Rövid áttekintés
- Leírás: ritka genetikai rendellenesség, amely többé-kevésbé kifejezett csonttörékenységgel jár
- Típusok: négy fő típus, amelyek elsősorban súlyosságban különböznek egymástól. A 2-es típus a legsúlyosabb lefolyású.
- Várható élettartam: A betegség típusától függ. Egyes érintettek az anyaméhben halnak meg, másoknak normális várható élettartamuk van.
- Tünetek: Gyakori csonttörések, csontok deformációja, gyakran kék szemgolyó, halláscsökkenés, alacsony termet.
- Ok: Genetikai hibák, amelyek általában befolyásolják a kollagén (a csont- és kötőszövet alkotóeleme) képződését.
- Diagnózis: anamnézis felvétel, radiológiai vizsgálatok (pl. röntgen), genetikai vizsgálatok
- Kezelés: személyre szabott terápia fizioterápiával, ortopédiai intézkedésekkel, műtéttel, gyógyszeres kezeléssel
Mi a törékeny csontbetegség?
A törékeny csontbetegség (osteogenesis imperfecta vagy röviden OI) veleszületett genetikai betegség. Az érintettek túlnyomó többségénél a kollagéntermelés zavart szenved. Ez a csontok és kötőszövetek fontos szerkezeti fehérje (például inak, szalagok, sclera = a „fehér” a szemben).
A csontok azonban minden esetben a normálisnál könnyebben törnek. Ezenkívül az érintettek általában kék szemgolyóval rendelkeznek, és gyakran hallássérültek.
Egyedi esetekben a pontos tünetek a betegség típusától és súlyosságától függenek. Ugyanez vonatkozik a várható élettartamra is: néhány törékeny csontbetegségben szenvedő gyermek születése körül meghal, míg mások normális élettartammal rendelkeznek.
A törékeny csontbetegségre még nincs gyógymód. A megfelelő kezeléssel azonban enyhülhetnek a tünetek, és javítható az érintettek életminősége.
A törékeny csontbetegség: típusai
Klasszikusan a szakértők az osteogenesis imperfecta négy fő típusát különböztetik meg. Ez a besorolás (Sillence, 1979 szerint) a klinikai megjelenésen és a radiológiai leleteken (például testalkat, csontdeformitások stb.) alapul. Később kiderült, hogy ez a négy fő típus az I. típusú kollagén tervrajzát tartalmazó két gén egyikében bekövetkezett változásoknak (mutációknak) köszönhető.
Osteogenesis imperfecta 1. típusú
Az 1-es típusú törékeny csontbetegség enyhe. Az érintett egyének gyakran csak kék sclera-val rendelkeznek (a „fehérek” a szemekben).
Az esetek körülbelül felében halláskárosodás is jelen van. Ritkán a fogak képződése zavart az üvegtest-csontbetegség ilyen formájában. Az érintett egyénekben kevés vagy csekély csontdeformitás (deformitás) is előfordul. A testalkat normális.
Osteogenesis imperfecta 2. típusú
A 2-es típusú törékeny csontbetegség a legsúlyosabb lefolyású. Az érintett gyermekek röviddel a születés előtt, alatt vagy röviddel azután halnak meg (perinatális).
A betegség e formájára jellemző a már az anyaméhben előforduló csonttörés, deformálódott, valamint megrövidült csontozat (és így alacsony termet). Ezenkívül az érintett egyének kékes sclera-ja van.
Osteogenesis imperfecta 3. típusú
A 3-as típusú törékeny csontbetegség súlyos lefolyású. Az érintett egyének csontjai már születéskor deformálódnak, és a deformitások tovább haladnak. Jellemzően súlyos gerincferdülés és alacsony termet, valamint nagyon sok csonttörés figyelhető meg.
Osteogenesis imperfecta 4. típusú
A 4-es típusú törékeny csontbetegség enyhe vagy közepesen súlyos. Az érintett egyének enyhe vagy közepes fokú csontdeformitása és magas a törések aránya. Általában alacsony termetűek, bár az alacsony termet súlyossága változó. A sclera születéskor enyhén kékes színű lehet, de az életkorral kivilágosodnak. Néha a betegség halláskárosodással jár.
Üveges csontbetegség: várható élettartam és a betegség lefolyása
A törékeny csontbetegségben szenvedők várható élettartama a betegség típusától és súlyosságától függ. Az osteogenesis imperfecta bizonyos típusai nem korlátozzák a várható élettartamot. Másrészt vannak olyan formák is, amelyekben az érintett babák az anyaméhben vagy röviddel a születés után meghalnak.
Csak nagyon korlátozott mértékben lehet megjósolni, hogy a törékeny csontbetegség hogyan fog előrehaladni az egyes érintett személyekben. A legsúlyosabb tünetek általában a pubertás és a növekedési szakaszban jelentkeznek. Felnőttkorban a betegség bizonyos formáiban szenvedő betegek nagyrészt „normális” életet élhetnek.
