A transzplantációk típusai
egy vese átültetésdonor vesét ültetnek be vesebetegségben szenvedő betegbe. Erre akkor van szükség, ha a beteg mindkét veséje meghibásodik. Ez előfordulhat különböző betegségek miatt.
Ezek közé tartozik cukorbetegség mellitusz, glomerulonephritis, zsugorodott vagy cisztás vesék, súlyos szövetkárosodás miatt vizelet-visszatartás vagy nephrosclerosis, amelyben a vesék károsodnak magas vérnyomás. Ha a vese meghibásodik, először a pácienshez lehet csatlakozni dialízis. Ez egy olyan gép, amely átveszi a vese funkciót.
Rendszeres kapcsolat azonban a dialízis jelentős korlátozással jár a mindennapi életben, ezért a vese a transzplantáció gyakran az egyetlen ígéretes lehetőség. A veseátültetést élő adományként vagy post mortem adományként lehet végrehajtani. Mivel egy egészséges embernek két működő veséje van, az egyiket korlátozás nélkül adományozhatja.
A vese, mint élő transzplantáció, lényegesen hosszabb ideig tartó és működőképesnek bizonyult, mint az elhunyt emberek transzplantációja. A legtöbb transzplantáció azonban elhunyt embertől származik. Átlagosan az átültetett vese körülbelül 15 év után elveszíti működését, és új átültetésre van szükség.
A műtét után az elhelyezett hólyagkatéter kb. 5-6 napig a helyén kell maradnia a vizelet ürítéséhez, hogy a hólyag műtéti varratai meggyógyulhassanak. Ha az átültetett vese nem működik azonnal, és vizeletet termel, dialízis terápiára lehet szükség néhány napig. Máj átültetés krónikus vagy akut betegeknél szükséges májelégtelenség.
A leggyakoribb ok, amiért a betegeket felveszik a donorok várólistájára máj alkoholos májcirrózis. Azonban, máj a cirrhosis oka lehet gyógyszeres kezelés, ill májgyulladás és transzplantációra lehet szükség. Egyéb okok a májtranszplantáció daganatok, érrendszeri betegségek vagy veleszületett anyagcserebetegségek, mint pl haemochromatosis vagy mások.
A donor szervek többsége elhunyt emberektől származik. Az is lehetséges azonban, hogy a májnak csak egy részét ültetik át, amelyet élő donortól vesznek át. Ezek a részleges májadományok főleg azoknál a szülőknél fordulnak elő, akik gyermeküknek adományozzák.
Lehetséges a szerv felosztása postmortem donor máj esetén is. A nagyobb részt ezután egy felnőttbe, a kisebbet egy gyermekbe ültetik be. Ezt az eljárást hasított májnak nevezik.
A donormájat kapott betegek 10 éves túlélési aránya körülbelül 70%. Annak érdekében, hogy felvehessék a donorok várólistájára tüdő, végleges tüdőelégtelenségnek kell lennie, amely egész életen át tartó légzési elégtelenség kezelését igényli. A legtöbb esetben krónikus obstruktív tüdőbetegség vezet ilyen szervelégtelenséghez.
Azonban más betegségek, mint pl cisztás fibrózis, tüdőfibrózis, az alveolusok gyulladása (alveolitis), szarkoidózis or magas vérnyomás a pulmonális keringés (pulmonalis hipertónia) szintén oka lehet a tüdő átültetés. A tüdő az átültetés elvégezhető az egyik vagy mindkét oldalon. Bizonyos esetekben nemcsak a tüdő, hanem a szív érintett.
Ilyenkor kombinált szív-tüdőátültetés szükséges. Mivel nagyon kevés donor tüdő áll rendelkezésre, az odaítélés kritériumai ennek megfelelően szigorúak. A betegeknek semmilyen más súlyos betegségük nem lehet, egyoldalú transzplantáció esetén 60 évesnél fiatalabbnak, kétoldalú transzplantáció esetén pedig 50 évnél fiatalabbnak kell lenniük, hogy recipiensnek tekintsék őket.
Ezenkívül a várható élettartamnak kevesebbnek kell lennie, mint 18 hónap. A sikeresen átültetett tüdő várható élettartama körülbelül 5–6 év a műtét után. A műtét utáni első két-három hét nagyon kritikus és gyakran fordulnak elő elutasító reakciók.
Szív a transzplantáció akkor tekinthető, ha a páciens szíve funkcionálisan nagyon károsodott, és terápiás intézkedésekkel nem javítható. A szívátültetések többségét olyan betegeknél végezzük szívizom gyengeség (szívelégtelenség) a szívizom gyulladása miatt (kardiomiopátia). Ritka esetekben szívbillentyű-hibák vagy veleszületett szívhibák is előfordulhatnak szívátültetés szükséges. Csak azokat az elhunytakat fogadják el donorként, akik nem szenvedtek szívbetegségben.
Ezenkívül a donor és a befogadó szív méretének meg kell egyeznie. Mivel a várakozási idő a megfelelő donorszív megtalálásához gyakran nagyon hosszú, a szivattyúkkal a rés áthidalható a szivattyúzás támogatásával a szív működése izom. Bizonyos esetekben nemcsak a beteg szíve, hanem a tüdeje is visszafordíthatatlanul károsodik.
Ilyen esetekben kombinált szív-tüdőátültetés végre kell hajtani. A műtét után gyakran fordulnak elő elutasító reakciók. Már a műtét utáni első évben átlagosan minden 10. donorszívű beteg meghal.
A hasnyálmirigy-transzplantáció engedélyezéséhez a betegnek I. típusú betegségben kell szenvednie cukorbetegség. A hasnyálmirigy már nem termelhet inzulin és a betegnek dialízisen kell átesnie, hogy bekerüljön a hasnyálmirigy-adomány várólistájára. Mivel az I. típus cukorbetegség gyakran érkárosodást okoz, amely főleg a vesét károsítja, a kombinált hasnyálmirigy-vesetranszplantáció teljes veseelégtelenség esetén szükség lehet.
