Rövid áttekintés
- Okok: Erős érzelmek, mint izgatottság vagy szorongás, fizikai megerőltetés, szívbetegség, magas vérnyomás, pajzsmirigy túlműködés, hormonális ingadozások, sokk, tüdőembólia, mérgezés, gyógyszeres kezelés, gyógyszerek, nikotin, koffein, alkohol
- Kezelés: A kiváltó októl függően relaxációs gyakorlatok, gyógyszerek (nyugtatók, szívgyógyszerek), katéteres abláció, kardioverzió.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Elhúzódó vagy visszatérő szívdobogás esetén. További légszomj, mellkasi szorító érzés vagy fájdalom esetén forduljon sürgősségi orvoshoz!
- Diagnózis: Anamnézis, fizikális vizsgálat, EKG, tartós EKG, esetleg szív ultrahang.
- Megelőzés: Használjon relaxációs technikákat, ha ismert szívdobogásérzésre való hajlama van; kerülje az alkoholt, a nikotint és a koffeint.
Mik a szívdobogás lehetséges okai?
A szívdobogásnak különböző okai lehetnek. A szívdobogás gyakran ártalmatlan és átmeneti, például izgalom, stressz vagy fizikai erőfeszítés során. Néha azonban betegség áll a háttérben. Ekkor az ok a szívben, egy másik szervben vagy külső hatásokban rejlik.
A szívdobogás veszélytelen okai
A szívdobogás pszichés okai
Egyes esetekben pszichológiai okok is kiváltanak olyan testi tüneteket, mint a szívdobogás. Az orvosok pszichoszomatikus okokról beszélnek. Ezek lehetnek például tartós stressz vagy szorongásos és pánikbetegségek.
A szív, mint a tachycardia oka
A tachycardia fő oka maga a szív. Ennek megértéséhez röviden áttekintjük, hogyan működik a létfontosságú izom: A speciális szívizomsejtek elektromos impulzusokat (gerjesztést) generálnak. Ezek a szív vezetési útvonalain haladnak, és izomösszehúzódást váltanak ki – a szívverést.
A fő szerepet a szív jobb pitvarában található úgynevezett sinuscsomó játssza, percenként 60-80 gerjesztéssel (felnőtteknél). Ha ezt a gerjesztési vezetési rendszert megzavarják, például csökkent véráramlás, további vezetési utak vagy a sinuscsomó hibája, akkor gyakran szívdobogás lép fel.
A tachycardia legfontosabb szívvel kapcsolatos (kardiális) okai a következők:
Szívkoszorúér-betegség (CHD): Ez a szív keringési zavarára vonatkozik, amelyet az érelmeszesedés következtében a koszorúerek szűkülete okoz. Egyes esetekben szívritmuszavarhoz (például tachycardiához) és szívrohamhoz vezetnek.
Kamralebegés/kamrafibrilláció: Itt a szívkamrák nagyon gyorsan összehúzódnak (percenként 200 és 800 között). Emiatt a vér már nem jut el a keringési rendszerbe – eszméletlenség, légzés és keringési leállás a következménye. Akut életveszély áll fenn!
Sinus tachycardia: Itt a sinus csomópont percenként több mint 100 gerjesztéssel gyorsított ütemben működik. A szívdobogás ezen formája gyakran szorongás, pánikrohamok vagy láz esetén jelentkezik.
AV-csomó reentry tachycardia: A reentry során körkörös gerjesztés terjed a szívüregek és a pitvarok között, ami felgyorsítja a pulzusszámot. Jellemző a hirtelen fellépő szívdobogás, amely magától megszűnik.
Kamrai tachycardia: A kamrákban fellépő további impulzusok miatt a szív gyorsabban és nem hatékonyan ver. A veszélyes következmény kamrafibrilláció lehet.
Wolff-Parkinson-White szindróma (WPW-szindróma): Az érintett egyének születésüktől fogva extra vezetést mutatnak a pitvar és a kamra között. Ez gyakran hirtelen szívdobogáshoz, sőt eszméletvesztéshez vezet.
Magas vérnyomás: A magas vérnyomás néha magas pulzusszámot vált ki.
A szívdobogás egyéb okai
Bizonyos körülmények között a szívdobogás oka más egészségügyi állapot. Példák:
- Pajzsmirigy túlműködés (pajzsmirigy túlműködés)
- Hormonális ingadozások a menopauza idején
- Sérülés utáni sokk nagy vérveszteséggel
- Vérszegénység (vérszegénység)
- Tüdőembólia
Külső hatások, amelyek szívdobogásérzést válthatnak ki
Az ártalmatlan és szívvel kapcsolatos okok mellett külső hatások is kiválthatnak szívdobogásérzést.
- Mérgezés
- Bizonyos gyógyszerek, például stimulánsok (stimulánsok)
- szerek
- Alkohol
- Nikotin
- koffein
Mit kell tenni szívdobogás esetén?
