Bevezetés
A szédülés olyan tünet, amely a lakosság nagy részét életében legalább egyszer érinti. A szédülés azonban csak átmeneti jelenség lehet. Ez azonban állandó betegségértéket is képviselhet, és súlyosan korlátozhatja az érintett személyeket. A egyensúly egyensúlyi szervünk irányítja, de az egész testben lévő rendszerek befolyásolják az egyensúly érzése. E bonyolult interakció miatt gyakran előfordul, hogy valaki szédülésben szenved, de nem lehet diagnózist találni.
Miért van szédülés diagnózis nélkül?
A szédülés rendkívül összetett tünet, amelynek sokféle oka lehet. Gyakran a szédülést nem egy adott betegség okozza. Az ok inkább a agy, az idegrostok és a szerve egyensúly.
Ezenkívül a szédülést gyakran befolyásolja a szív-és érrendszer. Ez függhet a vér és a test, valamint az elektrolit egyensúly. Az egyensúly bonyolult összetétele és a nélkül való jólét érzése miatt szédülés, a szédülés gyakran minden konkrét megállapítás nélkül jelentkezik.
A szédülés kialakulásában nem ritkán a pszichés megterhelés vagy a stressz is nagy szerepet játszik. Valószínűleg ennek is számos oka van szédülés amelyeket még nem kutattak és fedeztek fel. Mivel az érintett személyeket nehéz ismeretlen betegségek szempontjából megvizsgálni, ebben az esetben nem lehet diagnosztizálni.
Ezért az ilyen típusú vizsgálatoknál nem találhatók megállapítások szédülés. A szédülés kialakulásában gyakran szerepet játszanak a pszichológiai okok. Gyakran nem a pszichológiai okok, például a stressz jelentik a szédülés egyedüli okát.
Például problémák jelentkezhetnek a hormon- és elektrolit-egyensúlyban, és az idegrostok is károsodhatnak. Alkalmanként ezek a test egyensúlyhiányai annyira kicsiek, hogy a diagnosztikában nem találhatók meg, de a tényleges ok ezekben az esetekben még mindig fizikai. Különös figyelmet kell fordítani a pszichére, különösen a szédülés akut szakaszában. Az, hogy a psziché váltja-e ki, vagy a pszichológiai stressz a szédülés következménye, személyenként és betegségenként nagyon eltérő.
