Tüdőrák (hörgőkarcinóma)

Rövid áttekintés

  • Tünetek: Kezdetben gyakran nincsenek tünetek, vagy csak nem specifikus tünetek (például tartós köhögés, mellkasi fájdalom, fáradtság). Később pl. légszomj, alacsony fokú láz, erős fogyás, véres köpet.
  • A tüdőrák fő formái: a leggyakoribb a nem-kissejtes tüdőrák (alcsoportokkal). Kevésbé gyakori, de agresszívabb a kissejtes hörgőkarcinóma.
  • Okok: Elsősorban dohányzás. További kockázati tényezők közé tartozik az azbeszt, az arzénvegyületek, a radon, a levegőben szálló szennyezőanyagok magas szintje és a vitaminszegény étrend.
  • Vizsgálatok: röntgen, komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), szövetminták vizsgálata (biopszia), pozitronemissziós tomográfia (általában CT-vel kombinálva), vérvizsgálat, köpet vizsgálata, szövetminták vizsgálata és vizsgálata. tüdővíz” (pleura punkció).
  • Terápia: műtét, sugárterápia, kemoterápia, esetleg egyéb módszerek.
  • Prognózis: A tüdőrákot általában későn fedezik fel, ezért ritkán gyógyítható.

Tüdőrák: jelek (tünetek)

A tüdőrák kifejezettebb jelei előrehaladott stádiumban jelentkeznek. Ekkor például gyors fogyás, véres köpet és légszomj léphet fel.

Ha a tüdőrák már áttétet adott a test más részeire, általában további tünetek jelentkeznek. Például az agyban lévő áttétek károsíthatják az idegeket. Lehetséges következmények fejfájás, hányinger, látás- és egyensúlyzavar, vagy akár bénulás. Ha a rákos sejtek érintették a csontokat, osteoarthritis-szerű fájdalom léphet fel.

Olvasson többet a tüdőrák különböző jeleiről a Tüdőrák: tünetek című cikkben.

Tüdőrák: szakaszok

A tüdőrák, mint minden rák, akkor alakul ki, amikor a sejtek degenerálódnak. Ebben az esetben a tüdőszövet sejtjei. A degenerált sejtek ellenőrizhetetlenül szaporodnak, és kiszorítják körülöttük az egészséges szöveteket. Később az egyes rákos sejtek a vér- és nyirokereken keresztül az egész testben elterjedhetnek. Ezután gyakran máshol leánydaganatot (áttétet) képeznek.

Tüdőrák: TNM osztályozás

A TNM-séma egy nemzetközi rendszer a daganat terjedésének leírására. Azt jelenti:

  • A „T” a daganat méretét jelenti
  • „N” a nyirokcsomók érintettségére (Nodi lymphatici)
  • „M” a metasztázisok jelenlétére

E három kategória mindegyikéhez hozzárendel egy számértéket. Azt jelzi, hogy mennyire előrehaladott állapotban van a beteg rákja.

A tüdőrák pontos TNM-besorolása összetett. Az alábbi táblázat hozzávetőleges áttekintést nyújt:

TNM

A daganat jellege a diagnóziskor

Megjegyzések

Tis

Carcinoma in situ (daganat in situ)

A rák korai formája: a daganat még csak eredetére korlátozódik, azaz még nem nőtt be a környező szövetekbe.

T1

A daganat legnagyobb átmérője legfeljebb 3 cm, körülveszi a tüdőszövet vagy a tüdő pleura, és a fő hörgő nem érintett.

A fő hörgők a légcső első ágai a tüdőben.

A T1 tovább részletezhető, ezért a következőkre osztható:

T2

A daganat legnagyobb átmérője több mint 3 és max. 5 cm VAGY a fő hörgő érintett VAGY a mellhártya érintett VAGY a daganat miatt a tüdő részben összeesett (atelektázia) vagy részlegesen vagy teljesen gyulladt

További bontás:

T3

T4

A daganat legnagyobb átmérője > 7 cm VAGY más szervek is érintettek (pl. rekeszizom, szív, erek, légcső, nyelőcső, csigolyatest), VAGY egy másik tüdőlebenyben további daganatos csomó van

N0

nincs nyirokcsomó érintettség

N1

Nyirokcsomók érintettsége a daganattal azonos (test) oldalon (ipsilaterális), a hörgők körüli nyirokcsomók (peribronchiális) és/vagy nyirokcsomók érintettsége az azonos oldali tüdőgyökénél

Tüdőgyökér = a tüdőerek és a fő hörgők tüdőbe való belépési pontja

N2

Nyirokcsomók érintettsége a mediastinumban és/vagy az azonos oldali két fő hörgő kimeneténél