A szívdobogás megfelelő kezelése az okától függ.
Mit tehetsz te magad
A következő tippek segíthetnek megállítani vagy legalább megnyugtatni a száguldó szívet:
Nyakmasszázs: Ahol érződik a pulzus a nyakon, ott található a nyaki ideg. Érzékeli a nyomást a nyaki artériákban, és szabályozza a vérnyomást. Enyhén masszírozza ezt a területet mutató- és középső ujjával. Ez lelassíthatja a szívverést. De vigyázz: általában a vérnyomás is leesik egy kicsit, ezért a legjobb, ha ezt a technikát csak fekve vagy ülve alkalmazzuk.
Valsalva manőver: Itt tartsa az orrát, és csukott szájjal próbáljon finoman kilélegezni. Ez növeli a nyomást a mellkasban és lelassítja a szívverést.
Kerülje az alkoholt, a kávét és a cigarettát: Ha gyakrabban szenved szívdobogástól, jobb, ha kerüli a pulzusszámot és a vérnyomást növelő anyagokat. Ezek közé tartozik az alkohol, a koffein és a nikotin.
Csökkentse a stresszt: A szívdobogás fő oka a stressz. Lassíts a napi rutinban, és alkalmazz relaxációs technikákat. Ilyen például a progresszív izomlazítás, az autogén tréning vagy a jóga.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Forduljon orvoshoz, ha a tünetek nem enyhülnek, sőt súlyosbodnak!
Kezelés az orvos által
Miután megállapították, hogy mi okozza a szívdobogásérzést, az orvos megfelelő kezelést kezdeményez. Ha az orvos a tünetek szervi okát állapítja meg, az első lépés az alapbetegség kezelése. Ez lehet például a hyperthyreosis vagy a szívbetegség kezelése.
Gyógyszer
A szívdobogás ellen gyakran segítenek a gyógyszerek. Például pitvarfibrilláció esetén az orvos antiaritmiás gyógyszereket ír fel (antiarrhythmiás szerek, például adenozin). Segítenek a szívritmus normális helyreállításában. A legtöbb esetben antikoagulánsokat is felír a pitvarfibrillációval járó megnövekedett stroke kockázatának ellensúlyozására.
A tachycardia egyéb kezelési lehetőségei közé tartoznak a béta-blokkolók vagy a kalcium-antagonisták. Csökkentik a pulzusszámot, és így lassítják a szívverést.
Ha pszichológiai tényezők, például stressz vagy szorongás váltják ki a szívdobogásérzést, a nyugtatók, például a benzodiazepinek segítenek a súlyosabb esetekben.
A szívdobogás egyéb kezelési lehetőségei
WPW-szindrómában például néha szükség van a számfeletti vezetési útvonal eltörlésére (katéteres abláció).
Ha a tachycardiát életveszélyes kamrafibrilláció okozza, meg kell próbálni a lehető leggyorsabban megállítani elektromos sokk segítségével (elektrokardioverzió).
Egyes esetekben az automatikus defibrillátor sebészeti alkalmazása tanácsos lehet.
Milyen érzés a szívdobogás?
Egészséges felnőtteknél a szív nyugalmi állapotban percenként 60-80-szor ver. Palpitatio (tachycardia) esetén a szív percenként több mint 100-at ver felnőtteknél – fizikai megterhelés, például sportolás vagy fizikai munka nélkül, vagy érzelmi reakciók, például öröm, félelem vagy izgalom kiváltó ok nélkül (ezekben az esetekben, a felgyorsult pulzus normális).
Mikor beszélünk szívdobogásról?
Az életkortól is függ, hogy milyen gyorsan ver általában a szív. A gyerekek például általában magasabb pulzusszámmal rendelkeznek, mint a felnőttek. Ezért általában nincs ok az aggodalomra a 100 ütés/perc pulzusszámú kisgyermekeknél.
Normál pulzusszám (percenként) nyugalmi állapotban:
- Csecsemők/újszülöttek esetében: 120-140 ütem.
- Gyermekeknek és serdülőknek: 80-100 ütem
- Felnőtteknek: 60-80 ütem
- Az idősebbeknél gyakran ismét valamivel magasabb a pulzusszám
Ha a pulzusszám magasabb a normálisnál, az orvosok tachycardiának nevezik. 150 percenkénti szívverés felett a felnőtteknél kifejezett tachycardia van. A tachycardiához társuló fokozott szívdobogás gyakran egészen a torokig érezhető. Az érintettek egyértelműen érzékelik saját szívverésüket, amit az orvosok szívdobogásnak neveznek.
A szívdobogás nem feltétlenül veszélyes. A jóindulatú szívdobogás, köznyelvi nevén szívdobogás általában ártalmatlan rendellenességek mellékhatásaként jelentkezik. Ilyen például az úgynevezett AV-csomó-re-entry tachycardia, amelyben a gerjesztés terjedése a szívüregek és a pitvarok között megzavart.
