A szemhéj a zárási reflex egy úgynevezett poliszinaptikus idegen reflex, amely a szem védelmét szolgálja az idegen test expozíciójától és kiszáradás. A reflexet tapintási, vizuális vagy hallási ingerek válthatják ki; az ijedtség a reflexet is aktiválhatja. Mindig mindkét szemre hatással van, még csak egyetlen szemnél jelentkező tapintási vagy optikai ingerek esetén is.
Mi a szemhéjzárási reflex?
A szemhéj a zárási reflex egy úgynevezett poliszinaptikus idegen reflex, amely a szem védelmét szolgálja az idegen test expozíciójától és kiszáradás Az szemhéj a bezárási reflexet, amely a szem közvetlen védelmét szolgálja az idegen test behatolása ellen (pl. rovarok vagy a szél által kiszorított részecskék), a szaruhártyán vagy a közvetlen szemkörnyéken tapintható ingerek váltják ki. A reflex azonban erős fény ingerekkel is aktiválható. Ebben az esetben elsősorban a retina és a benne lévő fotoreceptorok (rudak és kúpok) védelmére szolgál a túlzott fénybeesés okozta károsodások ellen. Ha a reflexet akusztikus ingerek váltják ki, például hangos durranás vagy ijedési helyzet, ez egyfajta profilaktikus szemvédelmet jelent. Az önkéntelen, rendszeresen visszatérő szemhéjzárás, amely külső inger nélkül jelentkezik és védi a szem kiszáradását, szintén része a reflexnek. A szemhéj bezáródási reflexe úgynevezett idegen reflex, mert nem az érintett szervtől származik, hanem azért, mert a cselekvő szerv egy másik. Idegrendszeri szinaptikus áramkörnek kell lennie az érintett szerv és a test cselekvő része közötti kapcsolat létrehozásához. Ezért idegen reflex poliszinaptikus reflexeknek is nevezzük. Hátránya, hogy ez a reflexet sokkal lassabbá teszi, mint az azonnali reflex, amelyhez nincs szükség szinaptikus áramkörre a központi idegrendszer. A tapintási ingertől a szemhéj bezáródásáig eltelt idő körülbelül 250 milliszekundum.
Funkció és feladat
A szemhéjzáró reflex fontos funkciókat lát el, hogy mechanikusan megvédje a szemet az idegen tárgyaktól és a hirtelen fellépő erős fénybeeséstől, amely károsíthatja a retina fotoreceptorait. Ezenkívül a reflex a szemhéjak rendszeresen visszatérő akaratlan bezáródása formájában biztosítja a szaruhártyán a szükséges könnyfóliát, amely a szemet kívülről lezárja. A szaruhártya nedvesítése könnyfolyadék biztosítja, hogy a szemgolyó zökkenőmentesen mozoghasson a szó legvalószínűbb értelmében, és hogy a beeső fény egyértelműen áthaladjon, ezáltal felhőtlen és torzítás nélküli vetület alakul ki a retinán. A szemhéj bezáródásának mechanikai védőhatását tovább támogatja az úgynevezett Bell-jelenség. A szemhéjak záródásával egyidejűleg a szemek teljesen öntudatlanul és észrevétlenül gurulnak felfelé-kifelé. Ez elforgatja a szem, a lencse és a szem funkcionális területét tanítvány, ki a „veszélyes zónából”, és így további profilaktikus védőhatást ér el. A szemek olyan helyzetbe forognak, amelyet alvás közben is vállalnak. Ezenkívül a Westphal-Piltz jelenség a reflexszerűen kiváltott szemhéjzáródás során jelentkezik. A szemhéj bezáródásával és a Bell jelenséggel együtt mindkét pupilla összehúzódik. Ez a jelenség valószínűleg profilaktikus védelmi célokat is szolgál. Az összehúzódott pupillák megvédik a fotoreceptorokat az esetleges erős fényvillanásoktól. Mivel a szemhéj záródási reflexe idegen reflex, a reflex bizonyos fokig kondicionálható, vagy prepulse gátlással csillapítható. Csak ezért lehet használni kontaktlencse, például. A kontaktlencse viselőinek egy kicsit „edzeniük” kell a szemhéjzáró reflexet, hogy használni tudjanak kontaktlencse egyáltalán a reflex kiváltása nélkül. A reflex gyengítése prepulzus gátlással azt jelenti, hogy a szaruhártya többszöri megérintése összességében gyengíti a reflexet, mert a agy alkalmazkodik a további, erősebb ingerekhez.
Betegségek és panaszok
A szemhéjzárási reflex károsodása vagy meghibásodása, ideértve a szemhéj ismétlődő akaratlan bezárását a szaruhártya nedvesítéséhez, rövid távon is száraz szaruhártya-problémákhoz vezet, viszketést, ill. égő szem- és kötőhártya-irritáció, sőt kötőhártya-gyulladás. A szem sérülésének kockázata növekszik, mert a védőreflex hiányzik vagy jelentősen csökken. A szemhéj bezáródási reflexjének meghibásodásának oka lehet az afferens szenzoros vagy az efferens motoros idegrost vagy az érzékszervi üzenetek feldolgozó központja. Hasonlóképpen, izombénulás (arc paresis) arcizmok és különösen a szemhéj izmainak vezet a szemhéjzárási reflex meghibásodásához. Szenzoros tapintási üzenetek, amelyek kiválthatják a reflex mozgást az 5. agyideg afferens oldalsó ágán, a trigeminus ideg, különféle magokba, mielőtt a agytörzs. Erős fényinger esetén az ingerek a látóideg. A szemhéj bezárására vonatkozó „utasítások” a 7. koponyaideg efferens ágain, a arcideg, a szemhéj izmaira. Ez azt jelenti, hogy ha a reflexívnek csak egyetlen része zavar, mint egy elektromos soros áramkörben, akkor a teljes reflex megzavarodik. Az idegbetegségek, például az arcbénulás vagy a paralitikus lagophthalmos a szemhéj izmainak bénulásával, a szemhéj bezáródási reflexének részleges vagy teljes kudarcát okozzák. A reflex elnyomását az érzéstelenítők is okozhatják. A helyi érzéstelenítés a szem környékén a reflex kiváltásával ellenőrizhető. Ha a reflex nem jelenik meg, a helyi érzéstelenítés abszolút hatékony. Vak embereknél a szemhéj állandóan lezárul. Hasonlóképpen, a szemhéj tartós lezárását bizonyos irritáló anyagok, például kapszaicin. Kapszaicin a szúrósságáról hírhedt anyag, amely a paprikában található meg. Ugyanaz vagy hasonló hatóanyag a hírhedt fő összetevője is bors spray-k. A hatóanyag szemmel való érintkezése görcsös szemhéjzáródást okoz, amely legalább 30-40 percig tart.