Mediastinum = tér a két tüdő között

N3

Nyirokcsomók érintettsége a mediastinumban vagy a két fő hörgő kimeneténél az ellenkező oldalon (kontralaterális), nyirokcsomók érintettsége a nyakban vagy a kulcscsont felett ugyanazon vagy az ellenkező oldalon

M0

Nincs távoli áttét (ek)

M1

Távoli metasztázis(ok) jelen vannak

A metasztázis mértékétől függően további besorolás 3 (nem kissejtes tüdőrák) vagy 2 (kissejtes tüdőrák) kategóriába: M1a, M1b, (M1c)

T és N után egy „X” lehet szám helyett (TX, NX). Ez azt jelenti, hogy a megfelelő szempont (T = tumor mérete, N = nyirokcsomó érintettség) nem értékelhető.

A különféle tüdő kr

A tüdőrák 0. stádiuma

Ez a stádium a Tis N0 Mo besorolásnak felel meg, ami azt jelenti, hogy létezik a rák egy korai formája, amely még mindig a származási szövetére korlátozódik (carcinoma in situ). A nyirokcsomók nem érintettek, és még nincsenek távoli áttétek.

A tüdőrák I. stádiuma

Ez a szakasz A-ra és B-re oszlik:

Az IA szakasz a T1 N0 M0 besorolásnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy a rosszindulatú tüdődaganat legfeljebb három centiméter átmérőjű, tüdőszövet vagy tüdő pleura veszi körül, és a fő hörgőt nem érinti. Nincs nyirokcsomó érintettség és távoli áttétek sem.

A tumor méretének pontosabb besorolásától függően, mint például a T1a(mi) vagy a T1c stádiumú IA az IA1, IA2 és IA3 csoportokra oszlik.

Az IB stádiumban a daganat T2a N0 M0 besorolású: három-maximum négy centiméternél nagyobb átmérőjű, nem érintette a nyirokcsomókat, és nem terjedt át más szervekre vagy szövetekre.

Az I. stádiumú tüdőrák prognózisa a legjobb, és gyakran még gyógyítható.

stádiumú tüdőrák

Itt is különbséget teszünk A és B között:

Az IIA stádium a T2b N0 M0 besorolású tüdődaganatokat tartalmazza: A daganat átmérője több mint négy és legfeljebb öt centiméter. A nyirokcsomók nem érintettek, és távoli metasztázisok sem mutathatók ki.

Az N2 típusú nyirokcsomók érintettségével és távoli áttétekkel (M1) nem rendelkező T0 (a vagy b) méretbesorolású daganatok is ebbe a tumorstádiumba tartoznak.

Ugyanez vonatkozik a T3 besorolású nagyobb daganatokra is, ha nem érintettek nyirokcsomókat (N0) és nem képződtek távoli áttétek (M0).

A tüdőrák bizonyos esetekben még a II. stádiumban is gyógyítható. A kezelés azonban valamivel összetettebb, és a betegek statisztikailag várható élettartama már alacsonyabb, mint az I. stádiumban.

III. stádiumú tüdőrák

A III. szakasz tovább oszlik A, B és C részekre:

A IIIA stádium a következő osztályozású daganatokban van jelen:

  • T1 a - c N2 M0
  • T2 a vagy b N2 M0
  • T3 N1 M0
  • T4 N0 M0
  • T4 N1 M0

A IIIB szakasz a következő tumorosztályozásokat tartalmazza:

  • T1 a - c N3 M0
  • T2 a vagy b N3 M0
  • T3 N2 M0
  • T4 N2 M0

A IIIC stádium a következő osztályozású daganatokat tartalmazza:

  • T3 N3 M0
  • T4 N3 M0

Egyszerűen fogalmazva, a tüdőrák III. stádiuma magában foglalja a bármilyen méretű daganatot, amint a nyirokcsomók érintettek (különböző mértékben), de távoli áttétek még nem alakultak ki. A nyirokcsomó érintettség tekintetében azonban van egy kivétel: ehhez a nyirokcsomó érintettség nélküli (T4 N0 M0) stádiumhoz – pontosabban a IIIA stádiumhoz – a nagyon nagy daganatokat is hozzárendeljük.

A III. stádiumban a tüdőrák már annyira előrehaladott, hogy a betegek csak ritka esetekben gyógyíthatók.

