Az idegvezetés az idegrostok azon képessége, hogy a bioelektromos impulzusokat meghatározott sebességgel továbbítsák a vezetés mindkét irányába. A vezetés akciópotenciálokon keresztül megy végbe a megváltó ingerületvezetésben. Olyan betegségekben, mint polyneuropathia, az idegvezetés károsodott.
Mi az idegvezetés?
Az idegvezetés az idegrostok azon képessége, hogy a bioelektromos impulzusokat meghatározott sebességgel továbbítsák a vezetés mindkét irányába. Az idegrostok képesek bioelektromos impulzusokat vezetni az egész testben. Fizikailag mindegyik idegszál szigetelőből áll mielinhüvely és vezetőképes tömeg ezen a hüvelyen belül. Jelátvitel a idegrendszer a bioelektromos feszültségként továbbadódó akciós potenciálok átadásán keresztül fordulnak elő. Mivel azonban a feszültségromlás gyorsan zajlik az idegrostok mentén, az impulzusok a idegrendszer csak rövid távolságokon szállítják tényleges bioelektromos feszültségként. Ezenkívül a feszültségfüggő ioncsatornák ezért az idegrostok membránjaiban helyezkednek el. Az idegrostok ezen csatornái kiegészítő módon szolgálják a feszültségpotenciálokat az egyén mentén idegek. Az ioncsatornák nélkül az idegvezetés sokkal kevésbé lenne hirtelen. Az idegvezetési csatornák sebessége ma mérhető. Ebben az összefüggésben mi beszél az idegvezetési sebességről, amely emlősökben egyenértékű egy és 100 m / s között. Ez az idegvezetési sebesség a hőmérséklettől függ, mert a molekulaszerkezetek részt vesznek az idegvezetésben.
Funkció és feladat
Amikor bizonyos idegek irritáltak, ez az irritáció továbbterjedhet az idegvezetésnek köszönhetően. Például mikor idegek a végtagokban irritált, ez az impulzus a két irányba terjed idegszál, megváltoztatva a test feszültségmezőjét. Az impulzust továbbítja a agy, ahol átjut a tudatba. Középről az izmokba küldött motoros impulzusok idegrendszer is csak idegvezetés miatt érik el céljukat. Ennek keretein belül az idegvezetési sebesség határozza meg, hogy az impulzus mennyi idő alatt terjed tovább és végül eléri a célját. Az axonok mielinrétege elektromos szigetelésként szolgál, és rendkívüli erősítést ér el a vezetett jelben. Csak a nyílt részeken idegszál az impulzust fel kell erősíteni. Ezért ezeken a helyeken ioncsatornák vannak elhelyezve, hogy a jel elég erős legyen a következő idegrost membránjának depolarizálásához és egy akciós potenciál ott is. Ez a rendszer más néven üdvös gerjesztés. Egy idegrostnál kezdetben nyugalmi membránpotenciál van. Van tehát potenciális különbség az extracelluláris és intracelluláris terek között, de nincs potenciális különbség a axon. Amikor a nyugalmi potenciálban lévő idegrostot egy impulzus éri el, amely depolarizálja a küszöbpotenciálon, ez a feszültség megnyitja a rost feszültségfüggő Na + csatornáit. Na + ionok tehát az extracelluláris térből az idegrost intracelluláris terébe áramlanak. A plazmamembrán depolarizálódik, és a pozitív töltések többlete van jelen a környező környezettel összehasonlítva. Ily módon elektromos mező jön létre. Ennek eredményeként potenciális különbség lép fel a axon. Így töltéseltolódások következnek be, amelyek pozitívan befolyásolják a következő idegrost membránpotenciálját. A perifériás idegrendszer akciópotenciáljainak továbbadása mellett a központi idegrendszerben az impulzusok továbbadása is a leírt folyamatokon keresztül történik.
Betegségek és rendellenességek
Ha a perifériás ideg jelmez és ezáltal az egyes idegcsatornák idegvezetése károsodik, akkor zsibbadás, sőt motoros károsodás is előfordulhat. Az idegtraktusok károsodása az ideg vezetőképességének lassulásaként nyilvánul meg. Az egyik legismertebb betegség ebben az összefüggésben az polyneuropathia. Információ a agy és az agyból a testbe csak lassan, egyáltalán nem vagy legalábbis hiányosan kerül továbbításra polineuropátiák. Ennek oka a sérült idegpályák, amelyek gátolják az információáramlást. Ennek a jelenségnek különféle okai vannak. Alapvetően az orvostudomány különbséget tesz a szerzett és a veleszületett között polineuropátiák.A betegség megszerzett formái oka lehet például a méreganyagok vagy gyulladás és káros anyagcsere-termékek. A veleszületett változatok viszont genetikailag meghatározottak. Magas alkohol a fogyasztás és a helytelen táplálkozás a megszerzettek leggyakoribb kiváltó oka polyneuropathia. Mindkét vér cukor és a bomlásából származó anyagcsere-termékek alkohol megtámadja az idegrendszert és károsíthatja azt. Azonban olyan fertőzések, mint lepra is társítható polineuropátiák. Egyes polineuropátiás fertőzéseknél a kórokozó még nem is fedezhető fel. Ez a helyzet például a Guillain-Barré-szindrómával. Ebben a betegségben hirtelen gyulladásos változások vannak a perifériás idegrendszerben, amelyek általában a gerincvelő. Még a polyneuropathiánál is gyakoribb carpalis alagút szindróma, amely általában a medián ideg a carpus. A fent említett betegségektől meg kell különböztetni a központi idegrendszer demielinizáló betegségeit, amelyek az átkapcsoló központokban, például a agy. Ezen betegségek közül az egyik legismertebb a degeneratív betegség sclerosis multiplex. A neuropátiák, például az akut motoros axonális neuropathia is ebbe a kategóriába tartoznak.
