Rövid áttekintés
- Definíció: sejtburjánzás és/vagy sejtmegnagyobbodás a pajzsmirigyben. A „meleg” („meleg”) csomók pajzsmirigyhormonokat termelnek, a „hideg” csomók nem.
- Tünetek: nagyobb csomópontok, nyelési problémák, rekedtség, torokköszörülés, általános nyomásérzés a torokban. Lehetséges fájdalom, amikor közvetlen nyomást gyakorolnak a csomópontokra. Közvetett tünetek forró csomókkal: A fokozott hormontermelés a pajzsmirigy-túlműködés tüneteit okozza.
- Okok: beleértve a pajzsmirigy jóindulatú szöveti daganatait (főleg autonóm adenoma – általában jódhiány okozza), ciszták, ritkán pajzsmirigyrák vagy áttétek.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Amikor göbös elváltozásokat észlel a pajzsmirigyben. Csak az orvos tudja megmondani, hogy szükséges-e a kezelés.
- Diagnózis: kezdeti konzultáció, fizikális vizsgálat, ultrahang vizsgálat, szcintigráfia nagyobb csomók esetén, szövetminta (biopszia) hideg csomókra.
- Megelőzés: Jódban gazdag étrend bőséges tengeri hallal és jódozott konyhasóval (pajzsmirigy-túlműködés esetén nem tanácsos!). A terhes nők jódtablettát kapnak.
Pajzsmirigy csomók: veszélyes vagy nem?
A legtöbb pajzsmirigy csomó ártalmatlan. Ez különösen igaz az úgynevezett forró (hormontermelő) csomókra. A hideg (inaktív) csomók esetében a rák kockázata valamivel magasabb, körülbelül négy százalék. Összességében a pajzsmirigy csomóinak kevesebb mint egy százaléka rosszindulatú.
Pajzsmirigy csomók: Definiton
Pajzsmirigy csomók akkor alakulnak ki, amikor a hormontermelő szerv egyes területein a sejtek szaporodnak és/vagy megnagyobbodnak. Egyes csomók csak korlátozott mértékben nőnek, míg mások egyre nagyobbra nőnek. Azonban a pajzsmirigy csomó önmagában is visszafejlődik.
Pajzsmirigy csomók: Gyakoriság
A pajzsmirigyben kialakuló csomók nagyon gyakoriak, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak. Összességében a felnőttek körülbelül 30 százaléka mutat göbös elváltozásokat a hormontermelő mirigyben, és a 65 év felettieknél ez az arány még több mint 50 százalék.
A nőket négyszer nagyobb valószínűséggel érintik a pajzsmirigy csomók, mint a férfiakat.
Az esetek mintegy tíz százalékában a pajzsmirigy csomói a golyvával együtt jelentkeznek.
Hideg góc, forró góc
A pajzsmirigy csomóinak „melegre” vagy „hidegre” való megkülönböztetésének semmi köze a hőmérsékletükhöz. Inkább a csomók aktivitásáról van szó, azaz arról, hogy termelnek-e hormonokat vagy sem.
- Forró csomók: Ha több hormon termelődik a pajzsmirigy csomókban, mint a többi pajzsmirigyszövetben, akkor ezek forró vagy meleg csomók.
Honnan ered a „meleg” és a „hideg” kifejezés?
A pajzsmirigy csomókra vonatkozó „meleg” és „hideg” kifejezések a szcintigráfiából származnak – egy nukleáris medicina vizsgálatból, amely megkülönbözteti a pajzsmirigy-csomók két típusát:
A vizsgálathoz a beteget radioaktív jódot tartalmazó folyadékkal fecskendezik be, amely a vérrel a pajzsmirigybe kerül. A hormonokat termelő pajzsmirigy csomónak sok jódra van szüksége. A befecskendezett radioaktív jód ezért jobban felhalmozódik ebben a szöveti régióban. Lebomlik, speciális kamerával érzékelhető radioaktív sugarakat bocsát ki – a pajzsmirigy érintett területe a képen sárga-piros zónaként, azaz meleg színekben jelenik meg.
Pajzsmirigy csomók: tünetek
Minden pajzsmirigy csomó kicsiben kezdődik. Egyes csomók folyamatosan nőnek, míg végül olyan nagyok lesznek, hogy nyelési problémákat, rekedtséget, torokköszörülést vagy általános nyomásérzést okoznak a torokban.
Ha közvetlenül a csomót nyomjuk meg, az fájhat. Főleg, ha a csomók struma nodosa részeként alakulnak ki, amelyben a pajzsmirigy összességében megnagyobbodott, fájdalmas tünetek jelentkezhetnek.
Normális esetben a pajzsmirigy csomói nagyon lassan nőnek, és hosszú ideig nem okoznak kellemetlenséget. Ezért általában a rutinvizsgálatok során véletlenszerű leletként fedezik fel őket. A forró csomó azonban közvetve tüneteket okozhat, ha fokozott hormontermeléshez vezet. Ebben az esetben ugyanazok a tünetek jelentkeznek, mint a hyperthyreosisban.
Pajzsmirigy csomók: Okok
- Jóindulatú szöveti daganatok a pajzsmirigyben (leggyakrabban adenomák, ritkábban lipomák, teratomák vagy hemangiomák).
- Ciszták: Ezek a folyadékkal teli üregek gyakran akkor alakulnak ki, amikor a pajzsmirigy szövete nő.
- Pajzsmirigyrák: Németországban a becslések szerint az összes pajzsmirigycsomók kevesebb mint egy százaléka rosszindulatú – forró csomók szinte soha, hideg csomók valamivel gyakrabban, de összességében még mindig ritkák.