A várható élettartam és a gyógyulás esélye nagyon alacsony ebben a szakaszban, mert a betegség itt már nagyon előrehaladott: a daganat már áttétet adott (M1). A daganat mérete és a nyirokcsomók érintettsége ekkor már nem számít – ezek változhatnak (bármilyen T, bármely N). A metasztázis mértékétől függően (M1 a-c) különbséget teszünk az IVA és IVB stádiumok között.

Mindenesetre a IV. stádiumú tüdőrák esetében továbbra is csak palliatív terápia lehetséges – vagyis a tünetek enyhítését és a túlélés meghosszabbítását célzó kezelés.

Kissejtes tüdőrák: alternatív osztályozás

Az orvosszakértők a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg: a kissejtes hörgőkarcinómát és a nem kissejtes hörgőkarcinómát (lásd alább). Mindkettő a fent említett TNM besorolás szerint rendezhető, és ennek alapján kezelhető.

A fent vázolt TNM rendszert azonban elsősorban nem kissejtes bronchiális karcinómára fejlesztették ki (ami sokkal gyakoribb). A kissejtes tüdőrák esetében viszont alig van tanulmány a TNM rendszeren alapuló daganatkezelésről.

Ehelyett a legtöbb rendelkezésre álló tanulmány a kissejtes hörgőkarcinóma eltérő osztályozásán alapuló kezelési stratégiákat vizsgált.

  • „korlátozott betegség”: megfelel a T3/4-nek N0/1 és M0 esetén vagy T1-től T4-ig N2/N3 és M0 esetén. A kissejtes tüdőrák eseteinek körülbelül 25-35 százalékát ebben a szakaszban mutatják ki.
  • „kiterjedt betegség”: ide tartozik minden olyan kissejtes hörgőkarcinóma, amely már távoli áttétet képez (M1) – függetlenül a tumor méretétől (bármilyen T) és a nyirokcsomók érintettségétől (bármilyen N). A betegek túlnyomó többségénél (60-70 százalék) a daganat a diagnózis felállításakor már ebben az előrehaladott stádiumban van.

Tüdőrák: kezelés

A bronchiális karcinóma kezelése nagyon bonyolult. Minden betegre egyénileg igazodik: Mindenekelőtt a tüdőrák típusától és terjedésétől függ. Ugyanakkor a beteg életkora és általános egészségi állapota is fontos szerepet játszik a kezelés tervezésében.

Ha a kezelés célja a tüdőrák gyógyítása, akkor ezt gyógyító terápiának nevezik. Azok a betegek, akiknél a gyógyulás már nem lehetséges, palliatív terápiát kapnak. A cél az, hogy a beteg életét a lehető legnagyobb mértékben meghosszabbítsák, és tüneteit enyhítsék.

Három fő terápiás megközelítés létezik, amelyeket külön-külön vagy kombinálva alkalmaznak:

  • Műtét a daganat eltávolítására
  • Kemoterápia speciális gyógyszerekkel gyorsan növekvő sejtek (például rákos sejtek) ellen
  • A daganat besugárzása (sugárterápia)

Ezen kívül van néhány új terápiás megközelítés, például célzott gyógyszerekkel, amelyek közvetlenül megtámadják a rákos sejteket. Az ilyen új eljárások azonban csak bizonyos betegeknél lehetségesek.

Tüdőrák: műtét

A tüdőráknak általában csak akkor van valódi esélye a gyógyulásra, ha meg lehet műteni. Ebben a műveletben a sebész megpróbálja eltávolítani a rák által érintett összes tüdőszövetet. Az egészséges szövetek szegélyét is kivágja. Ily módon azt akarja elérni, hogy ne maradjanak rákos sejtek. A hörgőkarcinóma terjedésétől függően ezért a tüdő egy vagy két lebenyét (lobectomia, bilobectomia), vagy akár egy egész tüdőt (pneumonectomia) eltávolítanak.

Egyes esetekben célszerű lenne egy egész tüdőt kivenni. A beteg rossz egészségi állapota azonban ezt nem teszi lehetővé. Ezután a sebész annyit távolít el, amennyi szükséges, de a lehető legkevesebbet.

Sajnos sok betegnél már nincs kilátás a tüdőrákot sebészeti beavatkozásra: a daganat már a diagnózis idején túl előrehaladott. Más betegeknél a daganat elvileg operálható lenne. A beteg tüdőfunkciója azonban annyira rossz, hogy nem tolerálja, ha a tüdő egy részét eltávolítják. Az előkészületekben ezért az orvosok speciális vizsgálatokkal ellenőrzik, hogy a műtét megfelelő-e egy beteg számára.

