Rövid áttekintés
- Mi az a MERS? A MERS-CoV kórokozó által okozott (gyakran) súlyos légúti betegség.
- Gyakoriság: (Nagyon) ritka, összesen körülbelül 2,500 regisztrált eset világszerte (2019-ben), 2016 után a diagnózisok száma meredeken csökkent.
- Tünetek: láz, köhögés, légszomj, tüdőgyulladás, gyakran idegrendszeri károsodás és súlyos esetekben szervi károsodás; lappangási idő körülbelül 14 nap.
- Diagnózis: PCR teszt, antitest vizsgálat, intenzív orvosi monitorozás.
- Kezelés: Többnyire intenzív terápia, nem áll rendelkezésre kialakult gyógyszeres terápia; proteázgátlók és immunmodulátorok kísérleti alkalmazása; vakcina jelenleg nem elérhető.
- Prognózis: Gyakran súlyos; a betegek egyharmada meghal.
Mi az a MERS?
A Middle East Respiratory Syndrome (MERS) egy súlyos légúti betegség, amelyet a MERS-CoV kórokozó („Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus”) fertőzés okoz.
A MERS-t olyan tipikus tünetek kísérik, mint a láz, köhögés és légszomj. A halálozási arány magas: a fertőzöttek körülbelül egyharmada meghal.
A SARS-hez és a Sars-CoV-2-höz hasonlóan a MERS-CoV is a béta-koronavírus nemzetség tagja. Úgy gondolják, hogy a dromedárokról terjedt át az emberre. A MERS-CoV tehát zoonózisos vírus.
Nemzetközi disztribúció
A kórokozót először 2012-ben fedezték fel Szaúd-Arábiában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt követően 2,500-ig világszerte mintegy 2019 esetet dokumentált. Így a megbetegedések száma világszerte alacsony. Ráadásul 2016-tól a MERS-CoV terjedése hirtelen alábbhagyott.
A legtöbb ismert eset az Arab-félszigeten fordult elő – egy másik jelentős (elszigetelt) járványtól eltekintve 2015-ben Dél-Koreában.
Összességében 27 országban erősítették meg az eseteket, köztük Észak-Amerika, Dél-Ázsia és Európa államait. Itt azonban olyan utazókat érintettek, akik az Arab-félszigeten jártak a terjedés csúcsán. Az ilyen izolált fertőzési gócok azonban nem eredményeztek nagyszabású ellenőrizetlen fertőzési eseményt.
Lehetséges a MERS elleni védőoltás?
Nem. Jelenleg nincs jóváhagyott MERS-oltás. A Német Fertőzéskutató Központ (DZIF) szakértői azonban dolgoznak az első vakcinajelölten a MERS kórokozója ellen: az MVA-MERS-S. Ez a vakcina vektortechnológián alapul, például a MERS-oltásnál.
Ez ugyanazon a vektortechnológián alapul, mint például a SARS-CoV-2 elleni AstraZeneca vakcina. A kutatók egy legyengített tehénhimlő vírust (módosított vaccinia ankara vírus, MVA) használnak vektorként („gén shuttle”). Egy kezdeti kísérleti vizsgálat során az MVA-MERS-S jól tolerálhatónak bizonyult, és erős antitestválaszokat tudott generálni.
Mindkét vakcinajelölt a fejlesztés korai szakaszában van. Ezen ígéretes kezdeti eredmények alapján azonban további, nagyobb léptékű vizsgálatokat terveznek.
Mik a MERS tünetei?
A MERS tipikus légúti betegségként a következő tünetekkel jár:
- Köhögés
- Torokfájás
- Láz
- Légzési nehézség
- Légszomj
- Súlyos tüdőgyulladás (tüdőfertőzés)
- Tüdőelégtelenség
Ezenkívül a MERS betegek a következőket mutatták:
- Izom- és ízületi fájdalom
- Hasmenés
- rossz közérzet és hányás
- Veseelégtelenség
A fertőzés és a betegség első tüneteinek megjelenése közötti időszak 14-XNUMX nap (lappangási idő). A tünetek súlyossága a tünetmentestől a nagyon súlyosig terjed.
Azok a betegek, akiknél a betegség súlyos lefolyású, általában intenzív ellátást igényelnek. A sebezhető csoportokat különösen érinti a súlyos lefolyás. Ezek idős és immunhiányos betegek, valamint olyan személyek, akik már meglévő betegségben szenvednek.
A jelenlegi ismeretek szerint még nyitott a végső értékelés, hogy egy túlélt MERS-CoV fertőzés mely neurológiai szövődményei milyen gyakorisággal következhetnek be. A dokumentált esetek többnyire egyedi esetjelentéseken alapulnak.
Hogyan diagnosztizálható a MERS-CoV?
A MERS megbízhatóan kimutatható PCR teszttel speciális laboratóriumokban. Ez reagál a vírus jellegzetes genetikai anyagára.
Ideális esetben a mélyebb légutakból származó váladékot használják mintaanyagként. Az orvosok ezeket úgynevezett bronchoszkópiával szerzik be. A száj-, orr- és toroktamponok, például azok, amelyeket a Sars-CoV-2 vizsgálatához vettek, általában kevésbé alkalmasak. Ennek az az oka, hogy a MERS-CoV különösen a mély légutakat érinti. Itt a legmagasabb a kimutatható vírus mennyisége.
Még pontosabb információhoz juthatunk a kórokozó teljes genomszekvenálásával.
Az antitest-tesztek viszont felhasználhatók arra, hogy következtetéseket vonjanak le egy múltbeli MERS-betegségről. Akut diagnózisra alkalmatlanok, mert a fertőzött személy immunrendszere specifikus (kimutatható) antitestekkel reagálni kezd a MERS kórokozójára.
