Polineuropathia: tünetek, okok, terápia

Rövid áttekintés

Mi a polyneuropathia? Olyan betegségek csoportja, amelyekben a perifériás idegek károsodnak.
Tünetek: Attól függően, hogy melyik ideg sérült: A gyakori tünetek közé tartozik a kellemetlen érzés, bizsergés, fájdalom és zsibbadás a lábakban és/vagy a karokban, izomgyengeség, izomgörcsök és -bénulás, hólyagürülési zavarok, székrekedés vagy hasmenés, impotencia vagy szívritmuszavar.
Súlyosság: 1. fokozat (enyhe) 4. fokozatig (életveszélyes).
Prognózis: A legtöbb esetben nem gyógyítható. A meglévő funkcionális korlátok továbbra is fennállnak. A betegség progressziója azonban lassítható vagy – az októl függően – megállítható.
Vizsgálatok: fizikális vizsgálat, elektroneurográfia (ENG), elektromiográfia (EMG), vérvétel stb.
Terápia: Ha lehetséges, az okot megszüntetjük vagy kezeljük. A tünetek célzottan is kezelhetők (pl. gyógyszeres kezeléssel, TENS-szel, gyógytornával, váltakozó fürdőkkel, pakolásokkal, ortopédiai segédeszközökkel).

Mi a polineuropátia?

A polyneuropathiák gyakran egy mögöttes, már meglévő állapot eredményeként alakulnak ki. Néhány ilyen kiváltó tényező közé tartozik az előrehaladott diabetes mellitus (diabetikus neuropátia), alkoholizmus (alkoholos polyneuropathia), bizonyos fertőző betegségek, toxinoknak való kitettség (toxikus polyneuropathia), valamint a rák vagy a rák kemoterápiás kezelése.

A polineuropathiát gyakran „perifériás polyneuropathiának” vagy „perifériás neuropátiának” (PNP) is írják.

Az idegsejtek melyik része sérült?

Minden idegsejt egy sejttestből és egy idegnyúlványból (axonból) áll.

Az axonokat elektromosan vezető kábelnek tekinthetjük. A testnek szigetelő réteggel kell bevonnia őket az optimális elektromos inger vagy jelátvitel érdekében. Ezt myelinrétegnek vagy mielinhüvelynek nevezik.

Polineuropátiában ezen idegfolyamatok különböző részei károsodhatnak. Különbséget tesznek:

Axonális polyneuropathia: Maga az axon érintett. Az idegek axonális degenerációja általában súlyosabb tünetekkel jár, és lényegesen rosszabb a prognózisa.

Bizonyos esetekben mindkét forma kombinációban fordul elő, így a mielinréteg és az axonok egyenlő mértékben károsodnak.

A polyneuropathia formái

Az idegkárosodás súlyosságától és testrészétől függően az orvosok különbséget tesznek

Szimmetrikus polyneuropathiák: Az idegkárosodás a test mindkét felét érinti.
Aszimmetrikus polyneuropathiák: Az idegkárosodás csak a test egyik oldalát érinti.
Proximális polyneuropathia: A neuropátia ritka formája, amelyben a betegség a törzshöz közeli testrészekre korlátozódik.

Hogyan nyilvánul meg a polyneuropathia?

A polyneuropathia súlyosságától függően különböző módon nyilvánulhat meg. Ezért különbséget tesznek szenzoros, motoros és vegetatív rendellenességek között – hogy mely tünetek jelentkeznek, az az egyénileg károsodott idegek függvénye.

Polineuropathia tünetei: Érzékelő idegek

A bőrből az agyba vezető idegeket „érzékeny” vagy érző idegeknek nevezzük. Az érintési ingerekből, a nyomás-, hőmérséklet- vagy fájdalomérzetből, valamint a rezgésekből származó információkat továbbítják az agyba.

Gyakran először a lábujjak érintettek. Ha a lábak érintettek, járás közben koordinációs problémák léphetnek fel. Ha a hőmérséklet érzékelése romlik, könnyebben előfordulhatnak sérülések – például égési sérülések.