Tüdőrák: kemoterápia

Sok más ráktípushoz hasonlóan a tüdőrák is kezelhető kemoterápiával. A beteg olyan gyógyszereket kap, amelyek gátolják a gyorsan növekvő sejtek, például a rákos sejtek osztódását. Ez gátolhatja a tumor növekedését. Ezeket a szereket kemoterápiás szereknek vagy citosztatikumoknak nevezik.

A kemoterápia önmagában nem elegendő a tüdőrák gyógyításához. Ezért általában más kezelésekkel kombinálva alkalmazzák. Például adható műtét előtt a daganat méretének csökkentésére (neoadjuváns kemoterápia). A sebésznek ezután kevesebb szövetet kell kivágnia.

Más esetekben a kemoterápiát műtét után adják: célja a szervezetben még jelen lévő rákos sejtek elpusztítása (adjuváns kemoterápia).

A kemoterápia hatásának ellenőrzésére a beteget rendszeresen számítógépes tomográfia (CT) segítségével ellenőrizzük. Ily módon az orvos láthatja, hogy szükség lehet-e a kemoterápia módosítására. Például növelheti a hatóanyag adagját, vagy más citosztatikus gyógyszert írhat fel.

Tüdőrák: sugárzás

A tüdőrák kezelésének másik megközelítése a sugárzás. A tüdőrákos betegek általában egy másik kezelési forma mellett sugárterápiát is kapnak. A kemoterápiához hasonlóan a sugárkezelés is adható például műtét előtt vagy után. Gyakran használják a kemoterápia mellett is. Ezt radiokemoterápiának hívják.

Egyes tüdőrákos betegek az úgynevezett profilaktikus koponyabesugárzást is kapják. Ez azt jelenti, hogy a koponyát elővigyázatosságból besugározzák, hogy megakadályozzák az agyi áttétek kialakulását.

A tüdőrák új terápiás megközelítései

A tudósok néhány éve kutatják a (tüdő)rákterápia új módszereit:

Egy másik újdonság az immunterápia. Itt olyan gyógyszereket adnak be, amelyek segítik az immunrendszert a rák elleni küzdelemben. A célzott terápiákhoz hasonlóan azonban ez sem működik minden betegnél. Erről a témáról bővebben a rák immunterápiája című cikkben olvashat.

Ezen új terápiák közül néhányat már jóváhagytak az előrehaladott stádiumú nem-kissejtes tüdőrák kezelésére. Kissejtes bronchiális karcinómában eddig csak egy immunterápiás gyógyszerre van jóváhagyás. Más új terápiás megközelítéseket még mindig tesztelnek.

Egyéb kezelési intézkedések

A fenti terápiák közvetlenül az elsődleges daganatot és az esetleges tüdőrák-metasztázisokat célozzák. A betegség előrehaladtával azonban különféle tünetek és szövődmények léphetnek fel, amelyeket szintén kezelni kell.

  • Folyadék a tüdő és a mellhártya között (pleurális folyadékgyülem): kanülön keresztül szívják fel (pleurális punkció). Ha az effúzió visszafolyik, egy kis csövet lehet behelyezni a tüdő és a mellhártya közé a folyadék elvezetésére. Hosszabb ideig marad a szervezetben (mellkasi elvezetés).
  • Vérzés a hörgőkben: Az ilyen daganatos vérzés megállítható például a kérdéses ér specifikus lezárásával, például bronchoszkópia során.
  • Daganatos fájdalom: Az előrehaladott tüdőrák súlyos fájdalmat okozhat. A páciens ezután megfelelő fájdalomterápiát kap, például fájdalomcsillapítót tabletta vagy injekció formájában. Fájdalmas csontáttétek esetén a sugárzás enyhülést jelenthet.
  • Légszomj: Ez gyógyszeres kezeléssel és oxigén adagolásával enyhíthető. A speciális légzéstechnikák és a beteg helyes pozicionálása is segítséget jelent.
  • Súlyos fogyás: Az érintett betegek mesterséges táplálására lehet szükség.
  • A kemoterápia mellékhatásai, például hányinger és vérszegénység: Ezek megfelelő gyógyszerekkel kezelhetők.

A testi panaszok kezelése mellett nagyon fontos az is, hogy a beteg jó lelki gondozásban részesüljön. Pszichológusok, szociális szolgálatok és önsegítő csoportok segítenek a betegség kezelésében. Ez javítja a beteg életminőségét. A hozzátartozókat is be lehet és kell belefoglalni a terápiás koncepciókba.

Kissejtes bronchiális karcinóma

A tüdőrák kezelését befolyásolja, hogy milyen típusú daganatról van szó. Attól függően, hogy a tüdőszövet mely sejtjei válnak rákos sejtekké, az orvosok a tüdőrák két fő csoportját különböztetik meg: az egyik a kissejtes tüdőrák (SCLC).

