Limfociták: mit jelent a laboratóriumi érték

Mik a limfociták?

A limfociták a fehérvérsejtek (leukociták) egy alcsoportja. Ide tartoznak a B-limfociták (B-sejtek), a T-limfociták (T-sejtek) és a természetes gyilkos sejtek (NK-sejtek).

A limfociták a nyirokcsomókban, a lépben, a csecsemőmirigyben és a csontvelőben képződnek. A sejtek többsége kialakulásuk után is ott marad; a képződött limfociták mindössze négy százaléka kerül a véráramba.

Milyen funkciói vannak a limfocitáknak?

A B-limfociták az idegen anyagokkal, például kórokozókkal való érintkezés után úgynevezett plazmasejtekké fejlődnek, és specifikus antitesteket termelnek a betolakodó ellen.

A T-limfociták és altípusaik viszont más védekező funkciókat is ellátnak.

  • Szabályozzák az immunrendszer kórokozókra adott válaszát.
  • Küzdenek a fertőzött vagy degenerált testsejtekkel (citotoxikus T-sejtek, T-gyilkos sejtek).
  • Elősegítik a B-sejtek fejlődését.
  • Közvetve támogatják az antitestek érését.

Ezenkívül a T-limfociták részt vesznek a túlérzékenységi reakcióban kontakt allergiák esetén.

A T-limfocitákat memóriasejteknek is nevezik: Miután megismerkedtek egy antigénnel (egy idegen anyag jellegzetes komponense), azonnal azonosítani tudják azt újbóli érintkezés után, és gyors specifikus védekezési reakciót indítanak el.

Mik az atípusos limfociták?

Különféle betegségek összefüggésében a limfociták megjelenése (morfológiája) megváltozik. Például nagyobbak lesznek, vagy a sejtmag megváltoztatja alakját. Az orvosok az ilyen megváltozott sejteket atípusos limfocitáknak nevezik. A vérben megtalálhatók többek között:

  • a toxoplazmózis bizonyos formái
  • rubeola
  • Májgyulladás (hepatitis)
  • Mononukleózis (Pfeiffersches mirigyláz, Epstein-Barr vírusfertőzés)
  • Citomegalovírus (citomegalovírus fertőzés, CMV)

Limfociták: normál értékek

A kis vérképben csak a leukociták teljes számát adják meg. Ha azonban az orvos tudni akarja a limfociták százalékos arányát és a leukociták többi alcsoportját, differenciált vérképet rendel el. Ott a limfociták mennyiségét általában relatív értékként adják meg, azaz a teljes leukocitaszám arányában (százalékban). Néha azonban a laboratóriumi eredmények abszolút értéket is mutatnak, vagyis a limfocitaszámot egy nanoliter vérben. Életkortól függően a következő standard értékek érvényesek:

relatív érték (összes leukociták aránya)

abszolút érték (limfociták száma nanoliterenként)

<2 év

40 - 70%

2-17 / nl

2 és 5 években

20 - 70%

1.7-5.9 / nl

6 és 16 években

20 - 50%

1-5.3 / nl

17 évektől

20 - 45%

1-3.6 / nl

Mikor emelkednek a limfociták?

A fertőzések utáni gyógyulási szakaszban felnőtteknél is megemelkedett limfocitaszint. Ez különösen igaz a vírusos fertőzésekre, például a mumpszra vagy a kanyaróra, de a bakteriális fertőzésekre, például a szamárköhögésre is. A krónikus fertőző betegségek, például a tuberkulózis vagy a szifilisz (lues) szintén növelik a limfocitaszintet.

Azonban a limfociták túl magasak lehetnek olyan betegségekben is, amelyeket nem kórokozó okoz. Példák az ilyen betegségekre:

  • krónikus gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás
  • érgyulladások (vasculitisek), például óriássejtes arteritis
  • szérumbetegség (az immunrendszer súlyos allergiás reakciója)
  • hormonális rendellenességek, például Addison-kór vagy pajzsmirigy-túlműködés

Különösen kifejezett limfocitózis fordul elő krónikus limfocitás leukémiában (CLL). A vérrák ezen formájában az értékek gyakran 100,000 XNUMX/ml fölé emelkednek.

Mikor csökken a limfociták száma?

Ha a limfociták száma túl alacsony, ezt limfopeniának vagy limfocitopéniának nevezik. A következő esetekben fordul elő:

  • Stressz reakciók
  • kortikoszteroid terápia ("kortizon")
  • a kortikoszteroidok endogén fokozott szekréciója
  • sugárterápia után
  • szisztémás lupus erythematosus
  • nyirokrendszeri betegségek, például nyirokcsomó-tuberkulózis vagy non-Hodgkin limfóma (a nyirokcsomórák egyik formája)