Rövid áttekintés
- Prognózis: Általában nagyon jól kezelhető; a legtöbb esetben sikeres gyógyulás lehetséges; az egyik legmagasabb ráktúlélési arány; ritkák a visszaesések; a termékenység és a libidó általában érintetlen marad
- Tünetek: Tapintható, fájdalommentes keményedés a herezacskóban; megnagyobbodott herék (nehézségérzettel); megnagyobbodott, fájdalmas mellek; előrehaladott tünetek, például köhögés és mellkasi fájdalom tüdőáttétekkel
- Okok és kockázati tényezők: A pontos ok ismeretlen, genetikai tényezők gyanúja; ennek megfelelően megnövekedett családi kockázat; megnövekedett a kockázat a le nem ereszkedett herék vagy a húgycsőnyílás helytelen elhelyezkedése esetén is
- Diagnózis: Anamnézis; a herék és a mell tapintása; ultrahang; vérvizsgálat, mágneses rezonancia képalkotás, számítógépes tomográfia; a herék lehetséges expozíciója
- Megelőzés: a herék rendszeres önvizsgálata; kockázati csoportok szűrése
Mi az a seminoma?
A szeminoma a hererák leggyakoribb formája. Az úgynevezett csírasejtes daganatok (csíratumorok) közé tartozik, és a spermatogóniákból fejlődik ki. Ezek a hím csírasejtek (sperma) prekurzorai. A herék egyéb csírasejtes daganatait a nem szeminóma elnevezés alatt csoportosítják. Különféle más típusú szövetekből származnak.
A kutatók azt feltételezik, hogy mind a szeminómák, mind a nem szeminómák ugyanabból a prekurzorból – az anyaméhben embrionális fejlődésből származó degenerált sejtekből – származnak. A heredaganatok e prekurzorát here-intraepiteliális neopláziának (TIN) nevezik. Ez alól kivételt képez a nagyon ritka „spermatocytás seminoma”, amely nem a TIN-ből, hanem közvetlenül a spermiumképző sejtekből, azaz csak a végső spermiumképződés során fejlődik ki.
A seminoma betegek átlagéletkora 40 év körüli.
A hererák egyéb formáiról bővebben a hererák cikkünkben olvashat.
Mi a prognózis?
A seminoma előrehaladott stádiumban is viszonylag jó prognózissal rendelkezik – és összességében jobb prognózissal rendelkezik, mint a hererákok második fő csoportja (nem szeminóma). Ennek egyik oka, hogy a seminomák kevésbé hajlamosak áttéteket képezni, mint a nem szeminómák.
Emiatt gyakorlatilag minden I. stádiumú seminomában szenvedő beteg meggyógyítható standard terápiával. Az IIA és IIB szakaszban a gyógyulási arány 95 százalék feletti. A seminoma magasabb stádiumában (IIC-től) a betegek 80-95 százaléka még mindig sikeresen kezelhető.
Másodszor, a visszaesés kockázatát befolyásolja a kezdeti kezelés típusa. Például, ha egy I. stádiumú seminomát csak műtét után monitoroznak (megfigyelési stratégia), a kiújulás kockázata nagyobb, mintha a műtétet sugárterápia követné.
Összességében azonban a seminoma (és a hererák egyéb formái) ritkán fordulnak elő.
Tünetek
A hererák tapintható, fájdalommentes megkeményedése a hererák (például szeminóma) egyik legfontosabb tünete. Általában csak az egyik here érintett, ritkábban mindkettő kórosan megváltozott.
A megnagyobbodott herék heretumorra is utalhatnak. Gyakran elnehezedésérzés is kíséri. Egyes esetekben húzó érzés is előfordulhat, amely az ágyékba sugározhat.
Ha a rák már áttétet adott, az érintett szervekre jellemző tünetek hozzáadódnak. Például köhögés és mellkasi fájdalom, ha metasztázisok képződtek a tüdőben.
A hererák (például szeminóma) jeleiről bővebben a hererákról szóló cikkben olvashat a „Mik a tünetek?” alatt.
Okai és kockázati tényezők
Nem ismert pontosan, hogy egyes férfiakban miért alakul ki szeminoma (vagy a hererák egy másik formája). Ma azonban számos kockázati tényező ismert, amelyek elősegítik egy ilyen rosszindulatú daganat kialakulását:
Eszerint különösen veszélyeztetettek azok a férfiak, akiknek korábban hererákja volt. A le nem ereszkedett here növeli a rosszindulatú heredaganat kockázatát is – még akkor is, ha a le nem ereszkedett herét műtéti úton eltávolították.
Úgy tűnik, hogy a genetikai tényezők is szerepet játszanak a seminoma (vagy hererák) kialakulásában. Például egyes családokban ugyanaz a daganat gyakrabban fordul elő.