A kifejezett polyneuropathiában szenvedők általában csak kisebb mértékben érzékelik a fájdalmat. Ez növelheti a sérülés kockázatát is.

A legtöbb polyneuropathiát érzékszervi zavarok kísérik.

Polineuropathia tünetei: Motoros idegek

Ennek eredményeként az érintett izmok veszítenek erejéből. A legrosszabb esetben izombénulás lép fel. Izomgörcsök is előfordulhatnak. Előrehaladott stádiumban az érintett betegek mechanikus segédeszközöktől (pl. rollátor, kerekesszék) függhetnek.

Általános szabály, hogy ha az izomszövetet hosszú ideig elégtelenül vagy már nem irányítják az idegek, akkor az elfajul – zsugorodik és zsugorodik. Súlyos esetekben a motoros polyneuropathia izomsorvadáshoz (izomsorvadáshoz) vezethet. Ez különösen gyorsan történik a vázizmokban (különösen a kar- és lábizmokban).

A polyneuropathia tünetei: Autonóm idegek

Ha ezek az autonóm idegek károsodnak, komplikációk léphetnek fel, amelyek súlyosan korlátozzák az életminőséget.

Például, ha polyneuropathiában a bélidegek károsodnak, a gyomor-bél traktus működése károsodik, ami hasmenéshez vagy székrekedéshez vezethet. Ha a hólyag működését szabályozó idegek érintettek, a vizeletürítés, azaz a hólyagürítés károsodik.

A polyneuropathia tünetei egy pillantásra

Az alábbi táblázatban egy pillantással megtalálja a polyneuropathia fontos tüneteit:

Érzékeny tünetek	Motor tünetei	Autonóm tünetek
Bizsergés, formálódás	Pupilla zavarok
Szúrós	Izomgörcsök	Vízvisszatartás (ödéma)
Szőrzet és zsibbadás érzése	Izomgyengeség	fekély
Összeszorítottság érzése	Izomsorvadás	csökkent izzadás
Duzzanat érzése	Palpitáció nyugalmi állapotban
Kellemetlen nyomás érzése	Gyomorbénulás (gasztroparézis)
Olyan érzés, mintha nedvszívó pamuton járnánk	Hasmenés, székrekedés
Bizonytalan járás (főleg sötétben)	Zavar a hólyagürítés
A hőmérséklet-érzékelés hiánya	Impotencia (erekciós diszfunkció)
fájdalommentes sebek	Szédülés/ájulás felkeléskor

A diabetes mellitus következtében fellépő polyneuropathia esetén a tünetek fokozatosan alakulnak ki. Általában először az érzékeny idegrostok sérülnek meg. Az érintettek ekkor például zsibbadást vagy bizsergést észlelnek a lábakban. Sokan égető fájdalmat is éreznek a lábukban ("égő láb szindróma").

A diabéteszes neuropátia klinikai képéről itt tájékozódhat.

Mivel cukorbetegségben gyakran károsodik a vérkeringés, a diabéteszes láb szindróma is kialakulhat. Erről bővebben itt olvashat.

Alkoholos polyneuropathia: tünetek

Súlyos esetekben polyneuropathiás tünetek a szem környékén is kialakulnak, például pupillazavarok és a szemizmok bénulása.

Melyek a polyneuropathia súlyossági fokai?

Az orvosok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi kritériumai alapján a következő súlyossági fokozatokat különböztetik meg:

1. fokozat: Enyhe tünetek enyhe fájdalommal. Általában terápia nélkül. Lehetséges a mély ínreflexek elvesztése vagy kóros érzések (paresztézia, beleértve a bizsergést is). A fizikai funkciók nem sérülnek. Az izomgyengeség csak speciális idegvezetési tesztek során észlelhető.

3. fokozat: Súlyos tünetek erős fájdalommal kísérve. Gyakran fájdalomterápia szükséges. Az izomgyengeség ebben a szakaszban kifejezett. Gyakran szükség van mechanikus segédeszközökre, mint például sétapálca, rollátor vagy tolószék. A paresztézia egyértelműen kifejezett.