- Áttétek: A szervezetben lévő egyéb rákos megbetegedések leánydaganatokat képezhetnek a pajzsmirigyben. Ilyen rosszindulatú pajzsmirigy csomók alakulhatnak ki például emlőrákban, tüdőrákban és vastagbélrákban.
- Nyakdaganatok: a nyak helyi daganatai a pajzsmirigybe nőhetnek.
Autonóm adenoma
Ha a pajzsmirigy túl kevés jódot kap, akkor növekedési stimulátorokat választ ki. Ennek eredményeként a pajzsmirigysejtek szaporodnak. Ezenkívül jódhiány esetén az agyalapi mirigy hormont bocsát ki, amely serkenti a pajzsmirigyhormonok termelését (pajzsmirigy-stimuláló hormon, TSH). A megnövekedett TSH szint a pajzsmirigysejtek megnagyobbodását okozza, ami jóindulatú pajzsmirigydaganathoz vezet, amely kontrollálatlanul termel pajzsmirigyhormonokat (autonóm adenoma).
Bár az elmúlt években javult az emberek jódellátása Németországban, a jódhiány okozta pajzsmirigy csomók még mindig gyakran előfordulnak.
Az autonóm adenoma bizonyos genetikai változásokból (mutációkból) is adódhat: A TSH dokkolóhelyei (receptorai) egy mutáció következtében megváltozhatnak oly módon, hogy a hormontermelés egyre jobban felgyorsul és kontrollálatlan.
Pajzsmirigy csomók: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Pajzsmirigy csomók: Mit csinál az orvos?
Különösen idősebb betegeknél a háziorvos rendszeresen ellenőrzi a pajzsmirigy szintjét (TSH, T3/T4, kalcitonin) a vérben. Ha rendellenességet észlel, további vizsgálatok következnek.
Mivel azonban a pajzsmirigy csomók gyakran nem okoznak változást a hormonháztartásban, érdemes időnként ellenőriztetni a pajzsmirigyét, még akkor is, ha a vérértékei normálisak.
Diagnózis
A diagnózis első lépése az anamnézis (anamenes) felvétele a kezdeti konzultáció során. Az orvos különféle kérdéseket fog feltenni Önnek, például:
- Mikor vette észre először a változást a pajzsmirigy területén?
- Azóta nőtt a góc?
- Milyen panaszai vannak (pl. alvászavarok, nyugtalanság, stb.)?
Különösen fontos a rosszindulatú csomók megkülönböztetése a jóindulatúaktól. Ezért minden olyan tényezőt meg kell kérdezni, amely növeli a pajzsmirigyrák kockázatát:
- Előfordult-e valaha pajzsmirigyrák a közeli rokonoknál?
- Gyorsan nőtt a csomó?
- Rekedtségtől, köhögéstől vagy légzési problémáktól szenved?
Ezt fizikális vizsgálat követi. Ez azt jelenti, hogy az orvos kitapintja a pajzsmirigyet. Különös figyelmet fordít a rosszindulatú elváltozásokra utaló jelekre, mint például a göbfelszín göröngyössége vagy a góc rossz eltolhatósága nyeléskor. A nyirokcsomókat is tapintják a duzzanat miatt.
A fizikális vizsgálatot ultrahangos vizsgálat (sonográfia) követi. Egy tapasztalt orvos akár három milliméteres csomópontokat is képes észlelni. Ha a csomó egy centiméternél nagyobb, vagy a vérértékek hormonális egyensúlyhiányt mutatnak, szcintigráfia javasolt. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy megállapítsa, hogy a csomó forró (hormontermelő) vagy hideg (inaktív).
Kezelés
Normál pajzsmirigy-értékek és kicsi, jóindulatú csomók esetén kezdetben nincs szükség kezelésre. A pajzsmirigyet azonban rendszeresen ellenőriztetni kell szakemberrel. Csak így ellenőrizhető, hogy a pajzsmirigy csomói növekednek-e, és hogy változik-e a pajzsmirigy teljesítménye.
Ha az orvos úgy dönt, hogy kezelésre van szükség, három kezelési lehetőség áll rendelkezésre:
- Műtét: ez magában foglalja vagy a teljes pajzsmirigy eltávolítását (subtotal thyroidectomia), csak a pajzsmirigy egyik lebenyét (hemithyroidectomia), vagy csak magát a pajzsmirigy csomót. A műtét végezhető nyíltan vagy laparoszkóposan (minimálisan invazív, reflexióval). A sebészi beavatkozás akkor hasznos, ha a pajzsmirigy gócában rákos gyanú merül fel, vagy ha a pajzsmirigy erősen megnagyobbodott (golyva, golyva).
- Gyógyszeres kezelés: Csak kicsi, hideg csomók esetén lehetséges. A betegek pajzsmirigyhormonokat kapnak, általában jóddal kombinálva. A gyógyszerek gátolják a mirigyszövet növekedését. Ha azonban a csomó nagyobb és kényelmetlenséget okoz, ez a kezelés általában már nem hasznos.
Pajzsmirigy csomók: Prognózis
Megfelelő kezeléssel a jóindulatú pajzsmirigy csomók általában gyógyíthatók. Azonban a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok is általában jó prognózisúak.
Pajzsmirigy csomók: Mit tehetsz magad
A jódban gazdag étrend megelőzheti a pajzsmirigybetegséget. A jód megtalálható például a tengeri halakban és a jódozott konyhasóban. Mivel Németország a jódhiányos területek közé tartozik, ügyeljen arra, hogy mindig elegendő jódot tartalmazzon az étrendjében. Ennek legegyszerűbb módja jódozott konyhasó használata.
Ha betartja ezeket az ajánlásokat, máris sokat tesz a pajzsmirigy-csomók megelőzése érdekében.