Törékeny csontbetegség és terhesség
Az osteogenesis imperfecta önmagában nem befolyásolja a termékenységet. A törékeny csontbetegségben szenvedő nők esetleges terhességének kérdését azonban egyénileg kell megválaszolni. Fontos, hogy a csontok szerkezete, különösen a medencében, elég stabil legyen ahhoz, hogy egy gyermeket kihordjon.
Törékeny csontbetegség: tünetek
A törékeny csontbetegség tünetei a betegség típusától és súlyosságától függően változnak.
Csonttörések: általában a csonttörések (törések) szinte mindig fürtökben fordulnak elő, különösen gyermekkorban. Mivel a csontok általában sokkal könnyebben törnek, mint az osteogenesis imperfecta nélküli embereknél, még kis mennyiségű erő is gyakran elegendő a töréshez.
Csontdeformitások: A hosszú, hosszú csontok deformálódhatnak a törékeny csontbetegségben. Ez elsősorban a végtagokat, azaz a lábakat és a karokat érinti. Ezeket le is lehet rövidíteni. Ezért a törékeny csontbetegségben szenvedő emberek gyakran alacsonyak vagy akár kis termetűek.
Halláskárosodás: A törékeny csontbetegséget gyakran halláskárosodás is kíséri.
Sérvek és izomfájdalom: A gyengébb kötőszövet miatt a törékeny csontbetegségben szenvedők gyakran hajlamosak a sérvekre.
Az ízületek gyakran túlnyúlnak és mozgékonyabbak a normálisnál, ami elősegíti az izomfájdalmat.
Belső szervekre gyakorolt hatások: esetenként az üvegtest csontbetegsége a tüdő vagy a szív kötőszövetét is érinti. Ez utóbbi esetben azt jelentheti, hogy a szívbillentyűk nem záródnak megfelelően. Ez befolyásolja a szervezet vérellátását. Az érintett emberek kedvetlennek és fáradtnak érzik magukat. Teljesítményük csökken.
Törékeny csontbetegség: Oka
A törékeny csontbetegség genetikai rendellenesség. Ez a csontanyagcsere (képződés és lebontás) szempontjából fontos gének kóros elváltozásaiból (mutációkból) ered.
Az osteogenesis imperfecta eseteinek túlnyomó többségében a COL1A1 és COL1A2 gének érintettek. Ezek tartalmazzák az 1-es típusú kollagén tervrajzát. A génváltozások hatására a szervezet hibás formában vagy elégtelen mennyiségben termeli a csontok és kötőszövetek számára fontos szerkezeti fehérjét.
Más esetekben a betegség hátterében a csontképző sejtek – úgynevezett oszteoblasztok – fejlődésében (differenciálódásában) vagy a csont mineralizációjában részt vevő gének hibái állnak.
Hogyan öröklődik a törékeny csontbetegség
A törékeny csontbetegségben szenvedők örökölhetik a mögöttes genetikai hibát utódaikra.
Autoszomális domináns öröklődés
A legtöbb esetben ez egy autoszomális domináns öröklődés. Az autoszomális azt jelenti, hogy a mögöttes genetikai hiba az egyik autoszómán található. Ez a név minden olyan kromoszómát, amely nem nemi kromoszóma.
Domináns jelentése: Elegendő, ha az egyik szülő hordozza a felelős genetikai hibát, és továbbadja a gyermeknek (ez a kockázat 50 százalék), hogy a gyermek is törékeny csontbetegséggel szülessen. Ez a helyzet a betegség fő típusainál (a két 1-es típusú kollagén gén mutációival).
Egy ilyen autoszomális domináns genetikai hiba az egyik szülőtől is örökölhető genetikai mozaikkal. Ezt a kifejezést akkor használják, ha egy személy nem minden csírasejtje és/vagy szomatikus sejtje rendelkezik azonos genetikai összetétellel.
Ha azonban a genetikai hibával rendelkező hímivarsejt vagy petesejt közül az egyik terhességhez vezet, a gyermekben kialakulhat a teljes betegség – esetenként akár halálos kimenetelű is.
Autoszomális recesszív öröklés
A rideg csontbetegség kevésbé gyakori formái általában autoszomális recesszív módon öröklődnek. A gyermeknek ezután mindkét szülőjétől örökölnie kell az autoszómán található mutált gént, hogy törékeny csontbetegséggel szülessen. Ennek 25 százalék az esélye.
Ha csak az egyik szülő adja tovább a mutációt, de a második szülő ennek a génnek egy egészséges változatát adja tovább, a betegség nem tör ki a gyermekben.
X-hez kötött öröklődés
Néhány évvel ezelőtt a tudósok először fedezték fel a törékeny csontbetegség egy (ritka) formáját, amely örökletes X-hez kötött:
A kiváltó génhiba itt a női nemi kromoszómán (X kromoszómán) található. Recesszíven öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a fiúkat általában súlyosabban érinti a törékeny csontbetegség ezen formája, mivel csak egy X-kromoszómájuk van.
