Cheyne-Stokes lélegző a kóros légzési forma neve. A mélység rendszeres megváltoztatásával jár lélegző valamint a légzés tereinek változásai.
Mi a Cheyne-Stokes légzés?
A Cheyne-Stokes légzés rendellenes állapotra utal lélegző mintázat, amelyet a légzés duzzanata és dekongesztálása jellemez, amelyet hosszan tartó légzési szünetek kísérnek. Ha a légzés e folyamat során időszakosan ellaposodik, fennáll a rövid ideig tartó légzésmegállás veszélye. Ezt követően azonban a mélyebb lélegzetvétel újra folytatódik. A Cheyne-Stokes légzés gyakran akkor fordul elő, amikor az érintett személy elégtelen vér áramlik a agy. Ezt okozhatja például érrendszeri szklerózis. Egyéb elképzelhető kiváltó tényezők a ütés vagy mérgezés. John Cheyne (1777-1836) skót orvos és William Stokes ír orvos (1804-1878) adták nevüket Cheyne-Stokes légzésre. 1818-ban John Cheyne-nek sikerült leírnia a légzés időszakos gyantázását és gyengülését. Csak rövid idő múlva ugyanezt tette William Stokes is. A Cheyne-Stokes légzés férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Szinte mindig a betegek 60 évnél idősebbek.
Okok
Úgy gondolják, hogy a Cheyne-Stokes légzést a nemlineáris légzőközpont érzékenysége okozza az artérián belüli CO2 parciális nyomásra vér. A CO2 parciális nyomás növekedése a legerősebb légzési ingerként működik. Ez a légzésszám és a légzés mélységének csökkenését eredményezi mindaddig, amíg a megnövekedett légzést a magasabb CO2-tartalom teszi lehetővé vér. Ha az érintett személy elegendő CO2-t kilélegez, a légzés ismét ellaposodik. Mivel a CO2 iránti érzékenység alacsony parciális nyomáson aránytalanul alacsony, magas parciális nyomáson pedig aránytalanul magas, ez a légzésszabályozó oszcillációját eredményezi. Az orvosi közösségben vita folyik arról, hogy a Cheyne-Stokes légzés negatívan befolyásolhatja-e a szív kudarc. Minél súlyosabb a szív a kudarc, annál intenzívebb a periodikus és a központi légzési mintázat. A Cheyne-Stokes légzés leggyakoribb kiváltó okai közé tartozik a nem megfelelő agyi vérellátás, például az érelmeszesedés hiányos perfúziója miatt, ütés, vagy mérgezés, például szén monoxid.
Tünetek, panaszok és jelek
A Cheyne-Stokes légzés a légzési rendellenességek súlyos formáját jelenti alvás közben. A jelölt formákkal társul szív kudarc. Például a belélegzés ezen kóros formájának elterjedtsége szívelégtelenség a betegek száma 30 és 40 százalék között van. A Cheyne-Stokes légzés tipikus jellemzője a légzés periodikus ismétlődése és gyengülése. A beteg lélegzete egyre sekélyebbé válik, egészen rövid, körülbelül tíz másodperces szünetig. Ezt követően a légzés ismét mélyebbé és fáradságosabbá válik. Bizonyos esetekben a légzés gyakorisága további változással jár ezen folyamat során. A Cheyne-Stokes légzés különösen észrevehető éjszaka azoknál az embereknél, akik előrehaladott állapotban szenvednek szívelégtelenség. Azonban gyakran megnyilvánul más központi idegrendszer károsodás, például opioid túladagolás, exogén mérgezés vagy urémia. Cheyne-Stokes légzés lehet a koraszülés előtti szakasz. Néha azonban a normális alvási folyamat során jelentkezik anélkül, hogy kóros értéke lenne. A Cheyne-Stokes légzés alvás közben fordul elő 3000 méter feletti magasságban, és periodikus légzésnek nevezik. Az időszakos légzést nem osztályozzák magassági betegség tünet, de néha alvászavarokat okoz. Bizonyos esetekben a Cheyne-Stokes légzés miatt a beteg felébred, mert légszomjat tapasztal.
