Mi az a petevezeték?
A petevezeték (tuba uterina) az egyes petefészkek és a méh közötti tubuláris kapcsolat. Tíz és tizennégy centiméter közötti hosszúságú, és négy részre osztható:
- Pars uterina: az a rész, amely áthalad a méh falán
- Isthmus tubae: a pars uterinához kapcsolódik, három-hat centiméter hosszú és viszonylag keskeny
- Ampulla tubae: hat-hét centiméter hosszú és a méhcső legnagyobb belső átmérőjű szakasza
- Infundibulum: az ampulla szabad tölcsér alakú vége, amelyet rostok (fimbriák) vesznek körül; szabadon lóg a petefészek felett, rostjai a petefészek hátsó felszíne felett fekszenek.
A petevezeték fala belülről kifelé több rétegből áll: nyálkahártya hosszanti ráncokkal és csillós hámsejtekkel (kinocilia), gyűrűs és hosszanti izomsejtekből álló izomréteg, kötőszöveti réteg.
Mi a petevezeték funkciója?
Ezenkívül a nemi érintkezés során a spermiumok a hüvelyből a méhen keresztül a méhcsőbe úsznak, ahol találkoznak a petesejttel az ampulla tubae-ban, és megtermékenyíthetik azt.
Hol található a petevezeték?
A jobb és a bal petevezeték majdnem derékszögben távozik a méhből a méh felső oldalsó területén. A két cső a ligamentum latum felső széle mentén fut, a hashártya ránca, amely a méhtől a medence oldalfaláig terjed. Mindegyik méhcső szabad tölcsér alakú vége a megfelelő petefészek felett fekszik.
Milyen problémákat okozhat a petevezeték?
A petevezeték területén fellépő gyulladásos betegségeket általában az alsó nemi traktusból felszálló bakteriális fertőzések okozzák, különösen menstruáció alatt, de szülés után is. A betegségi folyamatok általában az endosalpingitisszel kezdődnek – a tuba uterina nyálkahártyájának gyulladásával („tubalus hurut”). Tünetmentesen haladhat, és általában teljesen meggyógyul.
A gyakran észrevétlenül, tünetek nélkül kialakuló krónikus gyulladás a petevezeték és a fimbria tölcsér összenövéséhez vagy összenövéshez vezethet. Az érintett nő terméketlenné válhat.
A méhen kívüli vagy petevezetékes terhesség akkor fordul elő, amikor a megtermékenyített petesejt nem kerül a méhbe, hanem beágyazódik a petevezetékbe. Ez a helyzet a megtermékenyítést követő néhány héten belül vetéléshez (abortuszhoz) vezet. Előfordulhat a petevezeték hasüregbe történő perforációja is – vérzéssel, ami életveszélyes is lehet.
Nagyon ritka esetekben rosszindulatú daganat (carcinoma) alakulhat ki a petevezetékben.
