A scapulohumeralis reflex a scapulohumeralis izomzat belső reflexe. A lapocka mediális szélére adott ütés reflexet okoz tekintélyre hivatkozás és a külső forgás a kar. A reflex mozgás változásai központi vagy perifériás idegelváltozásokra utalnak.
Mi a scapulohumeral reflex?
A scapulohumeralis reflex a scapulohumeralis izmok belső reflexe. A scapulohumeralis izmok összekötik a felkarcsont a lapocka felé. Az izomcsoport összesen hét vállizomból és vállöv izmok. A kampós karizom (Musculus coracobrachialis) mellett a deltoid izom (Musculus deltoideus) és az alsó végtagi izom (Musculus infraspinatus), a scapulohumeral csoportba tartozik az alsó lapockacsont izom (Musculus subscapularis), a felső végtag izma (Musculus supraspinatus), A kis kerek izom (Musculus teres minor), és a nagy kerek izom (Musculus teres major). A scapulohumeralis reflex ennek az izomcsoportnak a monoszinaptikus belső reflexe. A reflex egy olyan stretch reflexnek felel meg, amelynek afferens és efferens útjai ugyanabban a szervben helyezkednek el. A mediális lapockaszél ütése kiváltja az automatikus mozgást. Közvetítésével gerincvelő C4 – C6 szegmensek, tekintélyre hivatkozás és a külső forgás karjának a vállízület az axilláris idegen és a suprascapularis idegen keresztül történik. Mind a vállöv és a scapulahumeralis izomcsoport vállizmai részt vesznek a reflex mozgásban.
Funkció és feladat
Minden reflex magában foglal egy reflex ívet. Ezek az ívek abból állnak, amit affektornak és effektornak nevezünk. Az effektor a reflexív érzékeny útja. Regisztrálja azokat az ingereket, amelyek kiváltják a reflex mozgást. Az effektor egy motoros út, amely megvalósítja a mozgást. Izomban belső reflex, a két út ugyanabban a szervben helyezkedik el. A kiváltó ingert tehát ugyanazon a testhelyzeten észlelik, ahol a mozgást a reflexív végén végezzük. A scapulohumeralis reflex affektora és effektora az axilláris ideg és a suprascapularis ideg. A hónalji ideg vegyes ideg, amely a brachialis plexus a hátsó fasciculushoz. A hónalji ideg szálakkal kapcsolódik a C5-hez és a C6-hoz gerincvelő szegmensek. Az artéria circumflexa humeri posterior és a vena circumflexa humeri posterior közelében helyezkedik el a ízületi kapszula a collum kirurgicumnál felkarcsont. Az oldalirányú tengely résén keresztül oldalt a felkarcsont keresztül a hosszú fej a tricepsz egyik szakaszán, keresztezve a teres major izmot, hogy elérje a deltoid izmot. Mielőtt az ideg keresztezi a hónalji rést, a cutaneus brachii lateralis felsőbb érzékszervi ideget a fascián keresztül juttatja az oldalsó váll szubkután szövetébe. Motorikusan az ideg beidegzi a deltoid vállizmait és a kisebb izmokat. A hónalji ideg érzékenyen beidegzi a bőr az oldalsó vállrész. A kevert ideg suprascapularis a scapulohumeralis reflex szempontjából is fontos. Felmerül a brachialis plexus a felső truncusból, és rostokkal kapcsolódik a C4, C5 és C6-hoz gerincvelő szegmensek. A nyaki ideg kereszteződésétől oldalirányban fut a trapezius izom és az omohyoideus izom. A lapocka incisura lapockain keresztül a supraspinous fossa-ba kerül. Itt keresztezi a ligamentum transversum scapulae superius-t, és a supraspinatus izom alatt folytatódik. Ennek az izomnak több ágat ad le, és onnan eléri a spina lapockák oldalhatárát. Az ideg motorikusan beidegzi az infraspinous fossa izmot, a supraspinatus izomzatot, a deltoid izomzatot és a kisebb izomzatát. Érzékeny ágai a vállízület és feküdjön a bőr az oldalsó vállrész. A scapulohumeralis reflex során az afferens idegérzetek az izomorsó rostjainak összehúzódó középpontjában húzódnak. An akciós potenciál így keletkezik az afferens Ia rostokban, amelyek a gerincidegen keresztül a gerincvelő hátsó szarváig jutnak. Ott a jel monoszinaptikusan továbbítódik az α-motoneuronokhoz, amelyek elindítják a scapulohumeralis izomcsoport vázizomrostjait. A negatív visszacsatolás állandó izomhosszt tart fenn a nyújtási reflex során.
Betegségek és rendellenességek
A scapulohumeralis reflex orvosi jelentőséggel bír, mint a perifériás és a központi idegrendszer elváltozásainak tünete. A reflexvizsgálat során a neurológus ellenőrzi az idegvezető utak integritását, és szükség esetén meghatározza a neurológiai elváltozás lokalizációját. Ilyen elváltozás van jelen például a scapulohumeralis izmok bénulása esetén, amely a C4, C5 és C6 gerincvelő szegmensek, illetve az axilláris és suprascapularis károsodás következtében jelentkezhet. idegek. Monoszinaptikus belső reflexként a scapulohumeral reflex csak rövid késéssel rendelkezik, és nem fáradható el. Ezért, ha már nem lehet kiváltani, vagy csak hosszú késéssel lehet kiváltani, akkor idegkárosodásnak kell lennie, amely lehetőleg a perifériát érinti idegrendszer. Polineuropátiákpéldául a reflexet leállíthatja. Az ilyen rendellenességek befolyásolják a perifériát idegrendszer és ennek eredményeként jelenhet meg alultápláltság, fertőzés, mérgezés vagy hátradőlt idegkárosodás. Másrészt a hónalj vagy a suprascapularis ideg bénulása traumatikus lehet, vagy neuritis okozhatja. Másrészt, ha elváltozások vannak jelen a gerincvelő C4 – C6 szegmensében, a scapulohumeralis reflexet általában eltúlozzák. Ha a piramis rendszerben az 1. motoneuron károsodik, akkor belső reflex mint például a scapulohumeralis reflex olyan izmokban fordul elő, amelyekben valójában nem figyelhetők meg. A túlzott scapulohumeralis reflexet ezért piramis traktus jeleként értelmezik, és olyan betegségekkel összefüggésben jelen lehet, mint az ALS vagy sclerosis multiplex, mindkettő a központi idegrendszer.