A legfontosabb kezelési módszer a kemoterápia. Egyes betegek sugárkezelést vagy immunterápiát is kapnak. Ha a daganat még mindig nagyon kicsi, a műtét is hasznos lehet.

A tüdőrák e formájának kialakulásáról, kezeléséről és prognózisáról az SCLC: Small Cell Lung Cancer című cikkben olvashat bővebben.

Nem kissejtes tüdőrák

A nem kissejtes tüdőrák a tüdőrák leggyakoribb formája. Gyakran NSCLC-nek ("nem kissejtes tüdőrák") rövidítik. Szigorúan véve a „nem kissejtes tüdőrák” kifejezés különféle daganatokat takar. Ide tartozik az adenokarcinóma és a laphámsejtes karcinóma.

Az alábbiak minden nem-kissejtes tüdőkarcinómára érvényesek: lassabban nőnek, mint a kissejtes tüdőrák, és csak később képeznek áttétet. Másrészt nem reagálnak olyan jól a kemoterápiára.

A választandó kezelés tehát lehetőség szerint a műtét: a sebész megpróbálja teljesen eltávolítani a daganatot. Előrehaladottabb szakaszokban általában a sugárterápiát és/vagy a kemoterápiát választják (a műtét mellett vagy annak alternatívájaként). Egyes betegeknél új terápiás megközelítések (célzott terápiák, immunterápia) is szóba jöhetnek.

Tüdőrák: okok és kockázati tényezők

A tüdőrák akkor alakul ki, amikor – valószínűleg genetikai változás miatt – a hörgőrendszer sejtjei ellenőrizhetetlenül növekedni kezdenek. Az orvosok a tüdő nagy és kis légutait (hörgőket és hörgőket) hörgőrendszernek nevezik. A tüdőrák orvosi elnevezése ezért a bronchiális karcinóma. A „carcinoma” szó egy rosszindulatú daganatot jelent, amely úgynevezett hámsejtekből áll. Ezek alkotják a légutakat bélelő fedőszövetet.

Az ellenőrizetlenül növekvő sejtek nagyon gyorsan szaporodnak. Ennek során egyre inkább kiszorítják az egészséges tüdőszövetet. Ezenkívül a rákos sejtek vér- és nyirokcsatornákon keresztül terjedhetnek, és máshol leánydaganatot képezhetnek. Az ilyen metasztázisokat tüdőrák áttéteknek nevezik.

A tüdőrák áttéteket nem szabad összetéveszteni a tüdőmetasztázisokkal: ezek a tüdőben lévő leánydaganatok, amelyek a test más részének rákos daganataiból származnak. Például a vastagbélrák és a vesesejtes rák gyakran okoz tüdőáttéteket.

A tüdőrák kialakulásához vezető genetikai változások egészen véletlenül a normál sejtosztódás részeként (nyilvánvaló kiváltó ok nélkül) vagy kockázati tényezők által kiválthatók.

Dohányzás: A legfontosabb kockázati tényező

  • minél tovább dohányzik valaki
  • a korábbi elkezdett dohányozni
  • minél többet dohányzik az ember
  • minél többet dohányzik az ember passzívan

A passzív dohányzás is növeli a tüdőrák kockázatát!

Jelenleg az orvosok azt feltételezik, hogy ezen tényezők közül a dohányzás időtartama növeli leginkább a tüdőrák kockázatát.

Ugyanakkor a dohányfogyasztás mértéke is nagy szerepet játszik: az orvosok a beteg korábbi cigarettafogyasztását csomagév egységekben mérik. Ha valaki egy éven keresztül minden nap elszív egy doboz cigarettát, az „egy doboz évnek” számít. Ha valaki tíz éven keresztül napi egy csomagot, vagy öt évig napi két csomagot szív el, az tíz csomagévnek számít. Minél több csomagév, annál nagyobb a tüdőrák kockázata.

Az elszívott cigaretták száma mellett a dohányzás típusa is szerepet játszik: minél több füstöt szív be, annál rosszabb a tüdeje. A cigaretta típusa is befolyással van a tüdőrák kockázatára: az erős vagy akár a filter nélküli cigaretták különösen károsak.

Tehát, hogy megvédje magát a tüdőráktól, abba kell hagynia a dohányzást! Ekkor a tüdő is felépülhet, és minél korábban hagyja abba a dohányzást (azaz minél rövidebb a dohányzási pályafutása), annál jobb. Ezután ismét csökken a tüdőrák kockázata.