A nőgyógyászatban a petefészek tüsző olyan egység, amely női petesejtekből, epithal granulosa sejtekből és a két környező kötőszöveti rojtok, theca interna és theca externa, amelyek a petefészek kérgében lokalizálódnak a follikuláris érés előrehaladott stádiumában. A petefészek tüszője és különösen annak anatómiai segédsejtjei maguk is fontos feladatokat látnak el a follikuláris érés és a szexualitás terén, ugyanakkor érési folyamatoknak vannak kitéve, amelyek hormonális kontroll alatt kiváltják peteérés a késői stádiumban, és a petesejt formájában dobja be a petesejtet a tubális tölcsérbe. A petefészek tüszőjével kapcsolatos egyik fő panasz a jóindulatú follikuláris ciszták, amelyek a follikuláris érés bármely szakaszában kialakulhatnak, és a tüszőt nő négy centiméternél nagyobb tüszőméretig.
Mik a petefészek tüszők?
A petesejt egységet képez a női test petefészkében a follikulus érése során a segédsejtekkel, azaz a környező follikuláris hámsejtekkel és a két körülvevő kötőszöveti rétegek. Ezt az egységet az orvosok overialis tüszőként ismerik, amelyet néha tüszőnek is neveznek. A tüszők hormonális kontroll alatt érési folyamaton mennek keresztül, amelynek során a kettő kötőszöveti rétegek és a petefészek tüsző segédsejtjei alakulnak ki először. A kapott petefészek-tüszők kiváltják peteérés miután teljesen megérettek. A petefészek minden follikuláris szakasza tehát anatómiailag funkcionális struktúra, amely különösen ösztrogéntermelő sejteket tartalmaz. Csak ezek a sejtek teszik lehetővé a petesejtek érését és fejlődését.
Anatómia és felépítés
A petefészek tüszők a petesejtből, az úgynevezett granulosa sejtekből vagy a follikuláris hámsejtekből, valamint a két kötőszöveti rétegből, a theca interna és a theca externából állnak. A granulosa sejtek a petefészek tüsző többrétegű szemcsés rétegében helyezkednek el, és a tüsző érése során fejlődnek ki az első érési szakasz hámsejtjeiből, az úgynevezett primer tüszőből. A theca interna viszont a kötőszövet differenciált pereme, amely a petefészek kérgén helyezkedik el, ahol a petefészek tüsző belső sejtrétegét képezi. Ez a kötőszöveti réteg a másodlagos tüszővé fejlődik, amikor az elsődleges tüsző érik. A theca externa a kötőszövet differenciált pereme is, amely a tüsző fokozatos érésével fejlődik ki, és végül a petefészek tüszőjének petefészek kérgén fekszik.
Funkció és szerepek
A petefészek tüszők érésnek vannak kitéve, és maguk is kiváltják az érési folyamatokat. Még a születés előtt egy nő fel van ruházva az őshagymákkal, amelyek egyrétegű hámszövet a petesejt mellett. Ezek az őshagymák később folyamatosan növekszenek, és e növekedés során elsődleges tüszőkké fejlődnek. Az elsődleges tüszők tehát úgyszólván a tüsző érésének első szakaszában képződnek, és egyrétegű prizmatikus tüszőhámokkal vannak felszerelve. Végül másodlagos tüszők alakulnak ki ezekből az elsődleges tüszőkből a következő szakaszban. A szekunder tüszőkben a petesejt glikoproteinekbe burkolja magát. A tüsző hámszövet több rétegre fejlődik és sugár alakban igazodik. A tüszőérés következő szakasza a harmadlagos tüszőé. Ebben a szakaszban megjelenik egy follikuláris üreg, amelyben a cerebrospinalis folyadék (CSF) összegyűlik. Ezt a folyadékot az érés során a petefészek tüsző granulosa sejtjei termelik, amelyek az első érés során az elsődleges tüsző hámsejtjeiből fejlődtek ki. Amint a petesejt bejutott egy sejthalmazba, vagyis az úgynevezett tojáshalomba és így egy dokkolóhelyre, a sejt körüli kötőszövet a két szövetréteggé fejlődik: theca interna és theca externa. Eközben a tüsző folyamatosan növekszik, és az úgynevezett Graaf-tüszővé válik, amely már készen áll a repedésre. Ezeket a növekedési folyamatokat a hormon szabályozza v, amelynek tüszőstimuláló hatása van és a agyalapi mirigy. Amint a hormon v és a luteinizáló hormon Az LH egy adott anyagban van jelen koncentráció, peteérés bekövetkezik. A theca externa kontraktilis sejtjeinek együttműködésével ezután a petesejtet a petevezetékbe öblíti. A granulosa sejtek többsége védőréteget képez az oocita körül. A theca interna kötőszöveti rétege, amely gazdag hajók és a sejtek termelnek androgének e folyamat során.Ezek androgének diffúziós folyamatokkal eljutnak a petefészek tüsző segítő sejtet tartalmazó rétegébe és átalakulnak ösztrogének ott az aromatizációs folyamatokban. Minden ovuláció után a granulosa sejtek megtartott része tárolásból az úgynevezett sárgatestet képezi lipidek, amely felelős a hormon termeléséért progeszteron és irányítja a szexuális ciklust. Így a petefészek-tüszők részt vesznek a hormontermelés számos folyamatában, és így ellenőrzési funkciókat vállalnak a reprodukció és a szexualitás területén.
Betegségek
Az egyik legismertebb follikuláris betegség a follikuláris ciszták. A petefészek minden follikuláris stádiumának struktúrájából eredhetnek, vagyis a petefészek tüszőjének bármely formájából, az érő tojás és annak hüvelye értelmében. Amint bármely érési szakasz tüszője meghaladja a négy centiméter nagyságát, a nőgyógyász már follikuláris cisztáról beszél. Ha ez a folyamat csak az ovuláció után következik be, akkor a vér- a nemrégiben kialakult sárgatest kitöltött, cisztás tágulatát sárgatest cisztának is nevezik. A cisztás folyamatok jóindulatú daganatok, amelyeket rendszerint puszta tapintással lehet kimutatni egy nőgyógyász rutinvizsgálata során. A follikuláris ciszták gyakran nagyrészt tünetmentesek maradnak. Ugyanez vonatkozik a petefészek hüvelyének jóindulatú daganataira, amelyek felszínes sejtekből fejlődnek ki, és gyakran nagy helyet foglalnak el.
