Morbus Parkinson | Extrapiramidális rendellenesség

Parkinson-kór

A betegségnek számos alformája van. A legismertebb valószínűleg a Chorea major (Chorea huntington). Kisebb alak is előfordul.

Ez egy örökletes betegség. Hibás örökletes génmásolat elegendő a betegség előidézéséhez. A Parkinson-kórral ellentétben ugyanaz a hírvivő anyag (dopamin) itt fokozott hatást fejt ki („fordított Parkinson-kór”).

A Parkinson-kór ellenkező oka miatt a betegek tünetei is alapvetően ellentétesek. A choreát hipotonikus (petyhüdt) izmok és fokozott mozgás (hiperkinézia) jellemzik. A hiperkinéziák hirtelen, villámszerűek és mindenekelőtt önkéntelen hajlító mozdulatok.

Különösen Huntington-kór esetében személyiségváltozások adódnak. Mivel örökletes betegségről van szó, fontos szerepet játszik a család megkérdezése (utána) és a hasonló betegségek. Neurológiai vizsgálatok, CCT (a koponya), EEG (elektro-encephalo-gramm = a mérése agy hullámok) és vér minták következnek.

Sajnos az ok nem szüntethető meg, ezért a betegség gyógyíthatatlan. Gyógyszerek adhatók a hirtelen önkéntelen mozgások előfordulásának csökkentésére. A Huntington-kór előrejelzése 15-20 év túlélés. A kisebb korea prognózisa jó, a betegség időtartama 1-6 hónap, gyógyulás lehetséges.

Disztónia

A disztónia az izomfeszültség állapota rendellenes testtartással. Ezeket el lehet különíteni (pl. Csak a nyak), egyoldalú vagy általánosított. Ennek oka az idegsejtek pusztulása, amelyek fontosak a összehangolás mozdulatok.

Családi klaszterezés következik be. Daganatok (jóindulatú vagy rosszindulatú) is lehetségesek. Ezért más betegségek által okozott primer és szekunder formák vannak jelen.

Az elváltozás idegszövetben való elhelyezkedésétől függően különböző tünetek jelentkezhetnek. Gyakran előfordul az úgynevezett torticollis spasmodicus. Ez a lassan progresszív spasztikus összehúzódása nyak és a nyaki izmok.

A fej majd az ellenkező oldalra fordul. A test más részei (kezek, karok) is görcsösek lehetnek az izom miatt összehúzódások. A diagnózist a beteg felvételével állapítják meg kórtörténet (interjú) és neurológiai vizsgálat.

A terápiát az izom megelőzésére szolgáló gyógyszeres kezeléssel hajtják végre görcsök. A botulinum toxin (Botox®) injekciója szintén jó hatásokat mutat, de még mindig részletesebb tesztelés alatt áll, és csak neurológiai szakemberek alkalmazhatják, mivel szakszerűtlen alkalmazás esetén jelentős mellékhatásokhoz vezethet (pl. Nyelési nehézség). A Botox® blokkolja azokat a receptorokat, amelyekhez az izomösszehúzódást közvetítő hírvivő anyagok általában kapcsolódnak. Ez a toxin körülbelül 3-4 hónap múlva bomlik le, így új injekcióra van szükség. Ez a betegség tovább fejlődik.