A karakter az ember természete, és meghatározza, hogy hogyan viselkedik, miről álmodik és mitől fél. A modern orvoslás lokalizálja a karaktert a frontális idegi áramkörébe agy vidék. Ezért e régiók degeneratív bomlásában összefüggésben Alzheimer-kór például betegség is van beszél az ego bomlásának.
Mi a karakter?
A karakter az ember természete, és meghatározza, hogyan viselkedik, miről álmodik és mitől fél. Az ember jelleme meghatározza, hogy kik ők, és mi teszi egyedivé. A karakter befolyásolja, hogy valaki hogyan cselekszik, vagy milyen céljai, álmai és félelmei vannak. A modern orvoslás feltételezi, hogy egyrészt az egyén genetikai felépítése hozzájárul karakteréhez. Másrészt az ember jelleme is kialakul, és javarészt a szocializáció során. A nevelés például maradandó hatással van a jellemre. Hogy pontosan mi a karakter orvosi szempontból, ma is vita tárgyát képezi. A modern idegtudomány például az egyén neuronális felépítését tartja érzelmeinek és így személyiségének eredetének. Pontosabban, a frontális idegpályák agy a neurológusok néha a karakter székhelyeként emlegetik. A kapcsolási minták a agy adaptívak és változnak, például drasztikus élmények, például nagy szenvedés vagy nagy szeretet után. Az idegtudomány a frontális agy idegi áramkörének ezen változását bizonyos tapasztalatok után a jellemváltozások okának tekinti.
Funkció és feladat
2000-ben az Otago Egyetemen végzett hosszú távú tanulmány megállapította, hogy az ember jellemét nagyrészt a hároméves kor határozza meg. Ettől az életponttól kezdve az ember a karakterprogramját követi. Hasonló következtetésre jutottak a Max Planck Pszichológiai Kutatóintézet hosszú távú tanulmányai is. Így azt mondják, hogy a jellem alapvető vonásai legkésőbb négyéves korukig megalapozódnak. 20 éven keresztül a kutatók négy és tizenkét év közötti gyermekeket figyeltek meg, és rendszeresen vizsgálták az alanyokat. A kognitív képességek mellett ellenőrizték a Nagy Ötöt, vagyis a karakter öt oszlopát. Az agykutatás szerint ezek a pillérek egyrészt a neurotikusságból állnak, amelyet a rosszkedvre és az önbizalomhiányra való hajlamként írnak le. Másrészről az extraverzió, az új tapasztalatok iránti nyitottság, a kedvesség és a lelkiismeretesség a karakter öt oszlopa közé tartozik. A vizsgálat kezdetén a gyerekek e tekintetben ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeztek, mint a vizsgálat végén. Úgy tűnik tehát, hogy az ember alapvető jelleme az élet első négy évében kialakul, és így a genetikai tényezők mellett elsősorban a szülői otthontól és a neveléstől függ. Az idegtudomány lokalizálja a karaktert a frontális agy neuronjai közötti specifikus áramkörökhöz. Az agy ezen helyét kifejezetten emberi intelligencia, értelem és társadalmi viselkedés székhelyének nevezik. Ezek a hivatkozások teszik a frontális agyat a karakter székhelyévé. A patkány frontális agya az emberi frontális agyhoz képest apró. A frontális kéreg irányítási és ellenőrzési funkcióval rendelkezik, amely segíti az embereket cselekedeteik megtervezésében, megvalósításában és irányításában. A szenzoros információk fogadása és feldolgozása mellett a frontális agy pótolhatatlan a kognitív gondolkodási folyamatok, a nyelvi folyamatok és a motoros műveletek számára. A tevékenységek, mozdulatok és cselekedetek ellenőrzése mellett a tudatosságról most azt gondolják, hogy a frontális agyban is található. Ugyanez vonatkozik az érzelmi-affektív viselkedési szempontokra és a magasabb gondolkodási folyamatokat befolyásoló tényezőkre. Az emberi agy képes tanulás. Így az agyban bekövetkező neuronális áramkörök megváltoznak tanulás folyamatok. A drasztikus tapasztalatok gyakran társulnak a gondolkodás változásával. Ez az állítás viszonylag igaz. Drasztikus tapasztalatok után a frontális agy áramköre valóban megváltozik, lehetővé téve a karakterváltozásokat.
Betegségek és betegségek
Egy beteg amnézia már nincs emlékezet. Karakterét azonban nem veszíti el emiatt amnézia. Önvizsgálattal világosan megtudhatja, ki volt és mi. A személyiség mindaddig megőrződik, amíg a frontális agy és annak speciális vezetékei megmaradnak. Léziók a frontális lebenyben előfordulhatnak traumás agyi sérülés, ütés, agyvérzés, tumoros betegség, gyulladásos betegség, a degeneratív betegségek idegrendszer, vagy roham rendellenességek. Hasonló elváltozások találhatók a skizofrénia és függő emberekben alkohol. Az ilyen elváltozás tünetei egyrészt a karakter változásai. Másrészt ellentmondásosnak és gyakran paradoxnak tűnnek. A frontális agyi elváltozásnak nem kell közvetlenül a frontális agyban lokalizálódnia, de ugyanúgy megfelelhet a frontális régiók és a nem frontális struktúrák közötti rostvetülési utak károsodásának. A frontális agyi elváltozások személyiségváltozásként vagy kognitív változásként jelentkeznek. A betegek gyakran egyszerre szenvednek mindkét megnyilvánulástól. Az összes személyiségváltozást az úgynevezett frontális agy szindróma foglalja össze. Az orvostudomány ezt a szindrómát a legsúlyosabb neuropszichológiai betegségnek nevezi személyiségzavar. A jellemváltozásokat mindenekelőtt a társas viselkedés változásai kísérik. A betegek gyakran elveszítik a kezdeményezőkészséget, a spontaneitást vagy a hajtóerőt. A jellegzetes tünetek a közöny a letargiáig. Másrészt a hirtelen hiperaktivitás, eufória vagy impulzivitás szintén jelezheti a frontális agyi elváltozást. A betegek jellemét gyakran ostobának vagy gyerekesnek írják le. Előfordul a rosszul adaptív társadalmi viselkedés és a társadalmi normákkal való dacolás. A betegek tapintatlanok vagy zárkózottak. Időnként elveszítik a társadalmi gátlásokat, amelyek pszeudopszichopátiás, szociopátiás vagy pszeudodepresszívvá válhatnak. A degeneratív betegség Alzheimer-kór különösen gyakran említik a frontális agyi elváltozások kapcsán. E betegség összefüggésében a frontális agyi régiók degeneratív bomlását gyakran a személyiség fokozatos bomlásának nevezik.