4. fokozat: Életveszélyes tünetek a végső stádiumban, extrém fájdalommal, általános bénultsággal és szellemi képességek romlásával kísérve. A belső szervek működése súlyosan károsodott.

A polyneuropathia gyógyítható?

Alapvetően minél korábban felismerik és kezelik az idegkárosodást, annál jobb a prognózis – bizonyos esetekben a polyneuropathia meg is állítható. Sajnos azonban a polyneuropathia gyakran észrevétlen és hosszú ideig tünetmentes, így az első enyhe tüneteket nem veszik komolyan.

A diagnózis idején a betegség általában már jó előrehaladott állapotban van. Gyakran már visszafordíthatatlan (irreverzibilis) idegkárosodást okoz a polyneuropathia. A teljes gyógyulás általában már nem lehetséges. Megfelelő kezeléssel azonban kísérletek tehetők a további idegkárosodás megelőzésére és a meglévő tünetek enyhítésére.

A nagyon előrehaladott stádiumú autonóm neuropátiák szintén csökkenthetik a várható élettartamot, mivel a létfontosságú szervek működése károsodik.

Miért van polyneuropathia?

A polyneuropathia számos oka lehet. Az orvosok ma már több mint 200 különböző kockázati tényezőt ismernek, amelyek elősegítik a polyneuropathia kialakulását.

Az idegkárosodás leggyakoribb oka a cukorbetegség (diabetikus polyneuropathia) vagy az alkohol (alkoholos polyneuropathia) – de más okok is ismertek.

Polineuropathia cukorbetegséggel

A diabéteszes polyneuropathia a polyneuropathia leggyakoribb formája. 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt előfordulhat. A tartósan megemelkedett vércukorszint megtámadja az idegsejteket, és idővel visszafordíthatatlanul károsítja azokat.

Ez kezdetben rontja a működésüket, és egy bizonyos idő elteltével az alul ellátott idegek akár el is pusztulhatnak. A diabéteszes polyneuropathia általában fokozatosan alakul ki.

Itt többet megtudhat a diabéteszes neuropátiáról.

Alkohol okozta polyneuropathia

Az alkohol a polyneuropathia második leggyakoribb oka – különösen a krónikus alkoholfogyasztás. Itt sem teljesen tisztázott az idegkárosodáshoz vezető pontos mechanizmus, de ismert, hogy bizonyos alkohol lebomlási termékek (beleértve az etanált is) közvetlenül károsítják az idegeket.

Ez a vitamin azonban nagyon fontos az idegrendszer működéséhez. A B12-vitamin hiánya ezért az alkoholisták idegrendszeri rendellenességeit is elősegítheti. Ennek oka, hogy önmagában is kiválthatja a polyneuropathiát.

Polineuropátia a kemoterápia következtében

Különleges eset a polyneuropathia, mint a rákkezelés tipikus mellékhatása. Más néven kemoterápia által kiváltott neuropátia (CIN).

Ez megzavarja az információcserét az idegsejtek és a szövetek között. Ez paresztéziához, égető fájdalomhoz és izomgyengeséghez vezet.

A következő hatóanyag-csoportok elősegíthetik a polyneuropathiát:

Platina származékok (pl. ciszplatin, oxaliplatin stb.)
Vinca alkaloidok (pl. vinblasztin, vinkrisztin stb.)
Taxánok (pl. cabazitaxel, docetaxel stb.)
Tirozin-kináz inhibitorok (pl. szunitinib, szorafenib stb.)
Ellenőrzőpont-gátlók (pl.: pembrolizumab, nivolumab stb.)
Proteaszóma inhibitorok (pl. bortezomib, talidomid stb.)

Becslések szerint a rákos betegek körülbelül három százalékát érinti a rövid kemoterápiás kezelési periódusok, míg akár 30 százalékát több kezelési ciklus is érintheti.

