Működés | Divertikulózis

Művelet

A betegek 5% -ában divertikulózis, a közepes vagy hatalmas vérzés miatt műtétre van szükség. A legtöbb esetben azonban a vérzés forrása műtét nélkül kiszárad. Komplikáció nélkül divertikulózis, a műtét nem indokolt.

A műtét kockázata meghaladja a még nem vagy csak enyhén tüneti betegség lehetséges kockázatát, amelynek lefolyását nem lehet megjósolni. Csak akkor, ha legalább két gyulladásos rohama van diverticulitis előfordulhat, meg kell fontolni a többszörösen gyulladt bélterület műtéti eltávolítását. Ennek csökkentenie kell a szövődmények valószínűségét új gyulladás esetén.

Rendszerint a tervezett műtétet addig nem hajtják végre, amíg a bél gyulladása nem csillapodik. Fiatal és magas kockázatú betegeknél a műtétről gyakran korábban, néha az első epizód után döntenek, mert ezeknél a betegeknél nagyobb a megismétlődés kockázata. A műtét során általában a laparoszkópos kulcslyuk-technikát alkalmazzák, többek között a gyorsabb és kevésbé komplikációra hajlamos sebgyógyulás.

Erre a célra 4 apró bemetszést végeznek a hasfalban. A jobb látómező és munka érdekében CO2-gázt pumpálnak a hasüregbe. Ezután egy kis kamerát és a műtéti műszereket a kis bemetszéseken keresztül helyeznek a hasüregbe.

A bél gyulladt szakaszát azonosítják, szétválasztják, és a bél két végét varrat segítségével varrják. A műtét után a betegek általában a tünetek azonnali enyhülését érzik. A műtét utáni első napokban a bél, különösen megtelve, még mindig fájdalmas. Ezek a panaszok azonban általában gyorsan alábbhagynak. Miután a műtéti sebek meggyógyultak, a bélmozgás általában lágyabb, mint korábban, a megrövidült bél miatt. Ellenkező esetben a betegeknél semmi sem változik.

Szövődmények

In divertikulózis, a vérzés az esetek 10-30% -ában fordul elő, de a vérzési helyek 80% -a önmagában bezárul. Ha a béltartalommal töltött divertikulák megfertőződnek, akkor a divertikulák hordozóinak körülbelül 20% -ában divertikuláris betegség vagy akut vagy krónikus betegség alakul ki diverticulitis. A gyulladt diverticula megrepedhet és fertőzéshez vezethet a hasüregben.

A hiba nagyságától és a bél mennyiségétől függően baktériumok belépve a hasüregbe, különféle klinikai képek alakulhatnak ki. Ha a könnyet vagy a bélperforációt más szervek, egy bőr vagy kapszula zárja le, akkor fedett perforációnak nevezzük. Ez általában helyi gyulladáshoz vezet tályog formáció (kapszula genny felhalmozódás).

Azután tályog meggyógyult, seb (fekély) a bél és a környező szervek, például a hólyag vagy petefészek. A béltartalom így eljuthat más szervekhez és gyulladást okozhat ezeken a helyeken. Szabad perforáció (bél áttörés) esetén a béltartalomnak át kell mennie a bélfal lyukán a hasüregbe.

Ez általában súlyos állapothoz vezet hashártyagyulladás. Szepszis (vér mérgezés) lehetséges végzetes következményekkel járó bélszakadás további szövődményei hashártyagyulladás. Minden gyulladás után hegek keletkeznek a hashártya üregében és a belekben.

Ezek vagy kívülről összehúzhatják a belet, vagy belülről csökkenthetik a belek átmérőjét. A széklet átjutását a szűkület korlátozza. Ha a belek teljesen összenyomódnak vagy összeszorulnak, an bélelzáródás (ileus) fordul elő, amely sürgősen műtétet igényel.