A jóindulatú tachycardia mindig hirtelen jelentkezik, és ugyanolyan váratlanul magától eltűnik. Ilyen például a hirtelen fellépő szívdobogás nyugalmi állapotban. Ebben az összefüggésben tachycardia is előfordul ébredés után, vagy elalvás közbeni tachycardia.
A következő jelekről is felismerhető, például:
- A tünetek általában nyugalomban vagy fizikai terhelés után jelentkeznek. Szívdobogás fekvés közben lehetséges.
- Néha szédülés, mellkasi nyomás vagy hányinger kíséri a száguldó szívet.
Általánosságban elmondható, hogy ha a szív egészséges, akkor jól megbirkózik a hirtelen, jóindulatú szívdobogásokkal.
Ennek ellenére még a jóindulatú szívdobogásérzést is célszerű orvossal tisztázni a komolyabb okok kizárása és a mindennapi problémák elkerülése érdekében. Végül is a munkavégzés és a vezetési képesség korlátozott egy támadás során. Egyes esetekben ájulás is előfordulhat.
Tachycardia előfordulhat étkezés közben vagy után, az éjszakai tachycardia éppúgy lehetséges, mint a legkisebb megerőltetés vagy alkoholfogyasztás utáni tachycardia. Nem feltétlenül az a döntő, hogy mikor jelentkezik a szívdobogás, hanem az, hogy milyen gyakorisággal, gyorsan csillapítható-e, és vannak-e kísérő tünetek. Ha kétségei vannak, forduljon orvoshoz, hogy tisztázza az ismétlődő szívdobogásérzést.
A szívdobogás formái
Attól függően, hogy a szívdobogás honnan származik, különbséget kell tenni a következők között:
- Kamrai tachycardia: Ilyenkor a szívkamrában felgyorsult pulzus lép fel. Ez a tachycardia veszélyes formája, mivel életveszélyes kamrafibrillációhoz vezethet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Elvileg mindig célszerű az ismétlődő vagy állandó szívdobogásérzést – még akkor is, ha azok maguktól megszűnnek – orvossal megvizsgáltatni. Csak az orvos tudja helyesen azonosítani az okokat, és előírni a megfelelő kezelést.
Az alábbi esetekben azonnal hívjon sürgősségi orvost, ha szívdobogásérzést tapasztal:
- A tachycardia nem múlik el magától, és az olyan tevékenységek, mint a nyaki artériára gyakorolt nyomás, nem segítenek.
- Légszomj, légszomj és szorító érzés a mellkasban kíséri a tachycardiát.
- Súlyos mellkasi fájdalom, szorongás és légszomj jelentkezik.
- Eszméletlenség, sőt keringési leállás is előfordul.
Diagnózis
Az orvos először beszélni fog Önnel, hogy fontos információkat szerezzen a kórelőzményéről (az anamnézisről). Ehhez például a következő kérdéseket teszi fel:
- Mikor fordult elő először a szívdobogás és mikor fordult elő utoljára?
- A szívdobogás csak stresszes, szorongásos vagy fizikai megterheléssel járó helyzetekben fordul elő?
- Milyen gyakran szenved szívdobogástól?
- A szívdobogás hirtelen vagy fokozatosan jelentkezik? És hogyan tűnik el?
- Mennyi a pulzusszám ez idő alatt? Rendszeresen ver a szív szívdobogás közben? Mennyi ideig tart a roham?
- Volt már valaha eszméletlen egy roham alatt?
- Ön maga kezeli a tachycardiát (például gyógyszeres kezeléssel vagy saját cselekedeteivel)?
- Van-e a családjában tachycardia?
- Van-e további tünete, például légszomj vagy nyomásérzés a mellkasában?
Ezt fizikális vizsgálat követi, amely során az orvos a szívére is hallgat. Más vizsgálati módszerek is megfontolhatók, például:
- Hosszú távú EKG: A klasszikus EKG pillanatfelvételével ellentétben a hosszú távú EKG 24 órán keresztül folyamatosan rögzíti a szív aktivitását. Ez lehetővé teszi a szabálytalanságok megbízható észlelését.
- Szív ultrahang (echokardiográfia): Ezt a vizsgálatot kívülről a bőrön keresztül vagy belülről a nyelőcsőn keresztül végezzük. Információt nyújt a szívbillentyűk működéséről és alakjáról, valamint a szív méretéről.
Megelőzés
Ha már tudja, hogy hajlamos a hirtelen fellépő jóindulatú szívdobogásra (és a pontos okot már orvos tisztázta), akkor a stressz elkerülésével és a relaxációs technikák napi rutinjába való beépítésével megelőzheti a rohamokat. Szintén előnyös elkerülni az alkoholt, a nikotint vagy a koffeint a szívdobogás megelőzésére.