Azok közül, akiknél ilyen kemoterápia által kiváltott polyneuropathia alakult ki, tízből nyolc kezelt rákos beteg még két évvel a kezelés után is idegi korlátozásoktól szenved.

Ha azonban a rákkezelés eredményeként kialakuló perifériás neuropátiát korai stádiumban felismerik és specifikusan kezelik, az gyakran visszafejlődik.

A polyneuropathia egyéb okai

A polyneuropathia egyéb lehetséges okai közé tartozik

Vesebetegségek
Májbetegségek
Pajzsmirigyműködési zavarok (hypothyreosis és hyperthyreosis)
köszvény
Méreganyagok (például arzén, ólom)
Kémiai oldószerek (pl.: szénhidrogének, mint például benzol vagy triklór-etén, alkoholok, például metanol; ezért a toxikus polyneuropathia foglalkozási megbetegedésként ismerhető el bizonyos foglalkozási csoportokban, például festőknél vagy padlórétegeknél – megfelelő vizsgálat után)
bizonyos akut fertőző betegségek, például Lyme borreliosis, diftéria, HIV stb.
Guillain-Barré szindróma (egy autoimmun betegség)
Fabry-kór (veleszületett anyagcserezavar)
Rák (itt a polyneuropathia lehet az első jel)

Ennek egyik példája az alvó vírusok, amelyek stressz hatására ismét feltörnek – például az Epstein-Barr vírus (a Pfeiffer-féle mirigyláz kiváltója), a varicella zoster vírus (övsömör kiváltó oka) vagy a herpes simplex (gyulladással összefüggő idegfájdalom lehetséges kiváltója). ).

Ritkábban az idegkárosodás genetikai eredetű. Különféle veleszületett betegségek vannak, amelyeket polyneuropathia kísér. Ezek közé tartozik a HMSN (örökletes motor-szenzitív neuropátia), amelynek több altípusa van.

A betegek körülbelül 20 százalékánál azonban a polyneuropathia oka továbbra is megmagyarázhatatlan. Az orvosok ezután idiopátiás polyneuropathiáról beszélnek.

Ha idegmérgek, például alkohol, nehézfémek vagy gyógyszerek károsítják az idegeket, ezt „toxikus polyneuropathiának” nevezik.

Polineuropathia: vizsgálatok és diagnózis

Ha a polyneuropathia tüneteit észleli, azonnal forduljon orvoshoz. Ha az idegkárosodást korán észlelik és okát kezelik, az pozitív hatással lesz a polyneuropathia lefolyására.

Orvos-beteg konzultáció

Kezelőorvosa a következő vagy hasonló kérdéseket fogja feltenni Önnek az első konzultáció során:

Mióta áll fenn az idegfájdalom?
Mikor kezdődtek az érzékszervi zavarok?
A tünetek egyszerre jelentkeznek?
Szenved valamilyen korábbi betegségben?
Milyen gyógyszert szedtél utoljára?
Érintkezésbe került mérgező anyagokkal?
Más családtagok tapasztaltak hasonló tüneteket?
Fokozott a bizsergés, kellemetlen érzés vagy fájdalom a közelmúltban?

A kábítószer- és alkoholfogyasztással kapcsolatos információk a polyneuropathia tisztázása szempontjából is fontosak. Ezért nyíltan és őszintén válaszolnia kell orvosai kérdéseire. Csak így tudják azonosítani az idegrendszeri rendellenességek helyes okát.

Vizsgálatok és tesztek

A konzultációt követően az orvos fizikális vizsgálatot végez. Például tesztelni fogják a reflexeit (például az Achilles-ín reflexét, amely először gyengül). Azt is ellenőrzi, hogy a tanulók megfelelően reagálnak-e a bejövő fényre.

Ezt további vizsgálatok követik. Ezek egy részét minden betegen elvégzik, másokat csak bizonyos esetekben:

Az elektroneurográfia (ENG) az idegvezetési sebességet méri. Ehhez az orvos egy kis elektronikus impulzust ad az ideg legalább két különböző pontjára. Ezután megméri azt az időt, amely alatt a megfelelő izom reagál (összehúzódik). Polineuropátiában ez az idegvezetési sebesség általában csökken.