Diagnózis és lefolyás
Cheyne-Stokes légzés gyanúja esetén poliszomnográfiai vizsgálatra van szükség egy speciális alváslaboratóriumban. A poliszomnográfia olyan diagnosztikai eljárás, amely kifejezetten intézkedések a beteg fiziológiai funkciói alvás közben. Ez a legátfogóbb ilyen jellegű vizsgálat. A vizsgálat fekvőbeteg alapon történik. Ez lehetőséget ad az orvosnak arra, hogy elkészítse a beteg egyedi alvási profilját, ami megkönnyíti a Cheyne-Stokes légzés diagnosztizálását. A vizsgálat során alvás EEG (agy hullámkép), EKG (a szívritmus mérése), EMG (izomfeszültség) vagy EOG (szemmozgások) végezhető. Videó vagy hangfelvételek és a mérés vérnyomás szintén a lehetőségek körébe tartoznak. Ha a Cheyne-Stokes légzést okozó alapbetegség sikeresen kezelhető, a beteg prognózisa általában pozitív.
Szövődmények
A Cheyne-Stokes légzést súlyos légzési szövődmények jellemzik, amelyek elsősorban alvás közben jelentkeznek. Ebben az esetben a tünet is szorosan összefügg a szívelégtelenség. A beteg légzési aránya is változik az idő múlásával, így negatív hatással van a testre Egészség. A megváltozott légzés, a beteg károsodása miatt idegrendszer előfordulhat, és a Cheyne-Stokes légzés is fellélegző légzés formájában nyilvánulhat meg. Az érintett személyt nem ébreszti fel közvetlenül a helytelen légzés, ezért sok beteg kényelmetlenül képes aludni. A betegség előrehaladtával azonban a beteg alvászavaroktól szenved, és légszomjat tapasztal. Gyakran a légszomjat pánikroham kíséri. A Cheyne-Stokes légzés kezelése általában kauzális, és főleg a kezelésre irányul vese gyengeség vagy cukorbetegség. Ezt követően a páciensnek légzésen kell átesnie terápia hogy megakadályozzák a folyamat másodlagos károsodását. A szövődmények általában csak akkor jelentkeznek, ha a helytelen légzést nem kezelik, vagy ha az alapbetegség miatt szövődmények lépnek fel.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amikor a légzés jellegzetes gyantázása és gyengülése észlelhető, orvoshoz kell fordulni. Orvosi értékelés szükséges először is a rendezetlen légzési szokások lehetséges kockázatai miatt. Másrészt Cheyne-Stokes légzése gyakran alapozza meg a komolyat feltétel amit diagnosztizálni és szükség esetén kezelni kell. Ezért legkésőbb, amikor a légzési problémák miatt szövődmények merülnek fel, orvosi pontosításra van szükség. A Cheyne-Stokes légzés elsősorban azokat az embereket érinti, akik szenvednek érelmeszesedés vagy volt egy ütés. Szén a monoxid-mérgezés a légzési zavarokat is okozhatja. A feltétel kapcsán is előfordul cukorbetegség mellitusz, vese gyengeség, szívelégtelenség és néhány más betegség. Bárki, aki ezekbe a magas kockázatú csoportokba tartozik, meg kell beszél haladéktalanul forduljon alapellátó orvosához, ha a fent említett tüneteket tapasztalja. További kapcsolatok a tüdő szakember vagy alváslaboratórium. Azoknak a szülőknek a legjobb, akik szokatlan légzési mintát észlelnek gyermekükben beszél gyermekorvosuknak. Rendkívüli légszomj vagy hipoxia jelei esetén a sürgősségi orvosi szolgálatokat riasztani kell.
Kezelés és terápia
Terápia Cheyne-Stokes számára a légzés két szakaszból áll. Az 1. szakasz magában foglalja a kicsapódó alap kezelését feltétel. Ez lehet szívelégtelenség, veseelégtelenség, cukorbetegség mellitus (cukorbetegség) vagy más állapotok. A 2. szakasz előírja szellőzés terápia. Célja, hogy a patofiziológiai légzési mintát fiziológiai légzési mintára változtassa. Általánosan használt szellőzés módszerek az AZMV (anticiklikus modulált szellőzés) vagy ASV (adaptív szervoventiláció). Ezekben a módszerekben maszkrendszert alkalmaznak a betegre. Lehetővé teszi a légzési nyomás automatikus szabályozását. Mechanikus módon csillapítja a szabályozás lengését is. A Cheyne-Stokes légzés következtében fellépő légzési rezgések anticiklikusan kompenzálódnak, míg a kórélettani légzési minták fiziológiai irányt vesznek. Ezenkívül egyes betegeknél igazgatás kiegészítő oxigén linearizálhatja a légzési válasz görbét, és ezáltal tompíthatja az oszcillációs légzési szabályozást. Ha a beteg szenved magassági betegség, szükséges, hogy azonnal leereszkedjen alacsonyabb magasságokba, amíg az összes tünet javul. Ily módon visszanyeri a megfelelő mennyiségű anyagot oxigén.
