszel éhes, csak éhes és kevesebbet fogsz nassolni. Ideális esetben az étkezésnek elegendő rostot is tartalmaznia kell, hogy a „desszertben” lévő cukor ne okozza a vércukorszint ilyen gyors megugrását.
  • Kerülje a glutamátot tartalmazó ételeket. Ez az ízfokozó köztudottan mesterségesen serkenti az étvágyat. Gyakran megtalálható készételekben, burgonya chipsben vagy ázsiai ételekben.

Keserű anyagok

Sok keserű anyagot tartalmazó étel nagyon egészséges, és jó alternatívája az édes vagy sós ételeknek. Némelyikük igen

  • Zöldségek, saláta: cikória, rakéta, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, mángold, spenót
  • Gyümölcs: grapefruit, pomelo, olajbogyó, néhány almafajta
  • Gyógynövények: petrezselyem, koriander, oregánó, borsmenta, zsálya, csalán
  • Fűszerek: fahéj, bors, kurkuma, mustármag, gyömbér, fekete kömény

Egyes teafajták keserű anyagokat is tartalmaznak, amelyek segíthetnek szabályozni a sóvárgást. A keserű anyagokban gazdag, teához alkalmas növények közé tartozik az articsóka, az angyalgyökér, az üröm, az enciángyökér és a pitypang. A zöld tea is népszerű. A teát forrón főzzük, de ügyeljünk arra, hogy ne forraljuk túl sokáig, különben a keserű anyagok elvesznek. Ne lépje túl a tíz perces főzési időt.

A kávé is tartalmaz keserű anyagokat, de nem feltétlenül célszerű nagy mennyiségben inni.

Általában a szupermarketben termesztett zöldségeket úgy termesztik, hogy ne tartalmazzon mérgező keserűanyagot. Csak stressz (hő, szárazság) hatására termelnek újra keserű anyagokat egyes növények.

Különféle keserű anyagokat tartalmazó készítmények (keserű permet, keserűcseppek, tabletták) megvásárolhatók az üzletekben. Csak az orvosával folytatott konzultációt követően vegyen be ilyen termékeket, mivel a keserű anyagok bevétele után néha előfordulhatnak mellékhatások és kölcsönhatások más gyógyszerekkel. Ha bizonyos betegségekben szenved, mint például gyomorfekély, epekő vagy savas gyomor (gyomorégés), nem ajánlott keserű anyagokat szedni.

Alternatív gyógyászat

A gyógyszertárakban kaphatók homeopátiás anyagok (gömböcskék) és Schuessler-sók, amelyek állítólag segítenek egyes szenvedőknek a sóvárgás ellen.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni. A homeopátia és a Schuessler-sók fogalma és konkrét hatékonysága ellentmondásos a tudományos közösségben, és nem bizonyították egyértelműen tanulmányokkal.

Sóvárgás: Mikor forduljunk orvoshoz?

Terhes nőknél és felnövő serdülőknél a sóvárgás általában nem ad okot aggodalomra, hanem fokozott energiaszükségletre utal. Mindazonáltal elővigyázatosságból tisztázza orvosával a vágyat a terhesség alatt és a növekedési fázisban, hogy kizárja az esetleges anyagcserezavarokat és megelőzze az alultápláltságot.

Nyomatékosan ajánlott orvoshoz fordulni, ha egészségesen táplálkozik, rendszeresen és eleget étkezik, de továbbra is folyamatosan éhes vagy sóvárgást érez. Ez egy riasztó jelzés a szervezettől, melynek okát szakembernek kell tisztáznia.

Akkor is forduljon orvoshoz, ha azt gyanítja, hogy a sóvárgás mögött pszichés okok, például stressz, erős érzelmek, depresszió vagy étkezési zavar áll fenn.

Vágyak: vizsgálatok

Az orvos először részletesen beszél Önnel, hogy fontos információkat gyűjtsön a kórtörténetéről (az anamnézisről). Például megkérdezik, hogy mennyi ideig vannak sóvárgási rohamai, milyen gyakran és milyen helyzetekben fordulnak elő.

A konzultációt fizikális vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok, például vérvétel követi, amelyekkel például diabetes mellitus vagy egyéb anyagcserezavar diagnosztizálható.

Miután az orvos megállapította a sóvárgás okát, megfelelő kezelést fog kezdeményezni.

Ha például cukorbetegséget diagnosztizáltak, személyre szabott étrendet és edzéstervet, valamint – ha szükséges – gyógyszereket (vércukorszint-csökkentő tablettát vagy inzulin injekciót) kap. A pajzsmirigy rendellenességeit általában gyógyszeres kezeléssel is kezelik. Pszichológiailag kiváltott étkezési sóvárgás esetén, például depresszió miatt, gyakran hasznos a pszichoterápia és szükség esetén a gyógyszeres kezelés.

Ha fogyókúra, alváshiány vagy stressz áll a sóvárgás hátterében, az orvos tippeket ad az evési rohamok megelőzésére. Ha gyógyszeres kezelés (pl. pszichotróp szerek) okozza a vágyat, az orvos lehetőség szerint alternatívát keres.