Mik a limfociták?
A limfociták a fehérvérsejtek (leukociták) egy alcsoportja. Ide tartoznak a B-limfociták (B-sejtek), a T-limfociták (T-sejtek) és a természetes gyilkos sejtek (NK-sejtek).
A limfociták a nyirokcsomókban, a lépben, a csecsemőmirigyben és a csontvelőben képződnek. A sejtek többsége kialakulásuk után is ott marad; a képződött limfociták mindössze négy százaléka kerül a véráramba.
Milyen funkciói vannak a limfocitáknak?
A B-limfociták az idegen anyagokkal, például kórokozókkal való érintkezés után úgynevezett plazmasejtekké fejlődnek, és specifikus antitesteket termelnek a betolakodó ellen.
A T-limfociták és altípusaik viszont más védekező funkciókat is ellátnak.
- Szabályozzák az immunrendszer kórokozókra adott válaszát.
- Küzdenek a fertőzött vagy degenerált testsejtekkel (citotoxikus T-sejtek, T-gyilkos sejtek).
- Elősegítik a B-sejtek fejlődését.
- Közvetve támogatják az antitestek érését.
Ezenkívül a T-limfociták részt vesznek a túlérzékenységi reakcióban kontakt allergiák esetén.
A T-limfocitákat memóriasejteknek is nevezik: Miután megismerkedtek egy antigénnel (egy idegen anyag jellegzetes komponense), azonnal azonosítani tudják azt újbóli érintkezés után, és gyors specifikus védekezési reakciót indítanak el.
Mik az atípusos limfociták?
Különféle betegségek összefüggésében a limfociták megjelenése (morfológiája) megváltozik. Például nagyobbak lesznek, vagy a sejtmag megváltoztatja alakját. Az orvosok az ilyen megváltozott sejteket atípusos limfocitáknak nevezik. A vérben megtalálhatók többek között:
- a toxoplazmózis bizonyos formái
- rubeola
- Májgyulladás (hepatitis)
- Mononukleózis (Pfeiffersches mirigyláz, Epstein-Barr vírusfertőzés)
- Citomegalovírus (citomegalovírus fertőzés, CMV)
Limfociták: normál értékek
A kis vérképben csak a leukociták teljes számát adják meg. Ha azonban az orvos tudni akarja a limfociták százalékos arányát és a leukociták többi alcsoportját, differenciált vérképet rendel el. Ott a limfociták mennyiségét általában relatív értékként adják meg, azaz a teljes leukocitaszám arányában (százalékban). Néha azonban a laboratóriumi eredmények abszolút értéket is mutatnak, vagyis a limfocitaszámot egy nanoliter vérben. Életkortól függően a következő standard értékek érvényesek:
|
relatív érték (összes leukociták aránya) |
abszolút érték (limfociták száma nanoliterenként) |
|
|
<2 év |
40 - 70% |
2-17 / nl |
|
2 és 5 években |
20 - 70% |
1.7-5.9 / nl |
|
6 és 16 években |
20 - 50% |
1-5.3 / nl |
|
17 évektől |
20 - 45% |
1-3.6 / nl |
Mikor emelkednek a limfociták?
A fertőzések utáni gyógyulási szakaszban felnőtteknél is megemelkedett limfocitaszint. Ez különösen igaz a vírusos fertőzésekre, például a mumpszra vagy a kanyaróra, de a bakteriális fertőzésekre, például a szamárköhögésre is. A krónikus fertőző betegségek, például a tuberkulózis vagy a szifilisz (lues) szintén növelik a limfocitaszintet.
Azonban a limfociták túl magasak lehetnek olyan betegségekben is, amelyeket nem kórokozó okoz. Példák az ilyen betegségekre:
- krónikus gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás
- érgyulladások (vasculitisek), például óriássejtes arteritis
- szérumbetegség (az immunrendszer súlyos allergiás reakciója)
- hormonális rendellenességek, például Addison-kór vagy pajzsmirigy-túlműködés
Különösen kifejezett limfocitózis fordul elő krónikus limfocitás leukémiában (CLL). A vérrák ezen formájában az értékek gyakran 100,000 XNUMX/ml fölé emelkednek.
Mikor csökken a limfociták száma?
Ha a limfociták száma túl alacsony, ezt limfopeniának vagy limfocitopéniának nevezik. A következő esetekben fordul elő:
- Stressz reakciók
- kortikoszteroid terápia ("kortizon")
- a kortikoszteroidok endogén fokozott szekréciója
- sugárterápia után
- szisztémás lupus erythematosus
- nyirokrendszeri betegségek, például nyirokcsomó-tuberkulózis vagy non-Hodgkin limfóma (a nyirokcsomórák egyik formája)