A törékeny csontbetegség új kezdete
Még azoknak a szülőknek is lehet ilyen genetikai rendellenességben szenvedő gyermekük, akiknek nincs törékeny csontbetegségük. A mögöttes génmutáció ezután újonnan (spontán módon) a fogantatáskor vagy a fogantatás körül keletkezett.
Gyakran ez a helyzet a törékeny csontbetegségek fő típusainál, amelyeket az 1-es típusú kollagén génjeinek mutációi okoznak.
Törékeny csontbetegség: vizsgálatok és diagnózis
Az orvosok elsősorban a klinikai kép alapján diagnosztizálják a törékeny csontbetegséget. Ez azt jelenti, hogy az osteogenesis imperfecta diagnosztizálásához döntő jelentőségű a páciens jellegzetes tünetcsoportja.
Kórtörténet
Ezért nagyon fontos az orvosok számára, hogy a beteg anamnézisét felvegyék a pácienssel vagy szüleivel való első interjú során. Az orvos különösen a gyakori csonttörésekre és a családon belüli hasonló eseményekre kérdez rá.
Képalkotó eljárások
A betegség típusától függően az orvosok ultrahangos vizsgálatokkal kimutathatják a meg nem született csecsemők törékeny csontbetegségét az anyaméhben.
Genetikai tesztelés
Ezenkívül az orvosok gyakran végeznek genetikai vizsgálatot a diagnózis megerősítésére. A vérmintákat különösen az érintett egyének genetikai anyagának elemzésére használják. Nemcsak magát a törékeny csontbetegséget lehet megbízhatóan meghatározni, hanem az osteogenesis imperfecta típusát is. Ugyanakkor a tünetek kiváltó okaként más lehetséges betegségek kizárhatók.
Annak ismerete, hogy a betegség milyen formáról van szó, különösen fontos a későbbi terhességeknél. Ennek az az oka, hogy az orvosok ezután felmérhetik a kiújulás és a további öröklődés kockázatát.
A genetikai vizsgálat azonban nem teszi lehetővé, hogy megbízható állítást adjunk az érintett személy életképességéről és életminőségéről.
Törékeny csontbetegség: kezelés
Ez különböző intézkedések kombinálásával érhető el. A terápiás terv ezért különböző építőelemekből áll, és egyedileg az érintett személyre szabott.
Ideális esetben a törékeny csontbetegségek kezelését egy multidiszciplináris csapat (ortopédusok, sebészek, fizioterapeuták stb.) végzi egy erre szakosodott központban.
Fizikoterápia
A törékeny csontbetegség terápiájának nagyon fontos összetevője a rendszeres fizioterápia. Célja az izmok, inak, szalagok és csontok erősítése, valamint az esetleges csontdeformitások korrigálása. Ennek egyrészt a csonttörések megelőzése, másrészt a mobilitás javítása a célja – az érintettek a lehető legfüggetlenebbül tudják megoldani mindennapjaikat.
A fizioterápia a műtétek után is elengedhetetlen (lásd alább), a rehabilitációs folyamat részeként. A mozgástól való félelem (és ezáltal a további csonttörések) csökkentéséről és új mozgásminták kipróbálásáról szól. Ez a mobilitás javítása mellett az érintettek életminőségét is javíthatja.
Sebészeti-ortopédiai terápia
Néha azonban műtétre van szükség, például elmozdult törés esetén. Hasonlóképpen, a kifejezett csontdeformitások (pl. súlyos gerincferdülés) általában sebészeti kezelést igényelnek.
Például egy teleszkópos szöget be lehet illeszteni hosszú csőszerű csontokba (pl. combcsontba) – akár törés utáni csont stabilizálására, akár súlyos deformitás kiegyenesítésére. A teleszkópos köröm a csonttal együtt tud nőni, így nem akadályozza a gyermek csontjainak növekedését.
Gyógyszer
Közepes vagy súlyos rideg csontbetegség esetén az érintettek gyakran úgynevezett biszfoszfonátokat kapnak. Ezek a gyógyszerek növelik a csonttömeget és a csont szilárdságát. Ez csökkenti a csontok törésének valószínűségét.
A biszfoszfonátok mellett más gyógyszereket is gyakran használnak az osteogenesis imperfecta-ban. Ide tartoznak a kalciumot és D-vitamint tartalmazó készítmények. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a csontok mineralizációjához. A hiány tehát súlyosbíthatja a törékeny csontbetegségben a csökkent csontsűrűséget (osteopeniát).
Ezért a kalcium- és D-vitamin-kiegészítők adása tanácsos, ha a betegek ilyen hiányban szenvednek, vagy fennáll ennek a veszélye (pl. mert mozgáskorlátozottak, és túl kevés időt töltenek a szabadban ahhoz, hogy a napfény hatására elegendő D-vitamint termeljenek).
A D-vitamin túladagolását minden áron el kell kerülni! Ennek az az oka, hogy a kalcium ekkor egyre inkább kioldódik a csontokból. Ráadásul a D-vitamin túladagolása többek között a veséket is károsíthatja.
További terápiák kutatása
A tudósok további kezelési lehetőségeket kutatnak az osteogenesis imperfectában szenvedő betegek számára.