Kitekintés és előrejelzés
Általában a Cheyne-Stokes légzés későbbi lefolyása viszonylag függ az alapbetegségtől. Ezért nem lehet általános megállapítást tenni a betegség prognózisáról. Ha az alapbetegség gyógyítható, ez általában a Cheyne-Stokes légzést is szabályozza. A szív vagy a vesék panaszait azonban általában nem lehet teljesen megoldani, így a Cheyne-Stokes légzés tünetei sem korlátozódnak teljesen. Cukorbetegség esetén az állapot általában viszonylag jól elnyomható. Különleges szellőzés a terápia korlátozza a krónikus tüneteket is. A teljes gyógyulást azonban ez sem éri el. Abban az esetben magassági betegség, Cheyne-Stokes légzés származással is megoldható. Ebben az esetben a tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor az érintett személy nagy magasságba megy. Az állapot sok esetben enyhülhet önsegítő szerekkel, vagy nem is szerek. A ventilátorok a beteg saját otthonában is használhatók, így a beteg számára nem feltétlenül szükséges a fekvőbeteg-tartózkodás. Pihenés gyakorlatok is csökkenthetik a betegség kellemetlenségét a folyamat során.
Megelőzés
Megelőző intézkedések Cheyne-Stokes ellen nem ismert a légzés. Fontosnak tartják a rendszeres orvosi vizsgálatokat.
Utókezelés
A legtöbb esetben Cheyne-Stokes légzés, intézkedések a nyomon követés nagyon korlátozott. Először is, a korai felismerés nagyon fontos ebben a betegségben a további szövődmények vagy kellemetlenségek megelőzése érdekében. Minél korábban észleli Cheyne-Stokes légzését az orvos, annál jobb a betegség további lefolyása. Esetleg ez a betegség is vezet csökkent élettartamra. Ezért az érintettnek orvoshoz kell fordulnia a betegség első tünetei és jelei után, hogy ez ne súlyosbodjon a tüneteken. Maga a kezelés az alapbetegségtől függ. Ha ezt műtéttel kezelik, ajánlott, hogy az érintett az eljárás után pihenjen, és tartózkodjon a fizikai vagy stresszes tevékenységektől. Figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra az egészséges életmóddal is diéta. Sok esetben azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van a tünetek enyhítésére. Itt figyelni kell a helyes adagolással történő rendszeres bevitelre. A Cheyne-Stokes légzés további folyamata ezáltal nagymértékben függ az alapbetegségtől, így ezáltal nem adható általános tanfolyam.
Mit tehetsz te magad
A Cheyne-Stokes légzés kiváltói megváltoztathatják a légzési ritmust, agy károsodás és kóros szívhiba. Az érintett személyeknek ezért képesnek kell lenniük arra, hogy mindennapi életükben különféle önsegítő intézkedéseket kezdeményezzenek, valamint utasítsák rokonaikat erre. A szindróma általában éjszaka fordul elő alvási fázisokban. A légzés leáll, és a test fokozott ébrenléti reakciói lépnek fel. Egészséges mély alvás nem lehetséges. A teljes légzésleállástól való félelem olyan mértékben képes megragadni az érintett személyt, hogy a normális életvitel alig tűnik lehetségesnek. A Cheyne-Stokes légzésben szenvedő betegek gyakran erősen túlfáradtak és kimerültek. Nagyon fontos, hogy vezet kiegyensúlyozott életmód és tartózkodni alkohol, dohányzás és a szerek bármilyen. Stimulánsok vagy alvást kiváltó szerek ne segítsen a betegnek, de fizikailag romboló hatása van. Egy kiegyensúlyozott diéta gazdag valamiben vitaminok szintén ajánlatos, különösen szívelégtelenségben szenvedő betegek és túlsúly. Az otthoni ventilátorokat egyre inkább az önsegítés hasznos formájaként használják. Előzetesen azonban a szindrómát pontosan meg kell vizsgálni egy alvási laboratóriumban. Rendszeres terápiás oxigén igazgatás és a gyógyszeres kezelés szabályozása segíti a beteget a mindennapi életben való jobb megbirkózásban. A légzés ellenőrzéséhez és fenntartásához tüdő kapacitás, szelíd testmozgás, mint pl jóga és a úszás támogató lehet. Általánosságban, feszültség, kerülni kell a rendkívüli fizikai megterhelést és a magas zsírtartalmú ételeket.
