Mi a tirozin-kináz receptor? | A tirozin-kináz

Mi a tirozin-kináz receptor?

A tirozin-kináz receptor egy membránhoz kötött receptort jelent, azaz egy, a sejt membrán. Szerkezetileg transzmembrán komplexet tartalmazó receptor. Ez azt jelenti, hogy a receptor áthalad az egészen sejt membrán és van extra- és intracelluláris oldala is.

Az extracelluláris oldalon az alfa-alegység, a specifikus ligandum kötődik a receptorhoz, míg az intracelluláris oldalon a ß-alegység, a receptor katalitikus központja található. A katalitikus központ az enzim aktív területét jelenti, ahol specifikus reakciók zajlanak le. Mint fent említettük, a receptor szerkezetileg többnyire két fehérje alegységből áll (dimer).

A inzulin receptor például a két alfa alegység megköti a ligandum inzulint. A ligandumkötés után a foszfátcsoportok (úgynevezett foszforilezés) specifikus tirozinmaradékokhoz (hidroxilcsoportok) kötődnek. Ez generál a tirozin-kináz a receptor aktivitása. A következőkben további szubsztrát fehérjék (például enzimek vagy a citokinek) a sejt belsejében megújult foszforilációval aktiválhatók vagy inaktiválhatók, és ezáltal befolyásolhatják a sejtek proliferációját és differenciálódását.

Mi az a tirozin-kináz inhibitor?

Az úgynevezett tirozin-kináz inhibitorok (még: tirozin-kináz inhibitorok) viszonylag új gyógyszerek, amelyek felhasználhatók a tirozin-kináz hibás aktivitásának célzott kezelésére. Kemoterápiás gyógyszerek közé sorolják őket, és az 1990-es évek végén vagy a 2000-es évek elején származnak. Különböző generációkba sorolhatók és felhasználhatók rosszindulatú betegségek kezelésében.

Funkcionálisan a diszbalansált tirozin-kináz aktivitások specifikus folyamatai gátolhatók. Elvileg négyféle hatásmechanizmus lehetséges. Az ATP-vel való versengés mellett a receptor foszforilező egységéhez való kötődés lehetséges a szubsztráton vagy alloszterikusan az aktív helyen kívül.

A tirozin-kináz inhibitorok hatását az EGF-receptorhoz való kötődés és a tirozin-kinázok enzimatikus aktivitásának ezt követő gátlása váltja ki. Az orvostudomány történetében az imatinib hatóanyag, mint tirozin-kináz inhibitor, felfedezése kiemelkedő pozíciót ért el. Kifejezetten krónikus mieloidban alkalmazzák leukémia (CML), ahol elnyomja a tirozin-kináz kromoszóma fúzióval kórosan előállított aktivitás (Philadelphia kromoszóma fúzióval) kromoszómák 9. és 22.). Az elmúlt években számos más tirozin-kináz gátlót fejlesztettek ki. A jelenleg létező 2. generáció körülbelül tíz tirozin-kináz-gátlót tartalmaz.