A MERS-CoV, a SARS és a Sars-CoV-2 közös vonásai?
A SARS, a MERS-CoV és a Sars-CoV-2 a Betacoronavirus nemzetségbe tartozó burkolt RNS-vírusok. A koronavírusok (Coronaviridae) családjába tartoznak, és emberekben betegségeket okozhatnak.
Genetikai anyaguk egyszálú ribonukleinsavból (RNS) áll. A MERS-CoV és (SARS és) Sars-CoV-2 genetikai anyaga nagyrészt azonos. Vagyis a MERS-CoV (szerkezetileg) majdnem azonos a Sars-CoV-2-vel.
A vírusgenom minden olyan információt tárol, amelyre a vírusnak szüksége van a fertőzött gazdasejtben való replikációhoz. Így tartalmazza az összes olyan fehérjetervrajzot, amely az új vírusrészecskék felépítéséhez és magának a vírusgenomnak a másolásához szükséges.
A MERS-CoV genom körülbelül 30,000 XNUMX nukleobázisból áll, amelyek háromféle vírusfehérjét kódolnak, különösen:
RNS-függő RNS polimerázok: A MERS-CoV két különálló RNS replikázzal rendelkezik (ORF1ab, ORF1a). Ezek az enzimek felelősek az RNS genom replikációjáért a gazdasejtben.
Strukturális fehérjék: Ezek azok a fehérjék, amelyek a MERS-CoV vírus részecske külső (és belső) alakját adják:
- Spike protein (S): külső fehérjeszerkezet, amely lehetővé teszi a MERS-CoV számára, hogy megfertőzze az emberi tüdősejteket.
- Nukleokapszid (N): A vírusgenomot stabilizáló szerkezeti fehérjemolekula.
- Burokfehérje (E): a vírusrészecske külső burkának része.
Nem strukturális fehérjék: Ezen kívül más, úgynevezett nem strukturális fehérjék – más néven „kiegészítő fehérjék” – jelen vannak a MERS-CoV genomjában (beleértve az ORF 3-at, ORF 4a-t, ORF 4b-t, ORF 5-öt). Bár még nem bizonyított véglegesen, a szakértők megvitatják, hogy ezek a fehérjék esetleg gátolják-e az emberi immunvédelem fontos folyamatait (úgynevezett „interferon antagonistaként”).
Miért nem volt MERS-CoV-járvány?
Hogy miért nem volt MERS-CoV-járvány, azt még nem magyarázták meg véglegesen. A szakértők azt gyanítják, hogy ez összefügg a MERS-CoV sajátos fertőzési mechanizmusával, amely eltér a rendkívül fertőző Sars-CoV-2 kórokozótól.
A legtöbb légúti megbetegedésre jellemző módon a MERS-CoV elsősorban cseppfertőzéssel vagy aeroszolok útján terjed. Úgy tűnik azonban, hogy a MERS-CoV nem képes megfertőzni a felső légutakat.
A Sars-CoV-2 az ACE2 receptoron keresztül jut be az emberi sejtekbe, amely széles körben elterjedt a szervezetben – és jelen van a felső légutakban is. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a MERS-CoV kizárólag az úgynevezett „dipeptidil-peptidáz 4 receptort” (DPP4 vagy CD26) használja „átjáróként”.
A DPP4 receptor ezen egyenetlen eloszlása a légutakban és a tüdőben megmagyarázhatja a MERS-CoV „mérsékelt” fertőzőképességét. Úgy tűnik, ez az oka annak is, hogy a MERS-CoV nem terjedt ellenőrizetlenül a maximális terjedési szakaszában.
Hogyan kezelik a MERS-t?
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan általánosan elfogadott gyógyszeres kezelés, amely képes meggyógyítani a MERS-t.
Az orvosok ezért igyekeznek vészhelyzet esetén a lehető legjobban stabilizálni az érintett betegek egészségét. Ezzel időt nyerhet az érintettek immunrendszere a MERS vírus legyőzésére.
Már ismert vírusellenes szerek használata?
Egyes esetekben az orvosok olyan gyógyszereket is alkalmaznak, amelyeket más betegségek ellen már kifejlesztettek. Itt a „széles spektrumú vírusellenes szerek” különleges szerepet kapnak. Ezeknek a gyógyszereknek legalább le kell lassítaniuk a MERS kórokozó replikációját a fertőzött betegekben. Az aktív összetevők kombinációit tárgyalják:
Lopinavir és ritonavir: A lopinavir és ritonavir kombinációs gyógyszereket is tárgyalják. Mindkettőt HIV-fertőzések kezelésére használják. Mindkét gyógyszer a proteázgátlók csoportjába tartozik, amelyek blokkolnak egy fontos vírusenzimet az új vírusrészecskék felépítésében. A MERS-CoV összefüggésében végzett kezdeti vizsgálatok enyhén pozitív hatást mutatnak a betegség progressziójára. Ezzel a kombinált kezeléssel azonban nem valószínű, hogy a vírus replikációja teljesen elnyomható.
DPP4 inhibitorok: A DPP4 receptor fontos szerepet játszik a MERS-CoV humán sejtbe való bejuttatásában. Ha a DPP4 receptort specifikusan gátolják a gyógyszerek – így áll a hipotézis – a MERS-CoV kórokozó bejutása valószínűleg megállítható.
A DPP4 azonban fontos szerepet tölt be az emberi immunrendszer szabályozásában is. Aggodalomra ad okot, hogy a DPP4 receptor gátlása csökkentheti bizonyos T effektor sejtek kívánt aktivitását. Noha még nem tisztázott véglegesen, a DPP4-gátlók ezért feltételezhetően (szisztémás) mellékhatásokat okoznak. Ezért sürgősen további tanulmányokra van szükség ebben az összefüggésben.