Hogyan diagnosztizálható a seminoma?
Az orvos részletes konzultáción (anamnézis) kérdezi meg a beteget a tünetekről (például csomók a herékben). Kérdezi a lehetséges kockázati tényezőket is, mint például a korábbi hererák vagy a le nem szállt herék. Az orvos rákérdez a közeli rokonok hererákjára is.
Ezt fizikális vizsgálat követi. Az orvos többek között a heréket és a mellet is kitapintja. Egy átfogó vérvizsgálat is fontos információkkal szolgál. Ha például az AFP fehérje (alfa-fetoprotein) vérszintje emelkedett, ez hererákra utalhat – különösen egy úgynevezett non-seminomára. Seminoma esetén viszont az AFP szint normális.
A képalkotó eljárások, például a számítógépes tomográfia segít meghatározni a daganat terjedését.
A seminoma vagy hererák gyanúja esetén szükséges vizsgálatokról a hererák cikkben olvashat bővebben.
Kezelés
A többi hererákhoz hasonlóan a szeminóma kezelésének első lépése a műtét: a sebész eltávolítja a beteg herét, mellékhereit és a spermiumzsinórt. Ezt a kötelező eljárást ablatio testisnek vagy orchiectomiának nevezik.
Néhány esetben lehetséges a herének csak a kóros részét eltávolítani, nem pedig az egész herét. Ez az eljárás különösen ajánlott azoknak a betegeknek, akiknek csak egy heréjük maradt. Így továbbra is garantált a tesztoszteron termelés, amely a herékben megy végbe.
Ha lehetséges, a sebész a lehető legtöbb egészséges hereszövetet hagyja el, hogy a termékenység és a tesztoszterontermelés továbbra is legalább részben garantált legyen. Néha azonban elkerülhetetlen mindkét here teljes eltávolítása.
A műtét utáni további kezelés a daganat előrehaladottságától függ.
Kezelés az I. szakaszban
Felügyeleti stratégia
Európában és az USA-ban a műtét utáni korai stádiumú seminomák esetében általában a „várj és meglátjuk” stratégiát választják: a pácienst rendszeres időközönként alapos vizsgálatnak vetik alá annak érdekében, hogy a rák korai stádiumában kiújuljon.
Sugárkezelés
Egyes szeminómás betegeknél (I. stádium) az orvos a herék eltávolítása után elővigyázatossági intézkedésként sugárkezelést javasol: az orvosok besugározzák a hátsó hasüreget. Ennek célja a hasi aorta nyirokcsomóiban lévő kis rákos áttétek megszüntetése. A sugárterápiát heti öt napon keresztül, két héten keresztül végezzük.
A sugárkezelés azonban csak speciális esetekben javasolt I. stádiumú seminoma esetén. Ennek az az oka, hogy a kezelés évekkel vagy évtizedekkel később rosszindulatú rákos daganat (másodlagos daganat) kialakulását okozhatja.
Kemoterápiás kezelés
Kezelés IIA és IIB szakaszban
A II. stádiumú seminomában a szomszédos (regionális) nyirokcsomókat érintik a rákos sejtek (IIB-ben jobban, mint IIA-ban). A betegek ezután sugárterápiát kapnak a herék eltávolítása után.
Ha bizonyos okok miatt nem lehetséges a sugárterápia, kemoterápiát választanak helyette: három ciklusban a betegek vénába adják a három citosztatikus gyógyszert (rákgyógyszerek, sejttoxinok), a ciszplatint, az etopozidot és a bleomicint (PEB).
Klinikai vizsgálatok azt vizsgálják, hogy az IIA vagy IIB stádiumú seminoma kevesebb mellékhatással kezelhető-e sugárterápia és kemoterápia kombinációjával.
Seminoma: kezelés IIC és III stádiumban
Ha a szeminóma még előrehaladottabb (IIC és magasabb stádium), a szakértők három-négy kemoterápiás ciklust javasolnak a herék eltávolítása után. Itt is a három citosztatikus gyógyszert, a ciszplatint, az etopozidot és a bleomicint (PEB) használják.
Megelőzés
A herék vizsgálata című cikkből megtudhatja, hogy pontosan hogyan kell a herék önvizsgálatát elvégezni.
Mivel a hererák pontos okai nem ismertek, az egészséges életmódon túl nem lehet megelőzni.
Mindenkinek, akinek ismert családi anamnézise, le nem ereszkedett heréi vannak, vagy a húgycsőnyílás helytelenül van kitéve, és aki veszélyeztetett, azt tanácsoljuk, hogy megfelelő megelőző vizsgálatot végeztessen orvosával.