A kvantitatív szenzoros vizsgálat során az orvos ellenőrzi, hogy az ideg hogyan reagál bizonyos ingerekre, például nyomásra vagy hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az ideg érzékenysége károsodott-e – mint a polyneuropathia esetében. Ez egy jó módszer az idegkárosodás kimutatására. A vizsgálat azonban nagyon időigényes. Ezenkívül a páciensnek jól kell koncentrálnia és együtt kell működnie. Ez az oka annak, hogy a módszert nem használják rutinszerűen a polyneuropathia diagnosztizálására.

Az elektrokardiográfia (EKG) információt nyújthat arról, hogy a szív autonóm idegrostjai sérültek-e.

Néhány példa a polyneuropathia ilyen laboratóriumi vizsgálatára:

Az emelkedett gyulladásszintek (például CRP, fehérvérsejtek stb.) az idegkárosodás gyulladásos okára utalhatnak.
Az orális glükóz tolerancia teszt (oGTT) megmutatja, hogy a szervezet mennyire képes feldolgozni a cukrot. A kóros vizsgálati eredmények fel nem ismert cukorbetegséget (vagy a cukorbetegség előzetes stádiumát) jelezhetik. Az éhomi vércukorszint is nagyon informatív ebből a szempontból.
Ha ismert a cukorbetegség, akkor különösen fontos a HbA1c érték („hosszú távú vércukorszint”): ez azt mutatja meg, hogy az elmúlt hónapokban mennyire sikerült kontrollálni a cukorbetegséget.
Ha a máj- vagy veseértékek kívül esnek a normán, akkor a polyneuropathiát máj- vagy vesebetegség okozhatja. A májkárosodást az alkoholfogyasztás is okozhatja.
Ha felmerül a gyanú, hogy egy bizonyos fertőző betegség okozza a polyneuropathiát, speciális vérvizsgálatok hasznosak. Például a Lyme-kór gyanúja tisztázható úgy, hogy a beteg vérében megvizsgálják az azt okozó baktériumok (Borrelia) elleni antitesteket.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a beteg lábfejének bizonyos deformitásai (karmos lábujjak, üreges lábfej) vagy egyéb csontváz-deformitások (például gerincferdülés) vannak. Ezek az örökletes polyneuropathia jellemzői. Ezután az orvos megvizsgáltathatja a páciens genetikai anyagát a megfelelő változások (mutációk) szempontjából.

Mi segít a polyneuropathia ellen?

A polyneuropathia kezelése a neurológus szakorvosok egyik alapkompetenciája. A hatékony polyneuropathia terápia magában foglalja a betegség okának megszüntetését vagy kezelését, ha lehetséges.

Kiváltó terápia

Néhány példa a polyneuropathia ok-okozati kezelésére

Az alkoholistáknak el kell vonulniuk. A cukorbetegek vércukorszintjét megfelelően be kell állítani. Ha B12-vitamin hiányt észleltek, a betegnek kiegyensúlyozottabb étrendet kell étkeznie, és a hiányt vitamin-kiegészítővel kell pótolnia.

Ha toxinok vagy gyógyszerek okozzák a polyneuropathiát, ezeket lehetőség szerint kerülni kell. Az egészséges mennyiségű testmozgás is segíthet: A kerékpározás vagy az úszás jót tesz polyneuropathia esetén, mivel javítja a személyes erőnlétet.

A rituximabbal – a rák immunterápiájában és az autoimmun betegségekben használt mesterségesen előállított antitesttel – azonban jó esély van a sikerre.

Milyen gyógyszerek segítenek a polyneuopathiában?

Sok polyneuropathiás betegnél az idegkárosodás égető fájdalmat okoz. Ez tüneti terápiával enyhíthető. Az orvos gyakran ajánl fájdalomcsillapítókat, például ASA-t (acetilszalicilsavat) vagy paracetamolt. Minden beteg számára egyénileg választja ki a fájdalomterápiához megfelelő adagot.

