A Pasteurella parazita kórokozók a Brucella család. Előnyösen a baktériumok megfertőzheti az állatállományt, de átterjedhet az emberekre. A rúd alakú Pasteurella pestis baktérium a bubonos és a tüdőbetegség kórokozójának tekinthető csapás.
Mi a pasztőrella?
A paraziták más élőlényeket fertőznek meg, és a gazdaszervezetekkel táplálkoznak, vagy szaporítási célokra használják fel őket. A legtöbb parazita nem ölti meg gazdaszervezetét, mert maguk is a gazdától függenek a túlélés érdekében. A paraziták azonban károsíthatják a gazdaszervezeteket, károsíthatják szerveik működését, elpusztíthatják a sejteket vagy tápanyaghiányt okozhatnak. Ezen paraziták egyike a Pasteurella parazita kórokozó. A kórokozó a Brucella családhoz tartozik. A nemzetség különféle gram-negatív rúd alakúakat ölel fel baktériumok amelyek különösen a haszonállatok, például szarvasmarhák, sertések és juhok urogenitális traktusában találhatók meg. Embereknél a paraziták csak ritkán társulnak súlyos veszélyekkel. A Brucella pasteurellát ennek ellenére emberi kategóriába sorolják kórokozók és következésképpen összefüggenek az emberek betegségértékével. A Brucella-fertőzésekről Németország-szerte be kell jelenteni. Ritka esetekben fertőzés okozhat brucellózis az embereknél. A Pasteurella legismertebb fajai a Pasteurella multocida, a pestis, a pseudotuberculosis, a tularensis, a stomatis és a canis.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
A Pasteurella rúd alakú baktériumok és hasadással osztani. Nem tartalmaznak magot és nincsenek felszerelve organellákkal. A legtöbb Pasteurella faj aerob, ami azt jelenti, hogy attól függ oxigén a túlélésért. Az aerob anyagcsere kórokozók megköveteli, oxigén molekulák a szükséges metabolitok előállításához. Az aerob anyagcsere útjának ellentéte az anaerob anyagcsere útja, amelyben a szervezet más molekulák anyagcsere-termékek előállításához. A Pasteurella egyes fajai fakultatívan anaerobak. Ez azt jelenti, hogy túl tudnak maradni oxigén vészhelyzetben. A baktériumok asporogének, ezért nem képeznek spórákat. A zoonózis elve a baktériumfajokra is érvényes. A kórokozók tehát állatokról emberekre és emberekről állatokra terjedhetnek. A rúd alakú baktériumok elsősorban a haszonállatokat, például szarvasmarhákat, juhokat vagy sertéseket fertőzik meg. Az átvitel általában érintkezés útján történik. Az emberre történő átvitel esetén hangsúlyozni kell a harapás átadását. A baktériumok a harapás helyén keresztül jutnak be az emberi testbe. A Pasteurella ennek következtében a zoonózis egy speciális formájához kapcsolódik: az úgynevezett zooanthroponosishoz. Az ilyen típusú zoonózisról az embereken átterjedő állatbetegségek beszélnek. Ennek ellentéte az antropozoonózis: egy emberi betegség, amely átvihető állatokra. A Pasteurellával való érintkezés betegségeket okozhat az emberekben. A baktériumok általi detektálás az emberi testben patogén, mivel a baktérium nem része az emberi szervezet normál baktérium populációjának. Normális esetben az ember immunrendszer a parazita kórokozóval érintkezés után, még mielőtt szaporodhatna, küzd. Így a Pasteurella nem feltétlenül vezet betegségre. Egy szervezeten belül a rúd alakú paraziták a véráramon keresztül az egyes szervekbe vándorolva terjednek, és ily módon az egész testet megtelepítik. Mint minden Brucella, a baktériumok sem kapszulázottak. Elszigetelt vagy páros elrendezésben állnak és mozdulatlanok. A Pasteurella reakciói lokálisak bőr reakciók súlyosabb fertőzésekre, mint pl brucellózis. A Pasteurella pestis különleges eset. Ez a csapás baktérium, amely hónapokig fennmarad a székletben, köpet (köhögés nyálka), vagy genny és intracellulárisan és extracellulárisan szaporodik a testben. Leggyakrabban ez a baktériumfaj rágcsálókat fertőz meg. Az átvitel parazitákon, például kullancsokon vagy bolhák, amelyek rágcsálókkal táplálkozva lenyelik a baktériumokat. A fertőzések azonban a fertőzött rágcsálókkal való közvetlen érintkezés révén is lehetségesek.
Betegségek és panaszok
Négy különböző szerotípust írtak le a Pasteurella parazita kórokozóval kapcsolatban. A fertőzés fajspecifikus tüneteket okoz. Vagyis a kórokozó különböző módon nyilvánul meg az állatállományban és az emberekben. Vad- és háziállatoknál a Pasteurella vérzéses vérmérgezést okoz. Ez a vér mérgezés, amely egyenértékű az egész szervezet szisztémás gyulladásos reakciójával. Emberekben a Pasteurellával való érintkezés általában csak helyi reakciókat okoz, amelyek elsősorban a harapás helyén fordulnak elő. A legtöbb esetben ezek bőr olyan reakciók, mint bőrpír és duzzanat. A Pasteurella pestis esetében a fertőzés azt eredményezheti bubópestis or tüdőbetegség. Bubópestis jellegtelen tünetekkel kezdődik, mint pl hányinger, láz, hasmenés, szédülésés fejfájás Az nyirok a csomópontok megduzzadnak és okoznak csapás dudorok. Ha nem kezelik, vérmérgezés egy idő után jelentkezik, és a legtöbb esetben végzetes. Tüdőbetegségviszont gyakran abból ered bubópestis és erősen fertőző, különös kockázattal jár az hideg, párás levegő. Halandóság tüdőbetegség szignifikánsan magasabb, mint a bubóbetegségnél. Ma azonban a pestis nagyon jól kezelhető, ha korán diagnosztizálják. Brucellózis A Pasteurella által okozott betegség szintén súlyos betegség. Az ilyen fertőzés tipikus tünetei a következők: fáradtság kimerültség, fogyás, többé-kevésbé súlyos éjszakai izzadás, ízületi fájdalom és a izomfájdalom<p></p> koncentráció problémák. Ezek a tünetek társulhatnak orrvérzés, petechialis vérzések, nem produktív köhögés or székrekedés. Hasi fájdalom, hepatosplenomegalia vagy lymphadenitis szintén tüneti lehet. Antibiotikumok nagy szerepet játszanak a terápia a fenti feltételek mindegyike.
