Növekvő ágyéki véna: felépítése, működése és betegségei

Az emelkedő ágyéki ér felmenő vér a gerinc mellett futó edény. A test jobb felében az azygókba áramlik ér, míg a bal oldalon a hemiazygos vénába áramlik. Az emelkedő ágyéki ér alacsonyabb eseteknél megkerülő utat biztosíthat vena cava embólia.

Mi az emelkedő ágyéki véna?

Az emelkedő ágyéki véna a vér a szisztémás ér keringés. A véna oxigénhiányt hordoz vér felé szív, ahonnan a test a vért pumpálja a pulmonális keringés. Ott a vörösvértestek (vörösvértesteket) felvesz oxigén és szétosztja a szervezet különféle szerveiben és szöveteiben. A felemelkedő ágyéki véna a test mindkét felében előfordul. Az anatómia különbséget tesz a vena lumbalis ascendens dextra (jobb) és a vena lumbalis ascendens sinistra (bal) között. Mivel az emberi test nem teljesen szimmetrikus és a szív a legtöbb egyénnél balra tolódik, a két vér hajók kövesse egy kicsit más irányt.

Anatómia és felépítés

Mind a jobb, mind a bal oldalon az emelkedő ágyéki véna az ágyéki izom (psoas major és psoas minor izmok) alatt halad át. Ott még a bordás folyamatok előtt, az ágyéki csigolyák szintjén fut. A vena lumbalis ascendens ezáltal keresztezi a regio lumbalis-t a iliac címer és a legalacsonyabb borda. A test jobb oldalán a vena lumbalis ascendens beáramlik a vena azygosba, amely a mellkasi gerinc régiójában fut. Az ágyéki hasadékon (pars lumbalis diaphragmatis) keresztül az azygos véna áthalad a diafragma és belép a felettesbe vena cava. Ezt megelőzően számos más véna áramlik az azigos vénába, beleértve a hemiazygos vénát is. Ez a test bal oldalán keletkezik, és a bal emelkedő ágyéki vénából is vért kap. A felettestől vena cava, a vér bejut a jobb pitvar. Az emelkedő ágyéki vénának van egy fal, amely keresztmetszetben három rétegből áll. A legbelső vénafal a tunica interna, amelynek van egy endothelsejt-rétege. Ezek sorakoznak a belső térben véredény. A tunica interna magában foglalja a vénás szelepeket is. E felett található a tunica táptalaj, amelynek simaizomrétege van. A tunica externa az érfal külső rétegét képezi, és tunica adventitia néven is ismert.

Funkció és feladatok

A felemelkedő ágyéki véna kapcsolódik az ágyéki vénákhoz. Normális esetben az ágyéki gerincben kezdődő alsó vena cava-ba engednek át diafragma, és belefolyik a jobb pitvar a sinus venarum cavarumon keresztül. Az emelkedő ágyéki véna oxigéntelen vért szállít. Az emberi testben a vörös folyadék zárt körzetben mozog. Ezért nagy jelentősége van a vér megfelelő elvezetésének. Amint a felemelkedő ágyéki véna felemelkedik a testben, a vért a gravitációval szemben felfelé kell szállítania. Ebben segít egy vékony izomréteg, amely a véna falán helyezkedik el. A vénás szelepek kinyúlnak a véredény, megakadályozva a vér visszaáramlását. Vérnyomás egy vénában viszonylag alacsony, jellemzően 0-15 Hgmm. Összehasonlításképpen: az artériák átlaggal rendelkeznek vérnyomás 70-120 Hgmm egészséges emberekben. E különbség miatt az orvostudomány az alacsony nyomású rendszerre is utal. Ez a része a szív-és érrendszer magában foglalja az emelkedő ágyéki vénát és az összes többi vénát, valamint a szív, a pulmonális keringés és a bírság hajszálcsöves ágy. Az alacsony nyomású rendszer a vér tárolására szolgál. Az hajók szabadítson fel több vért, amikor a kötet összesen keringés csökken. Ez például akkor fordul elő, amikor sérülés miatt elveszik a vér. Amint a szervezetben elegendő vér van kötet ismét feltölti az alacsony nyomású rendszert, amíg ismét a vér mintegy 85% -át elraktározza benne.

Betegségek

A felmenő ágyéki véna egyrészt kapcsolódik az ágyéki vénához, a külső iliacus vénához és az iliolumbalis vénához, másrészt a vena cava felső részéhez. Ennek eredményeként hozzájárulhat a fedezethez keringés hogy megkerüli az alsó vena cava-t. Ebben az esetben az orvostudomány egy cavocaval anastomosisról is beszél, ahol az „anastomosis” összefüggésre, a „cavocaval” pedig a vena cava-ra utal. Az ilyen bypass keringés akkor releváns, ha az alsó vena cava véráramlása már nem garantált, különösen a szűkület eseménye vagy okklúzió az véredény. A klinikai jelenség más néven embólia és ennek oka lehet különféle okok. A trombus alvadt vérből áll vérlemezkék amelyek összetapadnak az edényben. A vérkomponensek lerakódhatnak például a vénás szelepeken vagy a vénafal kiemelkedéseiben. Testmozgás hiánya, dohányzás, egy egészségtelen diéta és egyéb kockázati tényezők elősegítik a trombus kialakulását. Ha egy ilyen vérrög leválik, később megrekedhet egy kisebb erben vagy ékelődhet. A vénák másik lehetséges oka okklúzió gáz embólia, amelyben a gázok felszabadulnak a vérből és akadályozzák a véráramlást. Az embólia egyéb formái közé tartoznak az idegen testek és a test saját szövetei, amelyek például sérülés esetén bejuthatnak a vénába. A daganatok a véráramlást is korlátozhatják. Az emelkedő ágyéki vénát a hátsó sérülések is közvetlenül károsíthatják. Ezenkívül más vénás betegségek, mint pl gyulladás (érhártyagyulladás) alapvetően lehetségesek.