Másrészt az opioidok függőséget okozhatnak. Ezért használatukat gondosan orvosnak kell ellenőriznie.

Nagyon tartós polyneuropathiás fájdalom esetén tanácsos lehet, hogy a beteget fájdalomterapeuta kezelje. Szakterületük a krónikus fájdalom kezelése.

A görcsoldók, például a gabapentin vagy a pregabalin szintén segíthetnek az idegfájdalmakban. Biztosítják, hogy az idegsejtek kevésbé legyenek ingerelhetők. Ez csökkenti az idegi fájdalmat.

A hangulatjavító szereket (antidepresszánsokat), például az amitriptilint gyakran használják a fájdalomterápia részeként. Gátolják a fájdalomjelek átvitelét a gerincvelőben. Ez ugyan nem enyhíti a beteg fájdalmát, de elviselhetőbbé teszi.

A görcsoldó szerekhez hasonlóan az antidepresszánsok kezelésébe is ajánlott „bemászni” (eleinte alacsony, majd fokozatosan emelni az adagot). Ez csökkenti az olyan mellékhatások kockázatát, mint a vérnyomásesés, szívritmuszavar vagy vizelési problémák.

Szükség esetén a páciens egy gombnyomással finom elektromos impulzusokat küldhet a bőrfelületre az elektródán keresztül. Ez tompíthatja a fájdalmat. Nem világos, hogy ez hogyan lehetséges. Vannak azonban különféle hipotézisek. Például egyes szakértők azt gyanítják, hogy az elektromos impulzusok felszabadíthatják a szervezet saját fájdalomcsillapító hírvivő anyagait (endorfinokat).

A TENS idegfájdalmak elleni hatékonyságát még nem igazolták tudományosan.

Fizikoterápia

Többek között ezek az eljárások fokozhatják a vérkeringést és erősíthetik a legyengült izmokat. A fizikoterápia abban is segít, hogy a polyneuropathiás betegek mozgásban maradjanak a fájdalom és más korlátozó tünetek ellenére.

További terápiás intézkedések

A tünetek típusától és mértékétől függően egyéb terápiás intézkedések is mérlegelhetők. Íme néhány példa: Gyakori borjúgörcsök esetén a polyneuropathiás betegek megpróbálhatnak magnézium-kiegészítőt szedni.

Ha a betegeket a polyneuropathia miatti teltségérzet, hányinger és/vagy hányás gyötri, tanácsos étkezési szokásaikon változtatni: jobb, ha több kis étkezést, napközben elosztva esznek, mint néhány nagy étkezést.

Ezenkívül a hányinger és a hányás vényköteles gyógyszerekkel (metoklopramid vagy domperidon) enyhíthető.

A székrekedésben szenvedő betegeknek sok folyadékot kell inniuk, rostban gazdag étrendet kell tartaniuk és rendszeresen kell mozogniuk. Polineuropátia okozta akut hasmenés esetén az orvos gyógyszert (például loperamidot) írhat fel.

A támasztóharisnyák is segíthetnek: Megakadályozzák, hogy felálláskor a vér besüllyedjen a lábakba, és ezzel kiváltsák a keringési problémákat. Hasznos a rendszeres izomtréning is. Szükség esetén az orvos az alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszert is felírhat.

Ha a polyneuropathia húgyhólyaggyengeséget okoz, a betegeknek rendszeresen (például három óránként) kell WC-re menniük – még akkor is, ha nincs vizelési inger. Ez megakadályozza, hogy túl sok maradék vizelet gyűljön össze a hólyagban. Ez elősegíti a húgyhólyag fertőzését.

Ha ez nem lehetséges, vagy az impotencia ezután is fennáll, az érintett férfiak vákuumszivattyúval segíthetnek magukon. Előfordulhat, hogy az orvos szexuális hatásfokozót (szildenafil stb.) is felírhat.